Július 22-én a Józsefvárosi Önkormányzat képviselő-testülete elfogadta az új lakásrendeletet, az ülésről mi is részletesen beszámoltunk.  A döntést hosszas egyeztetés előzte meg, ami két szakaszból állt. Elsőként a szakmai szervezetek és szakértők jelezték az észrevételeiket, majd június 9. és 30. között a lakosság véleményezte a rendelettervezetet, amit online is meg lehetett tenni. A készülő rendeletről június 24-én lakossági fórumot s rendeztek a Kesztyűgyárban.

Az önkormányzat most közzétette a társadalmi egyeztetés eredményét is. A dokumentum részletesen tartalmazza a véleményeket, kérdéseket és a rájuk adott válaszokat is – amiket akkor rögtön emailben is megkaptak a hozzászólók –, és az is kiderül, melyik felvetések kerültek be végül a rendeletbe. Az első benyomásom mégis kritikai volt, mert a logikusan szerkesztett összeállítás olyan kicsi betűkkel van szedve, hogy egy kicsit is idősebb embernek már nehezére esik elolvasni. De érdemes megküzdeni vele a nem sasszeműeknek is, mert érdekes olvasmány.

Összesen 58 felvetést találunk a táblázatban, amiből 22-őt elfogadtak, vagyis a rendelet részévé vált, 24 észrevételt csak részben fogadtak el, míg 12 hozzászóló tett olyan javaslatot, amit elutasítottak.

Néhány javaslat, amit elfogadott a képviselő-testület:

• ha valaki kiadja a lakást másnak, vegyék vissza, hiszen azért kapta, mert nem volt hol laknia;
• maradjon meg a határozott idejű bérbeadás lehetősége;
• maradjanak meg a szolgálati lakások (közszolgálati bérleti jog);
• a házirendet olyan helyre és olyan papíron kelljen kitenni, hogy olvasható legyen;
• elfogadják a (lakbér)emelést, de csak akkor, ha a legszegényebbek megfelelő kompenzációt kapnak.

A táblázatban olvasható a beküldött javaslatra adott válasz is, ami alkalmanként ellentmondásban van a testület későbbi döntésével. Például a közszolgálati lakásokra vonatkozó javaslatra eredetileg azt válaszolták, hogy „a fő szabály az, hogy a bérleti jogviszony megszűnik a munkaviszony végével”, ugyanakkor a „Döntés a vélemény elfogadásával kapcsolatban” rovatban az áll: „elfogadva”. Rövid elemzésünkben nem térünk ki ezek tisztázására, a rendelet átolvasása ad ezekre is biztos választ. 

A dokumentum a társadalmi egyeztetés részeként értelmezi a rendeletet dicsérő megjegyzéseket, amiket – nem túl meglepő módon – „elfogadva” jelzéssel lát el.

A részben elfogadott javaslatokból nehezebb idézni, mert csak a rendelet szövegével összevetve lehetne látni, mit fogadtak el, s mit nem, s némelyik vélemény oldalhosszúságú kifejtése egy adott pontnak. Mutatóba egy rövidebb: „A házirend keveset ér, ha nincs megfelelő, felkészült (nem takarító!!!) házfelügyelő. Ami egy szakma, a házfelügyelőnek ismernie kell a jogszabályokat, a helyi rendelkezéseket és persze a lakókat. Minden százas házban házfelügyelőt kellene alkalmazni, szolgálati lakással, csak akkor tud megfelelően dolgozni, ha a vonatkozó házban lakik.”

Az elutasított javaslatok is hosszabbak, mivel általában részletesebben alátámasztott érvelést tartalmaznak. „Amennyiben a lakáshoz juttatás ezen a módon fog történni, a kerület lakásai elég gyorsan el fognak fogyni, és egyre nagyobb ráfizetés lesz JGK, illetve az önkormányzat számára, mivel alapvetően a fizetésképtelen réteget akarja lakáshoz juttatni. A »sokszínűség« és a kerület egyes részei közötti hatalmas különbség talán el fog tűnni, éppen csak nem a polgárosodás, hanem a gettósodás irányába. Ezért nem tudok egyetérteni az alapelvekkel sem, a megoldásokkal sem” – nyitotta meg egyikük a régi vitát. „Véleményünk szerint nem a jómódúak lakhatását kell közpénzből támogatni” – írták válaszul, és ezzel a képviselő-testület is egyetértett. Más a pályázati rendszert nem tartja jónak: „A pályázati eljárás nem hatékony. A folyamatos, listás lakásgazdálkodás gördülékenyebb, gazdaságosabb” – írta, ám a válasz – részben elismerve az érvek alapját –, valamint a testületi döntés is inkább a pályázati rendszer mellett tette le a voksát, mert az szociálisan rugalmasabb, igazságosabb.

Kép: Józsefváros Önkormányzata / Bányay Géza