A nőnap nemzetközi ünnep. New Yorkból indult el 1909-ben az 1857-es textilipari sztrájkra emlékezve, ahol a nők emberi munkafeltételekért és magasabb bérért tüntettek, ami később kibővült a női emancipáció és a politikai részvétel követelésével is. Magyarországon a Rákosi-rendszer tette kötelező ünneppé 1948-ban, de mára elveszítette munkásmozgalmi jellegét, és egyike a tavaszi női ünnepeknek, a Valentin-nap és az anyák napja között.

Elsőként József válaszolt: „Egész életemben tartottam a nőnapot. Alapvető, hogy a feleségemet és a kislányomat felköszöntsem, de az édesanyám a legfontosabb, akit minden nő között a legjobban tisztelek.”

László a múltat idézte meg: „Tisztelem a nőket. Mária Terézia és Blaha Lujza is inspirál, de legfőképp az édesanyám, aki 5 fiút és 7 lányt nevelt fel tisztességben, és adott a kezünkbe kenyeret. Nekünk mindig ő volt a központban. Romák vagyunk, igazi zenész család a miénk, de mindig szerettek a magyarok, mert jó nevelést kaptunk.”

Gyöngyi és Szeréna, anya és lánya.

„A nőktől mozog minden jó, ezért helyes, hogy ezen a napon a fókuszba kerülünk. Megható, ahogy ilyenkor a fiúk, férfiak és apókák virággal a kezükben igyekeznek haza” – mondta Gyöngyi. „Szeretném, ha a politikában is sok nő lenne, mert jobb értékeket képviselnek, mint a férfiak. Békességet, egyenjogúságot, szeretetet akarnak, nem versenyezni, harcolni, hatalomra törni. Imádom a páromat, csodálatos ember, aki nem csak nőnapon köszönt fel. Öt egyetemistát útra bocsátani nagy feladat. Nem ment volna ilyen jól, ha nem fogadja el, hogy otthon maradjak a gyerekkel. Azt mondtam, repüljön ő, legyen a férfi a sas, én meg lehessek a nő.”

„Én is akarok gyereket, de nem gondolom, hogy otthon kellene maradni vele” – veszi át a szót Szeréna. „Szeretnék karriert, mint a párom. Szeretem az okos nőket, mint Michelle Obama és Greta Thunberg, akik ugyanúgy elérnek célokat, mint a férfiak.”

„23 évesen még én is feminista voltam” – folytatja Gyöngyi. „De azt mondom, ne legyen kicsavarva a nő, ne dolgozzon 12–14 órát a munkahelyén és otthon is. Nem vagyok vallásos, de Teréz anyát tartom kiemelkedő példának, akinek mindenki a gyereke volt, s mindenkiről gondoskodott.”

Mohamedet virágos kioszkja előtt szólítottam meg. „A nemzetközi nőnap Egyiptomban, ahonnan jöttem, és itt sem évszázados hagyomány. Az iszlám a nők tiszteletére tanít. Nálunk is édesanyánk volt a legfontosabb, ő jelentette számunkra az otthont, ő nevelt minket, hozzá fordulhattunk mindig. Hiszem, hogy nem szabad ember és ember közt különbséget tenni, de Isten nem véletlenül teremtett férfinak és nőnek minket. A mi dolgunk, hogy védjük a nőket. Most a feleségem és a kislányom a legfontosabb az életemben.”

Kázmér és Viktória kézen fogva közeledtek a Körúton. „Tanulunk még, én ide járok a Kandóra” – mondta Kázmér. „A nőnapot nagyobbra értékelem, mint a Valentin-napot, jobban kifejezi a nők iránti tiszteletet a sok áldozatért, amit hoznak értünk. Ilyenkor anyukámra, a páromra és a nagymamámra gondolok először, de az iskolában együtt a tanárainkat is köszönteni szoktuk.”

Fotók: Huszár Boglárka

Nőnapi utcakeresztelő

Józsefváros 150 közterületéből mindössze 7 viseli nők nevét. Ezért az önkormányzat lakossági javaslatra két névtelen közterület elnevezéséről határozott. Ezt még a Fővárosi Közgyűlésnek is jóvá kell hagynia – a döntés március végén várható. Ezután Brunszvik Júlia nevét viselheti majd a Nagy Fuvaros utcában, az egyik legrégebbi magyar bölcsőde mellett álló terecske. Ő 1853-tól volt az első pesti bölcsőde elnöknője, és pénzzel, felszereléssel is támogatta az intézményt. A SOTE szülészeti klinikája melletti terület pedig Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő nevét kaphatja meg, aki Zürichben végzett, de csak 15 évnyi méltatlan küzdelem után ismerték el itthon tudását 1896-ban. Az átnevezések lakcímváltozás szempontjából a lakosokat nem érintik.