Munkáltatója, Józsefváros jegyzője szeptember közepén indoklás nélkül azonnal felmondott az önkormányzatban éppen a próbaidejét töltő jogi irodavezetőnek, amikor kiderült róla, hogy a Pécsi Törvényszék másodfokon jogerősen elítélte csalás bűntettének kísérlete miatt – tudtuk meg az önkormányzat sajtóreferensétől, Békési Zsuzsától. Hozzátette, a munkáltatónak nem volt tudomása arról, hogy a férfit korábban első fokon elítélték és épp eljárás folyt ellene.
Kerekes Ferencet (a cikk korábbi verziójában Keresztest írtunk, tévedés volt, elnézést kérünk) idén márciusban ítélték el első fokon csalás miatt – a hír bejárta a sajtót –, mert Beremend jegyzőjeként félrevezetett egy nyugdíjast, több millió forintot csalt ki tőle. Kerekes fellebbezett, azonban a másodfokon született „jogerős ítélet szerint a bíróság dr. K.F. vádlottat csalás bűntettének kísérlete miatt 1 év börtönre ítélte, amelynek végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette, továbbá 3 évre eltiltotta a vádlottat a jegyzői foglalkozás gyakorlásától” – áll a Pécsi Törvényszék weboldalán szeptember 14-i keltezéssel, ezt az MTI is átvette. A hír ismét befutotta az országos médiumokat. A kormányoldali sajtó csak napokkal később kezdett rá arra, hogy a Józsefvárosi Önkormányzat csalót alkalmazott – a Hírnyolc cikkének címe is az, hogy „Egy közönséges csalót alkalmazott Pikó önkormányzata”. Azt vetik a kerületvezetés szemére, hogy az önkormányzatnak csupán annyi dolga lett volna, hogy erkölcsi bizonyítványt kér az érintettől, és rögtön kiderült volna a bűnössége.
Sajtos és Pikó a közleményben kitérnek arra, hogy a munkaviszony létesítésekor Kerekes a vonatkozó törvényi feltételeknek megfelelt és az előírások szerint csatolta a szükséges okiratokat is, alkalmazására pedig ezek ellenőrzését követően került csak sor. Pontos információért azokkal a kérdésekkel, hogy a bekért okiratok között szerepelt-e az erkölcsi bizonyítvány, illetve a munkáltató feltételként írta-e elő az álláspályázatban a büntetlen előéletet, továbbá hogy a munkavállaló nem állhat meghatározott büntetőeljárás, foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, Sajtos Csillához fordultunk, választ cikkünk megjelenéséig azonban még nem kaptunk.
A hatósági erkölcsi bizonyítvány a büntetlen előélet igazolására szolgáló okirat, a Belügyminisztérium Bűnügyi Nyilvántartó Hatósága adja ki a meghatározott ellenőrzést követően, jogviszony létesítésére, fenntartására vagy egyéb, törvényben meghatározott feltételnek való megfelelés igazolására. A szervezet információs vonalán érdeklődtünk afelől, hogy kaphat-e az erkölcsi bizonyítványt, akit első fokon elítéltek, ám fellebbezett. Ott azt a választ kaptuk, az okiratot abban az esetben állítják ki, ha az érintett részére semmilyen hátrányos jogkövetkezmény az igényléskor nem áll fenn. Vagyis, amíg az ítélet nem emelkedik jogerőre, addig az erkölcsi bizonyítványt kiadják.
Ezek szerint Kerekes is rendelkezhetett három hónapnál nem régebbi érvényes erkölcsi bizonyítvánnyal munkába állásának napján, azaz a szabályok értelmében megfelelt minden törvényi követelménynek.
Más kérdés, hogy mivel ügye bejárta az országos sajtót már az első fokú ítélet után, ami alapján Keresztes egyértelműen beazonosítható volt, az önkormányzat lehetett volna óvatosabb is a foglalkoztatásával, hogy elkerülje az ügy politikai ódiumát.
