Az Átlátszó pár hete írt arról, hogy míg hazánkban kétmillió embert érint a lakhatási válság, eközben rengeteg önkormányzati lakás áll üresen – ez Józsefvárosra különösen jellemző. Budapesten az önkormányzatok tulajdonában álló lakóingatlanok 9,7 százaléka kihasználatlan, és a VIII. kerületben található a legtöbb ilyen. A nyilvántartások szerint Józsefvárosban 4260 lakásból 857 áll üresen, ez az önkormányzati lakások ötöde, miközben jelentős a lakásigénylők száma.

Pikó András a minap a Klubrádiónak adott interjújában azt mondta, szerinte a helyzetre úgy lehetne megoldást találni, ha együtt dolgozna a kormányzat az önkormányzatokkal. Józsefvárosban tetézi a gondokat, hogy a lakásállomány leromlott, sokszor XIX. századi állapotokat idéz, gangról nyíló, több lakó által közösen használt wc-kkel. A kerület ráadásul mocsaras talajon fekszik, így a vizesedés is sokkal nagyobb problémát okoz, a lakások penészednek.

A polgármester emlékeztetett rá, hogy 2019 végén úgy vették át a kerület vezetését, hogy elődeik nem újították fel az önkormányzati bérlakásokat, csak a 100 százalékosan önkormányzati tulajdonú épületeket renoválták kívülről, részben EU-s forrásból. Pikó nemrég járt az egyik, nem is olyan régen külsőleg felújított házban, ahol csaknem tucatnyi lakás volt lezárva, mivel lakhatatlan állapotúak. Ezeket az önkényes lakásfoglalók elől lezárják ugyan, de az üres ingatlanok folyamatosan pusztulnak.

Vannak olyan lakások, amelyeket muszáj eladni, mert az önkormányzat számára nem nyílik lehetőség olyan konstrukcióra, amelyikben értelmes és gazdaságos lenne a felújítás. Vannak olyan helyzetek is, amikor nagyon gyorsan szeretnének lakást biztosítani a sorban álló kérelmezőknek, ilyenkor olyan konstrukciót alakítanak ki, hogy a bérlők évek alatt lelakhatják a felújítás költségét. És bár így nem lesz extra bevétele az önkormányzatnak, ezzel a megoldással mégis mindenki jól jár.

Eredetileg volt ugyan egy 620 millió forintos forrása az önkormányzatnak bérlakások felújítására, ami 100-105 lakás felújítására is elég lett volna, ám a kormány ezt egy 1,125 milliárdos elvonás részeként elvette, nem folyósította a már megítélt összeget. A polgármester szerint bár az újabb és újabb kormányzati elvonások miatt a költségvetés működési kiadásait idén nagyon szűkre kell szabni, a beruházási költségeknél kicsit jobb a helyzet, és 2021-ben megpróbálják a fenti elvont összegnek a felét visszapótolni lakásfelújításra.

A lakásra várakozók számát Pikó szerint úgy lehetne csökkenteni, ha többféle lehetőségben is gondolkodik az önkormányzat. A felújítások mellett új lakásokat kellene építeni, valamint a tartósan üresen álló magáningatlanokat is hasznosítani. Erre adhatna megoldást a lakásügynökségi konstrukció, amikor az önkormányzat bérbe veszi ezeket a lakásokat, majd továbbadja őket bérbe. A tulajdonosoknak ez azért érné meg, mert az önkormányzat megbízható partner, jó bérlő, van felújítási kapacitása, garantált a bérleti viszony; a beköltözőknek pedig azért, mert a piaci ár alatt jutnának lakhatási lehetőséghez. Ebben a ciklusban szeretnének erre is megoldást találni.

A műsorban elhangzott: nagyon sokan várnak önkormányzati lakásra, mert a lakhatási válság egyre nagyobb részét érinti a társadalomnak, már az alsó-középosztályt is, nem csak a legszegényebbeket. Sok az olyan kérelem, ahol minőségi cserét kérnek a lakók, mert a lakások rossz állapota miatt megbetegednek az emberek. A vizesedés, penészedés, vakolatomlás, az elhanyagolt pincék csőtörései nem ritkák; a patkányok és csótányok is gyakoribbak ilyen helyeken.

Pikó szerint 4-5 év alatt erre nem lehet megoldást találni. Ha létezne olyan központi, kormányzati lakáspolitika, amelyik nemcsak a középosztálynak nyújtott adókedvezményeket és támogatásokat erőltetné, hanem elindulhatna az állami bérlakásprogram, illetve az önkormányzatok is kaphatnának ilyen típusú állami segítséget, már 10 év alatt enyhíteni lehetne a lakhatási válságot Magyarországon.

A lakásügynökség koncepciója nemcsak Józsefvárosban merült fel, hanem más kerületekben, valamint a Fővárosi Önkormányzatnál is. A legtöbb kerületben nincs annyi helyi önkormányzati fenntartású lakás, mint Józsefvárosban, a kerület mellett a főváros az, amelynek a kezelésében ezres tételben vannak lakóingatlanok. Tervben van egy ilyen együttműködés, és Pikó reméli, hogy kedvezőbb politikai helyzetben ebben lehet érdemi előrelépés. Az is probléma, hogy bár a rendszerváltás idején mindenki örült, amikor az IKV-s lakásokat lakóként olcsón megvehette, a legtöbb helyen a ház felújítására már nem futotta. Amikor a gomba széteszi a tetőszerkezetet, vagy komplett szerkezeti felújítást kell elvégezni, ott már akkora költségekről van szó, hogy állami segítség nélkül a felújítás elképzelhetetlen.

Szöveg: Pálinkás János; Fotók: Huszár Boglárka