Egyre gyakoribbak a facebookos kereskedési felületen a csalók, akik csak a bankkártyaadatainkat (és a pénzünket) akarják megszerezni, nem pedig megvenni az általunk meghirdetett hűtőt/kanapét/szemüvegtokot stb. Hogy szúrhatjuk ki, hogy tényleg csalóval van-e dolgunk?
A Budapesti Rendőr-főkapitányság kérdésünkre elküldött pár ismérvet. A csalások jelentős részénél a vevőként jelentkező csaló azt írja, hogy
- a meghirdetett terméket csomagküldő szolgáltatás igénybevételével szeretné megkapni, és
- felajánlja, hogy előre fizet és elintézi a szállítást is, vállalva annak költségeit. Mondván, hogy ehhez szüksége van az eladó adataira, egy linket küld – amivel aztán megszerzi az eladó banki adatait. A legfontosabb gyanúkeltő elem, hogy a weboldal, ahova a csaló által küldött link navigál, személyes és banki adatokat kér tőlünk.
A csomagküldő cégek soha nem kérnek banki belépési adatokat, és nem lesznek az adásvétel menetének részesei!
- A megnyitott weblap nagyban hasonlít az eredeti csomagküldő cég oldalára, de az URL címe eltérő, és az oldal helyesírási hibákat tartalmaz.
- Ezen kívül figyelmeztető jel, ha a vevő magyartalanul, sok hibával ír, bár meg kell jegyezni, a mesterséges intelligencia és a fordítóprogramok is fejlődnek, illetve honfitársaink közül sem mindenkinek tökéletes a helyesírása. A csaló sürgeti az eladót, a kommunikációt más platformra akarja terelni, esetleg a kifizetést valamilyen pluszművelet végrehajtásához köti: például arra hivatkozik, hogy zárolták az utalást, és egy „biztosítási díjat” kér az eladótól, hogy a tranzakciót folytatni tudja.
- Az online piactereken az is előfordul, hogy valaki a meghirdetett termék ellenértékét előre elkéri, aztán nem postázza az árut vagy nem azt küldi, amit megígért. Az ilyen szituációk elkerülése érdekében érdemes észben tartani, hogy
ha valami túl szép, hogy igaz legyen, akkor valószínűleg nem is igaz.
Az előre fizetés helyett pedig érdemes az utánvét lehetőségével élni. Egy ilyen csalóval történő kommunikáció során is van egy utolsó pont, amikor még elkerülhetjük a lehúzást, ha az üzlet reményében valaki megadja az e-mail-címét, az még nem kockázat.
Ha viszont arra próbálnak rábírni minket, hogy töltsünk le valamilyen programot a mobilunkra vagy számítógépünkre, azonnal
jelenjen meg lelki szemeink előtt egy nagy piros felkiáltójel!
A leggyakoribb lehúzási módszerek közé tartozik, amikor a csalók adathalász oldalakon keresztül banki adatainkat akarják megszerezni, hogy hozzáférjenek a számlánkon tartott pénzünkhöz. Ennek érdekében számos módszert alkalmaznak. A legjellemzőbb, hogy telefonon keresik fel a sértetteket és banki ügyintézőnek adják ki magukat, vagy SMS-t küldenek, hogy csomagja érkezett, vagy elakadt a csomag és ahhoz szükséges az adategyeztetés.
Az online csalások száma egyébként évről évre emelkedik,
tavaly már mintegy 2500 ilyen bűncselekményt regisztrált a rendőrség, a kárérték pedig több százmillió forintra tehető.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság éppen ezért már 2021-ben önálló Kiberbűnözés Elleni Osztályt hozott létre, egy évre rá műveleti központot alakított ki a bűnüldözési tevékenység koordinálására, tavaly további státuszokkal erősítették meg a kiberegységet, idén február elsejétől pedig egy nyomozócsoport is felállt, amelyben a BRFK-n túl a Nemzeti Nyomozó Iroda és a Nemzeti Védelmi Szolgálat szakemberei dolgoznak. Országos szinten a rendőrség a Mátrix Projekt keretében küzd a banki csalások ellen.
Az online csalások szálai nemegyszer külföldre vezetnek, a Budapesti Rendőr-főkapitányság ezért rendszeres együttműködést folytat nemzetközi bűnüldöző szervezetekkel, például az Europollal. Ha ilyen csalás áldozatává váltunk, a legfontosabb teendő azonnal értesíteni a számlavezető bankunkat, valamint a rendőrségen feljelentést tenni. A rendőrség a bűncselekmény felderítésén és az elkövető felkutatásán túl kapcsolatot biztosít az Áldozatsegítő Központhoz is.
