Ha havonta félreteszünk ennyit, azaz tízezer forintot, tíz év után, évi három százalékos kamattal számolva, majdnem 1,4 millió forintunk lesz. Ez sok vagy kevés? Attól függ. Ha azzal számolunk, hogy a lakásunkban idővel fel kell újítani ezt-azt, és képeznénk egy saját felújítási alapot, akkor ezzel a módszerrel lassan össze lehet rakni az új ablakra, bejárati ajtóra vagy konyhabútorra, fürdőszobára valót. Aztán hogy ez havi tízezer, húszezer vagy akármennyiből jön össze, az rajtunk múlik. Ám amíg havi tízezer forintot simán el lehet költeni,
1,4 milliót pikk-pakk előteremteni sokkal nehezebb.
Az első kérdés: mire kéne a pénz
Azt tehát tisztáztuk, hogy megtakarítani minden körülmények között érdemes. Akkor is, ha havonta kis összeget teszünk félre, és akkor is, ha a hirtelen beesett nagyobb összeget helyezzük biztonságba a mindennapi csábítás elől. Már csak az a kérdés, hogy milyen befektetésben érdemes gondolkodni.
Azt kell mindenekelőtt eldöntenünk, hogy mire tervezünk majd költeni. Ha a gyerek tanulására, önálló életének beindítására szeretnénk jó előre félretenni, vagy akár a lakás teljes felújítására, akkor hosszabb távon is érdemes lekötni a pénzt. Ha lakáscélban gondolkodunk, lakás-takarékpénztári számlát is nyithatunk, ha más elképzeléseink vannak, akkor jó megoldás lehet hosszabb lejáratú állampapírt vásárolni, de akár egy tartós befektetési számla nyitása is szóba jöhet. Ilyen számlán el lehet helyezni az állampapír-megtakarítás mellett akár a befektetési alap papírjait is.
Ha több százezer forintról van szó, érdemes a tartós befektetési számlán ezeket a megtakarításokat vegyíteni, vagyis többfelé osztani, így csökkenteni lehet egy-egy befektetés kockázatát – ha az egyik gyengélkedik, a másik jobban teljesíthet. Ezek a megtakarítások
öt év tartás után kamatadómentesek,
ám ha idő előtt törjük fel, akkor a hozam, kamat után adóznunk kell. Az állampapírnál is érdemes megfontolni, hogy három-, öt- vagy akár tízéves megtakarítást választunk-e. Ezeket is fel lehet persze törni, de az pluszpénzbe kerül.
Nem érdemes a számlán hagyni a pénzt
Ha inkább abban gondolkodunk, hogy egy kis megtakarítás bármikor jól jöhet, nem érdemes ilyen hosszú távra szóló befektetésekben gondolkodni. Bosszantó lehet, hogy be van jegelve félmillió forintunk, de nem tudunk venni egy új tűzhelyet. Az állampapírok között vannak éves lejáratúak, de akár ennél gyakrabban forduló papírok is, ezek már rendkívül likvidek, szinte bármikor hozzá lehet férni a befektetett pénzhez. Ezek mindenképpen jobb megoldások, mintha csak a számlán hagynánk a pénzt, a bankbetétek kamata soha nem lesz olyan magas, mint az ugyanolyan lejáratú állampapíré. A számlán hagyni nem érdemes sokáig a pénzt, mert azt
megeheti az infláció.
Ha egyértelműen havi befizetésekben gondolkodunk, szóba jöhetnek a pénztári megtakarítások – egészségpénztári vagy önkéntes nyugdíjpénztári, önsegélyező pénztári befizetések. Az egészségpénztári és önsegélyező pénztári befizetések nagyon gyorsan hozzáférhetőek lesznek, a nyugdíjpénztáriak legkorábban tíz év után – a hozamot lehet ekkor adómentesen felvenni. Az ilyen típusú befizetések után
adókedvezmény is jár,
ami a megtakarítást gyarapítja.
Tájékoztatást és segítséget kaphatunk a számlavezető bankunknál, de akár közvetlenül is nyithatunk állampapírszámlát az ügyfélkapu segítségével. A befektetési számlákra saját magunk is pakolhatunk fel papírokat, de hallgathatunk a bank tanácsaira is.
Bárhogy is döntsünk, kísérjük figyelemmel, hogyan alakulnak a megtakarításaink, mi az, ami lejárt, mi az, amiből talán jobb kiszállni, vagy épp ellenkezőleg, mibe érdemes akár többet is beforgatni. Ezt nem kell heti szinten nézni, de érdemes tisztában lenni a kamatfordulókkal, lejáratokkal, és akkor nem lesz baj.
Sashegyi Emma
Fotó: Mile Máté
