Hogy mennyibe kerül ma egy temetés Magyarországon, nagyon nehezen meghatározható, attól is függ, milyen kegyeleti szolgáltatásokra tart igényt a hozzátartozó.
Amennyiben nincs hozzátartozó, vagy nem lelhető fel eltemettetésre köteles személy, úgy az elhunyt végső nyugalomra helyezéséről a haláleset szerinti önkormányzatnak kell gondoskodnia.
Abban az esetben is az önkormányzatra hárul ez a feladat, ha a hozzátartozó úgy nyilatkozik, hogy nem tudja megfizetni a kegyeleti költségeket.
Miért fontos ez? Józsefváros 2022-ben elfogadott költségvetésében 15 millió forinttal emelték meg a jogszabály szerint ellátandó köztemetések előirányzatát, így annak összege idén 40 millió forintra nőtt. Ezen felül köztemetések költségeinek más önkormányzatok részére történő megtérítésére további 13,5 millió forinttal számolnak, ami 5 millió forinttal magasabb, mint az előző évi. Ez így már 43,5 millió forint.
Minderre azért volt szükség, mert 2021-ben nőtt a köztemetések száma, ami feltehetően összefügg a járvány okozta elhalálozások növekedésével, de az emberek anyagi helyzetével is, amit a covid-helyzet megtépázott. Ez arról tanúskodik, hogy
a lakosságnak egyre kevésbé van megtakarítása a temetési költségekre
– fejtette ki Szili-Darók Ildikó alpolgármester a február 24-i képviselő-testületi ülésen.
Több kórház, több haláleset
Hogy a halálesetek száma a covid miatt emelkedett-e meg, statisztikai adatokkal alátámasztani nem tudják – mondta el lapunknak Kóródi Éva, a Józsefvárosi Önkormányzat Hatósági Ügyosztályának vezetője. A számok emelkedése viszont mindenképpen visszavezethető arra, hogy az elmúlt években két kórházi részleget is Józsefvároshoz csatoltak, így az ottani halálesetek ügyintézése is a kerületi önkormányzathoz tartozik – magyarázta az ügyosztályvezető.
A fővárosban egyébként Józsefvároshoz tartozik a legtöbb kórház, ezért a halálesetek száma is itt a legmagasabb.
A lakosság 98 százaléka jellemzően egészségügyi intézményben hal meg.
A köztemetés a jogszabály szerint a lakóhely szerinti önkormányzathoz kötődik. Ha a haláleset nem a lakóhelyen, hanem bárhol máshol az országban következik be, az adott települési önkormányzatnak kell gondoskodnia a temetésről az igénybejelentést követő 21 napon belül, a kiadások megtérítése pedig a lakóhely szerinti önkormányzatra terhelhető. Ha az elhunytnak nincs hozzátartozója, de van hagyatéka, amiből a temetés költségei fedezhetőek, akkor az önkormányzat hiteligényt jelenthet be, ha vannak örökösök, a hagyaték erejéig felelnek a tartozásért.
Önkormányzatonként változó, hogy egy köztemetésbe mi tartozik bele. Erről az önkormányzat rendelkezik, és nem egységes, ahogy az árak sem azok, viszont mindenkit megillet a méltó temetés – mondta el Palkovics Katalin a Magyar Temetkezési Szolgáltatók Országos Szakegyesületének elnöke. A köztemetések lebonyolítására általában minden köztemetőben van kijelölt parcella. „A köztemetés és egy átlagos temetés között az a különbség, hogy bizonyos szolgáltatások elmaradnak, mint például a koszorú vagy a búcsúztató beszéd, de egyébként minden kellék és szolgáltatás, ami egy temetéshez alapszinten szükséges, ugyanúgy megilleti az elhunytat.
A kegyelet teljessége a méltóság jegyében történik”
– fejtette ki az elnök.
Élünk a mának
Palkovics Katalin azt is elmondta, már nem jellemző az öngondoskodás a temetésről. Úgy véli, ez azért van, mert a ma embere a mának él, nem gondol a jövőre, hiába él jobban, mint a felmenőink a háború után, akik annak idején összegyűjtötték a pénzt az eltemettetésükre is. „Ők annyi tragédiát megéltek, hogy muszáj volt az öngondoskodásra nagyobb hangsúlyt fektetniük.” Palkovics szerint ez a hozzáállás annak is köszönhető, hogy
távol tartjuk magunktól a halált, nem akarjuk elfogadni, hogy az életünknek két végpontja van: megszületünk majd meghalunk.
Utóbbit inkább elodázzuk.
