A Kazán Közösségi Ház neve talán nem cseng túlságosan ismerősnek mindenki számára, de ha azt mondjuk, hogy Gólya presszó, akkor már jobban aha-élményünknél vagyunk. Hiszen a Gólya Szövetkezeti Presszó az, amely masszívan jelen van a Budapesti és kerületi nyilvánosságban. Hétről-hétre megrendezett koncertjeikkel, egyéb programjaikkal rendszeresen és sikerrel hívják fel magukra a köz figyelmét.

De a Gólya csak egy azok közül a közösségek közül, melynek a Kazán helyt ad. Az Orczy úton ugyanis a Kazán Közösségi Ház a legfelső entitás, mely a Gólya mellet olyan csapatoknak is helyt ad, mint a Mérce, Magyarország első, teljes egészében olvasói finanszírozásban működő, baloldali hírportálja, a KözMű kollektív alkotótér, kerámiaműhely, vagy a Deviszont Közösségi Tér, ami az esélyegyenlőség jegyében szakiskolásoknak nyújt készségfejlesztő tanulási lehetőséget (a felsorolás nem teljes).

a Közösségi Energia Szolgáltató (KESZ), mely egy olyan civil szervezet, ami a Gólya Szövetkezeti Presszót, a Szolidáris Gazdaság Központot és a Magyar Természetvédők Szövetségét fogja össze. Eddig a célul kitűzött 2 millió forintnak a 27 százaléka jött össze. „Nemcsak adománygyűjtés lesz, hanem kölcsönt is fogunk felvenni. Ezenkívül kaptunk támogatást az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól is egy nagy pályázat keretében, melyen a 3 szervezet konzorciumban indult” – mondja Úr Eszter, az adománygyűjtés koordinátora.  

A társulás arra kapott támogatást, hogy összesen 210 KW kapacitású napelemet telepítsenek 7 helyszínre, és ennek a nagy programnak a bemutató-próbaprojektje a Kazán megújuló energiára való átállítása, aminek tavaszig kell elkészülnie. „Aztán még egy év, amikor további hat helyszínen fogunk napelemeket építeni a már kidolgozott módszerekkel, és azokkal a tapasztalatokkal, melyeket a kazános piloton szereztünk” – vázolja a távolabbi terveket Úr Eszter.

Ha már kilowattok: a Gólya tetőteraszra tervezett – a nyári, egyébként igen élénk közönségforgalmat bonyolító terasz egyik félreeső, tehát azt nem zavaró részére telepített – napelempark 36 KW kapacitású lesz. Összehasonlításképpen: egy családi házra elég egy 3 KW-os napelem is. A kihasználatlan tetőrészre elképzelt napelemek az egész ház áramellátását kiváltják majd, és a gázzal működő fűtés megújuló energiával való lecserélése is napirenden van, de ez már egy jóval távlatosabb történet.

ezután valósul meg a vágyott célkitűzés: onnantól kezdve nem kell rezsit fizetni. Egy napelemnek 25 éves élettartama van, ami elég hosszú távnak számít, tehát miután a belefektetett pénz visszajön, az elemek tovább termelnek.

A Kazán Közösségi Ház egyébként a Ganz magánhálózatára van rákötve, erre a rendszerre fognak rátermelni áramot. Az egykori Ganz Gépgyárnak akkora áramigénye volt, hogy saját hálózatot kellett kiépítenie, és azóta is létezik a Ganz saját alrendszere, amely külön elszámolási egységet alkot (a piramis csúcsán azért itt is a Magyar Villamos Művek áll).

Ezt a rendszert használnák a Kazánosok, mint egy hatalmas akkumulátort, amire rátermelnének akkor, amikor többlet keletkezik elektromos energiából – jellemzően a nyári időszakban –, ha pedig hiány van, akkor kivesznek a rendszerből.

Úr Eszter szerint a legjobb az lenne, ha hozzájuk hasonló, alulról szerveződő kisközösségek ingyen használhatnák ezt az „akkumulátort”, ilyen kedvezményekkel is ösztönözve az új szereplők belépését a zöld energiák világába.

A különbség a rendszerhasználati díj” – világosít fel Eszter. A szabályozás amúgy is finomhangolásra szorul szerinte. „Azt a zöld átmenetet, hogy átállítsuk a gazdaságunkat megújuló energiákra, energiahatékony módszerekre, környezetbarát megoldásokra, többféleképpen meg lehet csinálni: teljesen piaci alapon, amiben benne van, hogy állami támogatást adunk nagy befektetőknek, hogy húzzák fel a hatalmas napelem-mezőket, de aztán ők zsebre teszik a profitot. Ez valahol jó is tud lenni, mert a nagyberuházások nagymértékben pörgetik a zöld átállást, nagy adag megújuló energiákat tudnak elhelyezni és azokkal termelni, de nincs helyi gazdaságélénkítő hatásuk. „De közben így a helyi gazdaságnak, egy kisvárosnak az eddig mondjuk mezőgazdaságra használt területét vesszük el, és

– mondja Úr Eszter. Ezzel szemben létezik az energiaközösségi modell, ami azt mondja, hogy az a haszon, az a potenciál, ami benne van a zöld átállásban, csapódjon le ott, ahol a termelés megtörténik. „A Kazán arra lesz elég jó példa, hogy mi vállaljuk a kölcsönfelvételt, a beruházás kockázatát azért, hogy igenis ott helyben történjen meg a hasznosulás” – folytatja.

Elmondta azt is: az, hogy létrejöhetnek ilyen kis energiaközösségek, egy újabb EU-s direktívának köszönhető, amit implementálnia kellett Magyarországnak is. Az egész EU-ban létre kell hozniuk az államoknak egy olyan támogató keretrendszert, mely úgy segít az állampolgári közösségeknek, hogy bizonyos díjak, terhek alól felmentést kapnak: „nyilván sokkal nehezebb beszállni a zöldenergiába kisközösségi alapon, mint egy nagybefektetőnek.

– mondja Úr Eszter.

A Gólya Szövetkezeti Presszó – mely nagy személyi átfedésben van a kazánosokkal – azonban nem riad meg a feladattól, agilis csapatuk bebizonyította már, hogy nagy fába is bátran vágják a fejszéjüket: a szervezetnek otthont adó mintegy 1200 négyzetméteres Orczy úti ingatlant ugyanis nem bérleményként használják, hanem sikerült megvásárolniuk. 2018-ben, amikor a Gólyának költöznie kellett a korábbi, Bókay János utcai bérleményéből, elhatározták, hogy következő otthonuknak immár tulajdonosai szeretnének lenni, nem bérlői: akkor különböző forrásokból, hitelekből sikerült megvásárolni a hatalmas épületet, ami a budapesti alternatív világban nagy kuriózumnak számít. Aki támogatni szeretné ezt az ügyet, itt tud csatlakozni az adománygyűjtéshez.

Nyitókép: Kazán Közösségi Ház