Lapunk május 26-i vitaestjén Szirti Tibor vagyongazdálkodási igazgatótól és Kires Attila ingatlanszolgáltatási irodavezetőtől (nyitóképünkön) hallottunk először a házfelelősökről, akiknek a Józsefvárosi Gazdálkodási Központ Zrt. (JGK), a 100-as, vagyis 100 százalékban önkormányzati tulajdonban levő házak kezelője nagy szerepet szán a jövőben.

A házak és a bérlők is igénylik a több figyelmet

Mi a szerepe a házfelelősnek, miért kell egyáltalán, mit várnak tőlük? – ezekkel a kérdésekkel kerestük meg Kires Attilát a JGK Tavaszmező utcai irodájában. Ez egyike a JGK számos ügyfélszolgálatának – a cég szétszórtan, szűk helyiségekben működik, régi és nehezen teljesíthető vágyuk egy rendes telephely –, a galériás volt üzlethelyiség nagy részét ügyfélszolgálati pultok foglalják el. Az ingatlankezelő csoport munkájának bővülésével húsz embert kell itt elhelyezni, „éppen elférünk majd”, mondja Kires Attila.

A 100-as házak nem társasházak, nincs közös képviselet, nincs közgyűlés, a bérlők a tulajdonossal – az önkormányzattal, illetve az őt képviselő JGK-val – állnak közvetlen kapcsolatban. 129 lakott bérházról, lakások ezreiről van szó, becslések szerint Józsefváros lakosságának közel húsz százaléka él ezekben. A JGK kapcsolata a lakókkal hagyományosan bürokratikus jellegű volt, a 2019-ben megújult önkormányzat más szemléletet vár, és a bérlők is megszervezték érdekvédelmi csoportjukat. A változás fontos eleme a házfelelősi rendszer bevezetése, ehhez a bérlői csoport javaslatait is figyelembe vették, mondja Kires Attila.

Találkozás a bérlőkkel

Kires Attila részt vett a bérházak felmérésében, sok mindent megtapasztalt abból, amit egy házfelelőstől elvárnak. Megmutatott nekünk egy tipikus 100-as házat a Lovassy utca 4-ben, ősfás udvar, kopottas, de működőképes ház, az egyik lakást épp felújítja az önkormányzat, a körfolyosóról lakók néznek le ránk, és mindjárt kérdeznek: szeretnék virágossá tenni a kertet,

Kires azt javasolja, írják le és adják be a kérést az ügyfélszolgálaton.

Amikor a házfelelős jön ki a házhoz, találkozni fog a lakókkal, és

Szemrevételezi a házat minden szempontból, teljes képe lesz a műszaki állapotról, a javítások menetéről, de a ház tisztaságáról, rendjéről, a megoldandó zűrös helyzetekről és a bérlők korábbi jelzéseiről is, mondja Kires. Eddig a lakók többnyire az ügyfélszolgálaton jelentették be, ha mondjuk beázott a tető, mostantól a házfelelős rendszeresen és módszeresen ellenőrzi a házait, és már bejelentésük előtt orvosolhatók lesznek a felmerülő gondok. A házfelelős az épületeket járva kapcsolatot tart a bérlőkkel is, sőt lakógyűlést is terveznek tartani. Ez már nem a régi bürokratikus viszony.

A házfelelős a helyszínen tapasztaltakat és a megállapításait átadja kollégáinak, ebben számítógépes rendszer segíti, amin nyomon követi majd, hogy egy adott javítást megrendeltek, elvégeztek-e, mondja Kires.

Az első házfelelősök már dolgoznak

Egyelőre három házfelelős járja a házakat, a negyedik poszt betöltése napokon belül várható. Még jó ideig eltart majd, mire teljesen átlátják a feladatukat, ez egy összetett, műszaki és emberi kvalitásokat igénylő munkakör. A házfelelősi rendszer egyelőre kísérleti szakaszban van, még mindannyiuknak sok mindent ki kell tapasztalniuk, Kires Attila szerint néhány év szükséges lesz a teljes megvalósításhoz.

A mostani bevezető – pilot – időszakban 30-40 ház jut egy házfelelősre. Kires szerint a jövőbeli ideális megoldás az lenne, ha

A házakat ugyanis rendszeresen kell látogatni, akár hetente. Az Ingatlanszolgáltatási Iroda üres álláshelyeire bárki jelentkezhet, de előny a szakirányú végzettség és az ingatlankezelési tapasztalat, műszaki érzék; természetesen nőket is várnak, teszi hozzá.

A házfelelősi rendszer magával hozza, hogy az ügyfélszolgálatot is átformálják, ami fizikai valójában is megkezdődött, hiszen a házfelelősök lényegében becsatlakoznak a panaszfelvételbe már a helyszínen, tehát kollégái az ügyfélszolgálatosoknak is, nem csak a műszakiaknak, mondja Kires Attila.

Fotók: Huszár Boglárka