Az egykori Ganz-MÁVAG munkástelep, a józsefvárosi Kolónia ma is egy komplett lakótelep, csaknem 700 lakást (és egyéb helyiséget) foglal magában, mégis egyetlen nagy társasház, ezért aki ennek a közös képviseletét megnyeri, az nagyot szakít. A közös képviseletet jelenleg a Magyar Társasház Kft. (MT) látja el, ám már a megválasztásuk sem volt problémamentes. A cég a társasház számvizsgáló bizottsága (SZB) által hónapokon át bonyolított pályáztatási folyamatot megkerülve nyerte el a megbízást 2019 decemberében. Ráadásul egy olyan szavazáson, ahol a Józsefvárosi Gazdálkodási Központ (JGK) képviselője az önkormányzati lakások nevében bizonyítható ok nélkül a tulajdonosok többségének akarata ellen – az önkormányzattal érvényben lévő szerződéssel szembe menve – szavazott. A JGK szavazata nélkül nem a Magyar Társasház lett volna a nyertes. Akkor sokan úgy értékelték, hogy Weiszék „beejtőernyőzése” politikailag motivált lépés volt a Fidesz irányából, bár a lakók többségét sem akkor, sem most nem érdekli a történet politikai szála. Ám amiatt, hogy a JGK nem szabályosan szavazott, sokan le akarták mondatni a céget. De a 2020-as márciusi közgyűlés gyakorlatilag botrányba fulladt, a szavazás pedig eredménytelen lett, így a Kolónia közös képviselője most is Weisz Gábor, a MT ügyvezetője. (Erről Politikailag megéri a társasházi lakók közelébe férkőzni címmel lapunk 2020. március 11-i számában írtunk.

A Magyar Társasház Kft. nem átlagos vállalkozás a sok társasházkezelő cég közül. Vezetőinek politikai érintettségét számos tény támasztja alá. Egyik résztulajdonosát Kásler Miklós miniszter a Magyarságkutató Intézet főigazgatójának nevezte ki két éve – igaz, ekkor Horváth-Lugossy Gábor ki is szállt a MT-ből. A vállalkozásban tulajdonos volt Szakács Árpád, a kormánymédia „kultúrharcosa”, aki Bayer Zsolttal közösen adott ki könyvet. Magát Weiszet pedig a 2019-es őszi önkormányzati választás napján egy C8-as aktivista kapta rajta, amint egy papírral a kezében felcsöngetett több lakásba, és megkérdezte, hogy voltak-e már szavazni, holott ezt a módszert a választási törvény tiltja. 

A Kolónián a társasházkezelő cégnek több mint egy éve volt arra, hogy bizonyítsa: nem politikai motiváció indokolja a jelenlétüket, hanem a társasházak kezelése iránti elkötelezettségük. Ám az, hogy az egyik lakó bejelentése nyomán törvényességi felügyeleti vizsgálat indult, már önmagában is arra utal, hogy nincs minden rendben. (A vizsgálatot összeférhetetlenség okán nem a VIII. kerületi, hanem a VII. kerületi jegyző indította.) A törvényességi felügyelet megindítása nem automatikusan történik panasz esetén, hanem csak akkor, ha „a bejelentés alapján az eljárásra okot adó körülmény fennállása valószínűsíthető” – fogalmaz a jegyző levele. 

A társasházi dokumentumok és levelezések áttekintése mellett több lakóval is beszéltünk, és az a kép rajzolódik ki, hogy a lakók többsége (de nem mindenki) nagyon elégedetlen a mostani közös képviselet munkájával. Sőt, az az ember is kifejezte lapunknak Weiszék munkájával való ellenérzését, aki annak idején igen sokat tett azért, hogy ők nyerjék el a közös képviseleti megbízást. 

