Kinevezésekor azzal támadták, hogy újságíró, nem orvos, miközben éveken át vezetett és nyereségessé tett egy magánegészségügyi intézményt. Kapja még az ívet?

Egyáltalán nem. Az, hogy nem vagyok orvos, csak segít abban, hogy felülemelkedjek azon a szinten, ahol a gyógyítás a legfontosabb cél, ami az orvosok feladata. Egy intézményvezető – különösen egy modern intézményben – nem szakmabeli, hanem menedzser, aki a nagyobb képet is látja az intézmény működéséről. Nem az a dolgom, hogy a legjobban operáljak, vagy a legpontosabb diagnózist adjam. Az orvosi munka elvégzésére nagyon jó szakmai stábunk van. A feladatom a JEK eredményes és panaszmentes működtetése, valamint a kapcsolatok ápolása minden érintett szervezettel, a fenntartó önkormányzattal, az állami egészségügyi intézményekkel és a Belügyminisztériummal.

Volt olyan vád is, hogy a javaslatára a szakrendelőben megemelték a vizsgálatok térítési díját azoknak, akik nem rendelkeznek társadalombiztosítással. Miért kellett ezt meglépni?

Új térítési szabályzatot alkottunk, mivel számos olyan vizsgálatot végzünk, melyekre korábban nem voltak meghatározott díjak. Ez a szabályozás kizárólag a tb-vel nem rendelkezőkre vonatkozik – elsősorban külföldieket vagy külföldön biztosított magyarokat érint, a józsefvárosi lakosok közül csak azokat, akiknek nincs tb-jük. Korábban nem volt egységes árazás, ugyanazon konzultáció az egyik orvosnál 15 ezer, másiknál 8 ezer forintba került. Ezt egységesítettük, minden konzultáció egységesen 15 ezer forint lett. A sok apró vizsgálat ára, melyet eddig bonyolult képletek alapján kellett az asszisztensnek kiszámítania, most konkrét értékkel szerepel a jelentősen kibővített listánkban. Ez átláthatóbb a betegeknek. A rendszer teljesen transzparens, a tb nélkül érkezők pontosan tudják, mire számíthatnak. Az áraink továbbra is kedvezőek, gyakran fele vagy harmadannyi, mint a magánellátóknál, ami vonzó a külföldi betegek számára is.

Ön korábban a Róbert Károly Magánkórházban dolgozott, ez most a Tritonlife. A magánegészségügy azonban más problémákkal küzd, mint a közfinanszírozott állami.

A magyar egészségügy egységes problémákkal küzd, hiszen ugyanazok a szereplők dolgoznak a magán- és az állami intézményekben. Kis országként korlátozott a szakemberállományunk, mindössze 30-35 ezer orvos és körülbelül 100 ezer szakdolgozó oszlik meg a különböző ellátóhelyek között. A fő kihívások mindenhol azonosak, súlyos a szakemberhiány és elöregedett a személyi állomány. Ez utóbbi különösen az állami szférában jelent problémát, ahol a háziorvosok és szakdolgozók átlagéletkora a nyugdíjkorhatár körül mozog, de más orvosok is kevesen vannak és idősödnek. Magyarországon a lakosság egészségi állapotához viszonyítva kritikusan alacsony az egészségügyi szakemberek száma, így az intézmények lényegében egymástól halásszák el a munkaerőt.

Országszerte kevés a háziorvos. Itt mekkora probléma ez?

A háziorvosok hiánya kritikus méreteket öltött. Jelenleg 6-7 olyan körzetünk van, ahová az önkormányzat nem talált praxisba orvost. Ezek hozzánk kerültek, nekünk kell háziorvosokat szereznünk, ami talán még a kardiológusok toborzásánál is nehezebb feladat. A háziorvosi szakma rendkívül elöregedett és kevéssé vonzó, mivel az orvosi hivatás jelentős kompetenciáit nem gyakorolhatják. Munkájuk főként betegút-szervezésre és beutalók írására korlátozódik, legfeljebb influenzát vagy magas vérnyomást kezelhetnek. Érthető, hogy ezért a fiatalok számára nem vonzó ez a pálya, így mi is rendkívüli erőfeszítéseket teszünk az orvosok toborzására.

Mik a JEK erősségei és hol vannak jelentősebb elmaradások? Összevetve a többi fővárosi rendelőintézettel, milyen a JEK helyzete?

Előnyünk, hogy épületünk a 8-10 évvel ezelőtti felújítás után is korszerű, az épület fizikai infrastruktúrája és a jól karbantartott eszközpark is – ez vonzó orvosnak és betegnek egyaránt. Szakembereket is könnyebb idecsábítani a belvárosi elhelyezkedés és a kiváló megközelíthetőség miatt. Egyedülálló értékünk a nagy parkoló, ahol havi 10 ezer forintért tudnak az orvosok parkolni. Sikerült továbbfejleszteni eddig is kiemelkedő szakmáinkat: a reumatológiát és bőrgyógyászatot, ahol Budapest-szerte dicsekedhetünk a komplex kezelésekkel. Reumatológiai kezeléseink is (fizioterápia, masszázs, gyógytorna) széles körűek. Jelentős eredmény, hogy sikerült urológust, teljes állású szemészt és több kardiológust szerződtetnünk. Jelenleg a két leghosszabb várólistás szakma, a radiológia és a diabetológia megerősítésére fókuszálunk.

