Június 15-én döntött arról a parlament, hogy megkezdik a kínai Fudan egyetem budapesti kampuszának előkészítését – pont egy nappal azután, hogy Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester és Karácsony Gergely főpolgármester ismertette a Fudan-konzultáció eredményeit. (Azért konzultáció volt ez, mert népszavazást nem lehetett tartani a vészhelyzet alatt.) A 10 napos konzultáció alatt több mint 30 ezer fővárosi polgár nyilatkozott, és elsöprő többséggel utasították el a kínai egyetem megépítését a tervezett Diákváros helyén. Orbán Viktor – pár nappal az eredményeket ismertetése előtt – pedig azt nyilatkozta a kormányinfón, erről a kérdésről népszavazás lesz, aminek eredményét tiszteletben fogja tartani a kormány.

Ellentmondásos helyzet

Ehhez képest az országgyűlés által elfogadott Lex Fudan arról szólt, hogy lesz Fudan – de valamiért azóta sem történt semmi előrelépés. Igaz, korábban Gulyás Gergely azt mondta, ha a beruházás feltételei már ismertek lesznek, a budapestiek 2023-ban népszavazáson dönthetnek majd arról, akarnak-e Fudan Egyetemet. Az állítást azért is kezelte óvatossággal az ellenzék, mert 2023-ig rengeteg idő van, és ha a kormány addigra sok előkészítő munkát elvégez, nemzetközi szerződési kötelezettségére hivatkozhat majd, amikor nem állítja le a beruházást.

A HVG minapi cikke szerint, bár több mint két hónapja elfogadták a törvényt, még egyetlen kapavágás sem történt a Fudan Egyetem tervezett kampuszánál. Cégbírósági adatokból kiderült, hogy a beruházáshoz alapítandó projektcég sem jött még létre, ellentétben a kínai tulajdonú Fudan Magyarország Kft–vel, ami januárban alakult meg. Ennek fő tevékenysége papíron a felsőfokú oktatás, de inkább lobbitevékenységet végezhet, ám egyelőre erről is alig hallani. Áprilisban írt alá a magyar kormány és a Fudan Egyetem stratégiai megállapodást, amiben rögzítették, hogy az egyetem irányítása alatt működő cég feladata az lenne, hogy „megkönnyítse a Fudan Hungary Egyetem megalapítását”.

Mi lehet a csend oka?

Megkérdeztük Jámbor Andrást, a Szikra Mozgalom józsefvárosi jelöltjét – akit a Párbeszéd és az MSZP is támogat az előválasztáson – , hogyan látja, miért ez a csend a téma körül. Jámbor András volt az, aki június 5-re szervezett demonstrációt a Diákváros mellett és a kínai egyetem ellen.

Az újságíróból politikussá avanzsált Jámbor András a fő okot abban látja, hogy ez a téma „tényleg belevágott a Fidesz szavazóbázisába”. Sok olyan fiatal aktivistával dolgozik az előválasztási kampányban, akiknek a szülei Fidesz-szavazók, és amikor otthon erről beszélgetnek, akkor a szülők is azt mondják, nincs jól az, hogy a fiatalok kollégiumi férőhelyei és lakhatása helyett magánegyetemre költünk pénzt, ráadásul ott sem a magyar fiatalok fognak tanulni. Jámbor szerint ezért is jegelheti a kormány az ügyet. A téma van olyan erős, hogy a választási kampányban döntő fontosságú lehet, ezért az ellenzék igyekszik is ezt a kommunikációjában előhozni. Az sem véletlen, hogy a népszavazási kérdéseket a kormány megpróbálja minél későbbre tolni.

Jámbor úgy látja, több ügy is volt mostanában, amiből a kormány kihátrálni kényszerült – például az önkormányzati lakások privatizációja –, mivel választásra készülnek ők is. Szerinte ez most olyan időszak, amikor emiatt el lehet érni engedményeket a kormány részéről, vagy legalább azt, hogy bizonyos ügyekben elhalasszák a döntést későbbre. Ez történhetett a Diákváros ügyével is; azért akarja a kormány a témát levenni a napirendről, mert félnek, hogy szavazatvesztéshez vezethet, de valójában a szándékaik nem változtak, szívük szerint felépítenék az egyetemet.

Jámbor András azt is elmondta lapunknak, hogy 2022 után nem a Fidesz lesz az, aki erről a témáról dönteni fog, mert az ellenzék kerül kormányra.

Hétfőre várható a Nemzeti Választási Bizottság döntése a Karácsony Gergely által részben ezzel a témával kapcsolatban is benyújtott népszavazás kérdéseiről.

Szöveg: Pálinkás János