A háznak nincs elfogadott költségvetése még a tavalyi évre sem. Igaz ugyan, hogy 2020-ban kétszer is hirdetett veszélyhelyzetet a kormány, és ez idő alatt nem lehetett közgyűlést tartani (ami szükséges a költségvetés elfogadásához), de június 18. és november 3. között volt néhány veszélyhelyzet-mentes hónap, amikor ez megtörténhetett volna. Weisz ősz elején össze is hívott egy „informális lakossági fórumot”, de egy ilyen gyűlés nem lehet érdemi döntések fóruma. Nem is történt semmi azon kívül, hogy a lakók elégedetlenkedtek, és azt fejezték ki Weisz felé, hogy ideje lenne jobban koncentrálnia a feladataira. Az elfogadott költségvetés nem csak a rend kedvéért fontos, ennél sokkal nagyobb a tétje: egy társasház csak ennek birtokában tud pályázni felújítási vagy egyéb, a társasház értékét növelő, az ott élők életminőségét javító forrásokért. Ráadásul a Kolónia közösségének több lejárt lakástakarékja van, amiről a közös képviseletnek intézkednie kéne, de egészen idén januárig ezügyben sem történt még semmi, holott a bankok fennakadás nélkül működtek. A lakástakarékokkal állami támogatásokat lehet lehívni, és a megtakarított összegen túl is lehetne forrásokat használni különféle felújításokhoz, de ehhez is elfogadott költségvetés kell. Ráadásul a támogatások lehívásának határideje van. 

Minderről megkérdeztük a Magyar Társasház Kft.-t, pontosabban magát Weisz Gábort is. Az elfogadott költségvetés hiányát és azt, hogy nem hívott össze lakógyűlést, a pandémiával és azzal indokolta, hogy épp felülvizsgálják a korábbi beszámolókat, mert szerinte hibásak, ahogy hamisnak titulálta a tulajdonosi egyenlegeket is. Megkérdeztük a közös képviselőt arról is, miért nem intézkedett a lakástakarékpénztári szerződések ügyében, hogy a ház hozzáférhessen a pénzhez és az állami támogatáshoz, de erre a kérdésünkre nem válaszolt. A lakóktól viszont érdekes visszajelzés jött: néhány nappal azután, hogy Weisz Gábornak elküldtük a kérdéseinket, ő megküldte a számvizsgáló bizottságnak az OTP Lakástakarék egyenlegét lépcsőházakra leosztva.

Úgy tudjuk, Weisz ritkán jár el a számvizsgáló bizottság üléseire, ezért érdemben alig tudnak egyeztetni vele. (A cég egyik munkatársa ezeken megjelenik ugyan, és a fogadóórákat megtartja, de azt mondják a lakók, hogy rendre információhiányra és a döntési kompetencia hiányára hivatkozik. Csak továbbítja a kérdéseket, jelzéseket, aztán a leggyakrabban nem történik érdemi változás.) Beszéltünk egy lakóval, aki elmesélte, hogy beázott a pincéje, és hiába hívta számtalanszor a közös képviselőt, négy hónapba telt, mire az intézkedett. (Más is megerősítette, hogy lassan reagált a közös képviselet a problémára.) Előfordul ugyan, hogy már néhány napon belül elvégeznek apróbb feladatokat, de ezt kivételként emlegették forrásaink.  A konkrét történetet Weisz Gábor úgy idézte vissza levelében, hogy ott „hosszas egyeztetés” történt.

Weisz a társasháznak (a pályázat lejárta után adott) ajánlatában azt vállalta, hogy biztosít majd egy online felületet, ahol a tulajdonosok folyamatosan nyomon tudják követni befizetéseiket, illetve elmaradásaikat. Noha ilyen társasházi szoftverek vannak a piacon, egy év alatt nem sikerült a közös képviseletnek ezt a lakók rendelkezésére bocsátani, de hogy miért nem, arra a tulajdonosokhoz hasonlóan mi sem kaptunk választ Weisztől. 