Korábban a JEK-nél hónap elején hosszú sorok alakultak ki a diagnosztikai vizsgálatokra, mivel gyorsan beteltek az államilag finanszírozott helyek. Hogyan oldották meg ezt?

Ezért is fontos, hogy ne orvos vezesse az intézményeket, hanem olyan menedzser, aki állandóan a folyamatok jobb megszervezésén dolgozik. Az érkezésem utáni második napon nyilvánvalóvá vált a betegbarát előjegyzési rendszer hiánya, amit azonnal orvosoltunk. Az előjegyzéseket nem egyetlen napon nyitjuk meg a hónapra, és már nemcsak személyesen, hanem online és telefonon is lehet időpontot foglalni. Megszűntek a hónap első munkanapján kialakult sorok, folyamatosan lehet időpontot kérni, három hónapnyi időtartam elérhető előre. Ha valaki nem talál közeli időpontot, választhat a következő vagy akár az azt követő hónapból is, így eloszlanak a várakozók. Erős vezetés nélkül az osztályok saját érdekei működtetik az intézményt. ​

Egy határozott vezető gyorsan átlátja a helyzetet és a betegek érdekét helyezi előtérbe. Azért vagyunk itt, hogy a betegeket szolgáljuk. Az online foglalás most már egyszerű, egyetlen feltétellel: először regisztrálni kell. Gondoskodunk arról is, hogy napközben legalább három munkatárs válaszoljon a telefonhívásokra – nem is érkezik panasz elérhetetlenségre.

Kik azok, akik egyre inkább a magánegészségügyet választják Józsefvárosban?

Irányítószám-elemzésünk szerint a kerület különböző részeiből viszonylag arányosan veszik igénybe a JEK szolgáltatásait. Célunk ezt tovább erősíteni, és új orvosokkal, eddig kevésbé fókuszált szakterületek fejlesztésével szeretnénk elérni, hogy a középosztály is megtalálja nálunk az egészségügyi megoldásokat. Sokan tévesen úgy vélik, a JEK-be nem lehet bejutni. Azt javaslom, mielőtt valaki magánellátást választana, nézze meg, kaphat-e időpontot a JEK-ben a következő 6 héten belül – meg fog lepődni.

Orvosilag egy nem sürgős ellátásnál ez az időtáv még elfogadható, és erre törekszünk minden ellátásunknál. A radiológián ezt még nem tudjuk tartani, de a legtöbb szakterületen már igen. Szeretném, ha a kerületben az egészségügyi ellátást keresők első választása a JEK lenne. A középosztály felső szegmensének nem okoz gondot a magánellátás igénybevétele, de a többségnek komoly anyagi terhet jelentenek a hosszabb, több százezres kezelések, milliós műtétek. Persze, amíg bizonyos szakmákban ilyen szűkös az orvos- és szakdolgozói ellátottság, nem hibáztathatók, ha gyorsabb megoldást keresnek. Néhány speciális belgyógyászati szakterületen (andrológia, endokrinológia, angiológia, nefrológia, hepatológia, hematológia) az orvosok nagy része már a magánszektorban praktizál, ezekre közellátásban szinte lehetetlen bejutni.

Egy-másfél éve a kormányzat próbálta einstandolni a kerületek rendelőintézeteit, ebből végül kihátráltak. Miért, és mit eredményezett ez végül?

2026-ig békét. Hogy utána mi jön, azt senki nem tudja megjósolni. A kórházak államosításának tapasztalatai világossá tehették a kormányzatnak, hogy az ellátás nemhogy javult, hanem romlott, mivel az önkormányzatok kivonták a forrásaikat – szemben a szakrendelőkkel, amelyekbe most jelentős pénzt fektetnek. Ez súlyos forráshiányhoz vezetett a fekvőbeteg-ellátásban, miközben a centralizáció kézzelfogható előnyök nélkül maradt.

Ezt a kockázatot már nem vállalták a járóbeteg-ellátásban, ahol több ember fordul meg. Ha a szakrendelőkből is elfogyna a forrás az államosítás után, az jelentősebb állampolgári elégedetlenséget okozna. A téma most nyugvóponton van, mivel az önkormányzatok jelentős összegekkel támogatják az intézményeiket, ezt az állam nem tudja átvállalni. NEAK-finanszírozásból önmagában nem működtethető szakrendelő. Amelyik önkormányzat több százmilliót fordít erre, egyértelműen fontosnak tartja polgárai ellátását. A józsefvárosi ilyen, itt pártállástól függetlenül megszavazzák ezt a forrást a képviselők – amit a betegek nevében köszönünk. Csak ez biztosítja egy szakrendelő biztonságos működését, és amíg ez fennáll, a józsefvárosi lakosok ellátása biztonságban van.

​Melyik eredményére a legbüszkébb?

Arra nagyon büszke vagyok, hogy sikerült egy csomó jó orvost idecsábítanunk. Ebben nem vagyok egyedül, az új orvosigazgató, dr. Székely Tamás nagyon sokat dolgozik ezen. Mi ketten elég jó csapat vagyunk ahhoz, hogy meggyőzzük az orvosokat arról, érdemes velünk dolgozni.

Fotók: Karancsi-Albert Rudolf