A covid-járvány a Füvészkert születésnapját is érintette, a zárlatok idején, 2021-ben volt az alapítás 250. éve, de ahogy Orlóci László mondja, „némi huncutsággal” áttették az ünneplést a 250/51-ik tanévre, ami múlt év szeptemberében kezdődött és most ér majd véget, hiszen a kert kezdetektől az egyetemi oktatás bázisa volt. „Egyébként sem ismert az alapítás hónapja”, teszi hozzá.
Mindig a „kert érdekében” költöztették
Nemecsek tava a kezdetekkor nem volt még a Füvészkert része, és el is tűnt mára (a híres felfázás helyszínén urológiai klinika áll 1910 óta) – a kert sokszor költözött. 250 éve a városfalon belül, a ferenciek temploma mellett volt, de kellett a hely az egyetemi könyvtárnak, falon kívülre, a Trefort-kertbe került (ELTE Astoria melletti campusa). Akkori fénykorának az 1838-as nagy pesti árvíz vetett véget.
A füvészkertért rajongó József nádor unszolására a kormány 80 ezer aranyforintért vette meg végül 1847-ben azt a 10 hektáros külterületi kertes részt, aminek végében ma működik a kert mindössze 3,1 hektáron. De kellett a hely, a többire az egyetem klinikái épültek fel az 1900-as évek elején. Elhibázott döntés volt, a városközponttól kijjebb jobb lett volna, ma az orvosok is így gondolják, mondja Orlóci, de már akkor is beismerték: a kor híres orvosprofesszorai engesztelő okiratban fejezték ki sajnálatukat a Füvészkertnek.
A megszűnés réme 2004-ben is megjelent, tudtuk meg. Az egyetem csak százmilliós kölcsönnel tudta elkerülni a csődöt, a Demszky-féle városvezetés pedig olyan tervvel állt elő, hogy a kertet az Illés utca mentén lakóparknak, a kastélyt román követségi rezidenciának adnák el. A ma irodának, könyvtárnak, laboratóriumoknak helyet adó, a 18. és a 19. században újraépült kastély helyén a monda szerint Mátyás király pesti vadászlaka állt. A kert néhány fája is emlékezik még a régmúltra: egy közel 300 éves hatalmas sajmeggy, egy kőris és három páfrányfenyő.
Nem a banán a lényeg
A sajmeggy a madarak tápláléka, a pálmaházi banánt és trópusi citrusféléket a kert dolgozói fogyasztják el. „Sok termés nincs, legtöbbnek az íze sem olyan, mint a hazájukban” – idézi fel akaratlanul is a Tanú híres jelenetét az igazgató.
A 8500 növényegyed (helyesebben taxon) meglehetősen jól elvan a nagyvárosi környezetben. A 80-as években a teherautók és gyárak kénes gázai savasították az esőket, „leperzselődtek a levelek a fákról”, újabban a légköri aszály és a téli csapadék, hideg hiánya okoz gondot. A sokféleség előny is, hátrány is, magyarázza Orlóci. „A botanikuskert a legdiverzebb élőhely, sokkal ellenállóbb, mint egy monokultúra, kevesebb vagy nulla a vegyszerigénye. Ugyanakkor a sokféle növény a kártevők sokféleségét is magával hozza.”
Az adott területen gondozott növények sokfélesége kiemelkedő nemzetközi viszonylatban is, ám ezt tizedannyi emberrel, századannyi pénzből tartják fent, „mint tőlünk nyugatabbra”, pedig alaptörvényben nevesített növénygenetikai védelmet látnak el, mondja az igazgató. 30 ezer lapos herbáriumuk van, préselt növények gyűjteménye, ami a klímaváltozás és a vegyszerezés okozta változások genetikai összehasonlításában játszik fontos szerepet. De a kert laboratóriumában őrzik a hazai védett orchideák steril tenyészetét is. Mára kihalt növényeket is gondoznak, amikkel időnként visszahonosítást is végeznek.
A Füvészkertet nemcsak természetkedvelő laikusok, egyetemi hallgatók és tudományos kutatók látogatják lelkesen, néha tolvaj gyűjtők is felbukkannak. Most pünkösdkor éppen egy ritka trópusi kontyvirágot loptak el. Orlóci László szerint a baj ennél is súlyosabb, mert mára Magyarország lett az ezermilliós üzletet jelentő illegális nemzetközi növénykereskedelem, csempészet fő európai központja.
A füvészkerti növényeknek nincs ára, de van felbecsült értéke, és ez sok tízmilliárd forint összesítve. 300 növényük áll nemzetközi védelem alatt. Hogy melyik a legértékesebb, azt konkrétan nem árulták el – senki ne vethessen rá szemet.
Nyitókép: Huszár Boglárka