Valamikor nyáron megjelent egy röplap a postaládákban, a Magyar Társasház által kiszámlázott havidíjjal és egy gúnyos mondattal. Weisz Gábor erre válaszul levelet írt a lakóknak, és ebben hangsúlyozta, hogy az ő díjazása kevesebb, mint a korábbi közös képviselőé. Azt írta, hogy a korábbi képviselő hagyta jelentős tartozásokkal eladni a lakásokat, így az ingatlanfedezet megszűnte miatt lehetetlen a korábbi tulajdonosokon az adósságokat behajtani. Levelében azt is írta, hogy a bíróság megsemmisítette a társasház két korábbi beszámolóját. Az előző vezetés hibáztatása mellett a röplapot gyűlöletkeltésnek titulálta, lapunk tavaly márciusi cikkét pedig manipuláltnak nevezte, bár helyreigazítást azóta sem kért az abban leírtak miatt. „Semmi keresnivalója egy újságban a társasház belügyének, ráadásul politikai kontextusban megjelenítve” – írta a lakóknak küldött levélben. 

A Kolónián annyi ember él, hogy itt akár el is dőlhet egy választás sorsa. Weisz a megválasztása után adatbekérő űrlapokat dobott be minden postaládába, így igen sok ember eléréséhez alkalmas adat van nála. Azt, hogy a politika őt nem hagyja hidegen, bizonyítja a már említett eset az önkormányzati választás napján, amikor lakásokba felcsöngetve szavazásra buzdított. Van, aki attól tart, hogy a választási kampány idején a közös képviselet utasítására meg fogják akadályozni a Weiszéknek nem tetsző pártok kampányanyagainak célba juttatását. De ez kevés lakót érdekel. Az viszont sokat, hogy a Magyar Társasház jól kezeli-e a ház ügyeit vagy sem. Várható, hogy a járványhelyzet és a veszélyhelyzet lecsengésével sikerül megismételni a tavaly márciusi, eredménytelen közgyűlést. Ezen majd kiderül, merre billen a Kolónia közös képviseletének a sorsa. 

Szöveg: Gaal Ilona; Képek: Huszár Boglárka

Frissítés:

Cikkünk megjelenése után a JGK részletesebben is leírta, amit már korábbi cikkükben is ismertettünk, hogy miért szavazott a 2019. decemberi közgyűlésen képviselőjük szabálytalanul, a tulajdonosi többség akarata ellenében – utóbbi két állítás ugyanis tény. A JGK azt írta: „(…)a közgyűlési szavazás előtt a munkatársunk előszavazást szokott kémi, amelyből megállapíthatja, hogy adott ügyben melyik álláspontot képviselik többen. Az ezt követő szavazáson már a többség mellett szavaz, amennyiben az nem sérti az Önkormányzat gazdasági érdekeit és jogszabálynak megfelel. (…) a Kolónia közgyűlésén a szavazatokat hosszú ideig tart megszámolni. Ezért itt előszavazást nem lehet kérni. (…) a közgyűlésen résztvevő munkatársunk számára nem állt rendelkezésre ismeretanyag. Az előbbiek miatt előszavazást sem tudott kémi. Így csupán abból tudott dönteni, amit a pályázók előadtak, ami ismerettel rendelkezett, és ahogy a magánszemély tulajdonosok reagáltak a pályázók előadásaira. Végül a Magyar Társasház Kft-re adta a szavazatát.” A JGK reagálásában azonban nem tért ki arra, hogy a Magyar Társasház Kft. anyaga a pályázat megkerülésével került a közgyűlés elé, továbbá arra sem, hogy ha a munkatársuknak „nem állt rendelkezésére ismeretanyag”, illetve „előszavazást sem tudott kérni”, akkor miért nem tartózkodott inkább a szavazásnál, ha ezek szerint nem tudott kellő információ, illetve a többségi akarat ismeretének hiányában felelősen és az önkormányzattal érvényben lévő szerződésének megfelelően dönteni.