Támogatja, hogy a Népliget új funkciókkal bővüljön? – teszi fel a kérdést a Fővárosi Önkormányzat Budapest lakosságának abban a kérdőívben, amelyet év végéig lehet kitölteni, és amelynek célja a lakosság bevonása a Népliget megújításába. A kérdőívet eddig kitöltő mintegy 1900 ember több mint 60 százaléka azt válaszolta, hogy csak akkor támogatják az új funkciókkal történő bővítést, ha a burkolt, beépített terület nem növekszik. További 15 százalék egyáltalán nem szeretne új funkciókat, és csupán a válaszadóknak kevesebb, mint negyede az, aki a beépített területek növekedését sem bánná, csak legyenek új funkciók. Úgy tűnik tehát, hogy a lakosság nagy része nem szeretné, ha a jelenleginél több beton lenne a parkban. A kérdőív további kérdéseire adott válaszokból is kiolvasható az egyértelmű vágy: a Népligetben legyen sok fa, sok növény.

A főváros legnagyobb parkjának megújítására vonatkozó stratégiai terv készítését – ennek eleme a kérdőív – Bárdóczi Sándor, Budapest főtájépítésze jegyzi, az az ember, akinek igazán szívügye, hogy a jelenleginél zöldebb legyen a város. Ezért biztosak lehetünk abban, hogy a lakosság véleménye egybeesik a városvezetés véleményével a Népliget megújításának fő szempontjait illetőleg. Ha csak ezen múlna, hogy mi történik a Népligettel, akkor megnyugodhatnánk. Ám a helyzet nem ennyire egyszerű: a Népligetért aggódó civilek például még tartanak attól, hogy újra előkerül a „Fradi-pláza” terve. A 65 ezer négyzetméteres sport- és kereskedelmi funkciókat ellátó beruházás ötlete már 2008-ban felmerült, aztán összekapcsolódva az olimpiarendezés tervével újra előjött a „Fradiváros” építésének koncepciója, amit a kormány 10 milliárd forinttal támogatott is volna. Ugyan 2016-ban Kocsis Máté, aki akkor nem csak a kerület polgármestere, de az FTC alelnöke is volt, cáfolta a „Fradi-pláza” tervét, és közben az olimpia megrendezése is lekerült a napirendről, azért azóta is hallani aggódó hangokat a tervet illetően. És hogy a teljes optimizmusra nincs ok, azt alátámasztja a tény: a kormány, ha akar, egy tollvonással mindennemű társadalmi ellenőrzés alól kivon területeket és ad szabad kezet magánbefektetőknek, ahogy ez itt, a Józsefvárosban lévő Heinrich udvarral is történt.

Tarcsay Tibor, a Civilek Józsefvárosért (C8) aktivistája, és az önkormányzat Kerületfejlesztési, Környezet- és Klímavédelmi Bizottságának külsős tagja a Józsefváros újságnak elmondta, hogy formálódik az együttműködés több, a Népliget parkként való megőrzéséért dolgozó civilszervezet között, hogy közösen dolgozzanak ki koncepciót a Népliget megújítására, és ne csak utólag reagáljanak a fővárosi önkormányzat elképzeléseire. Ám az is növeli a nehézségek sorát, hogy a Népliget közparki területe nem kizárólag a fővárosé, hanem tulajdonos még a magyar állam, a X. kerületi önkormányzat, gazdasági társaságok, de még magánszemélyek is. Noha Józsefvárosnak nincs tulajdonrésze a parkban, az itt élők számára fontos zöldterületet jelent, ezért a kerület vezetése bekapcsolódik a főváros által kezdeményezett egyeztetésekbe. Bardóczy egy, a Facebookon zajló, civilekkel folytatott beszélgetésben megerősítette a kerület bevonásának szándékát, és jelezte, hogy szívesen vesz részt a témára vonatkozó lakossági fórumon. Egyben hangsúlyozta, hogy „a főváros tárgyalási pozíciót az erősíti, ha nagyon sokan töltik ki a kérdőívet és határozottan egy irányba mutatnak a válaszok a súlyos eldöntendő kérdéseknél.”

Szöveg: Gaal Ilona, Képek: Ványi Ákos, Ábra: Fővárosi Önkormányzat