Június utolsó napján jelent meg az a rendelet, mely arra kötelezte volna a civil szervezeteket – kivéve a pártalapítványokat –, hogy éves jelentésükben adják át a támogatóik listáját nevesítve. A szabályozás másnaptól életbe is lépett, igaz, csak 2022 nyarán kellett volna leadni az első ilyen bevallást. Ezt azonban mégsem kell megtenniük a civileknek, mivel a kormányrendelet amilyen hirtelen megszületett, olyan gyorsan meg is szűnt.

Az új szabályozás nagy tiltakozást váltott ki, több civil szervezet is jelezte, hogy nem fognak eleget tenni a törvényi kötelezettségüknek. A rendelkezés több szempontból is aggályosnak bizonyult. Például azok, akik idén a névtelenség tudatában támogattak valamilyen egyesületet, azzal szembesülhettek volna, hogy nyilvánosan szerepel a nevük egy szervezet éves beszámolójában vagy közhasznúsági jelentésében.

A Transparency International vezetője Martin József Péter elmondta, hogy ők eddig is közölték a nagyobb adományozóik listáját, a donor cégek neve évekre visszamenőlegesen elérhető, és a magánemberek mikroadakozásai csak kb. 10%-ot tesznek ki a költségvetésükben – írta meg a 24.hu. A vezető hozzátette, hogy szerinte a rendelkezés nem törvényes, és nem azért született, hogy a kormány be is tartassa, annak valódi célja, hogy elrettentse a magánszemélyeket az adakozástól. Hasonló szándékokat lát emögött is, mint a 2017-es civiltörvény esetében (ebben előírták a civil szervezeteknek, hogy ha egy év alatt 7,2 millió forintnál több külföldi támogatást kapnak, akkor meg kell jelölni a támogatókat), melyet az Európai Unió Bírósága jogellenesnek talált, ezért idén a magyar parlament vissza is vonta.

A kormányrendeletben eredetileg az is szerepelt, hogy az adományozó szervezetek vagy cégek mellett neveket is fel kell tüntetni, cégek esetében például a legalább 25 százalékban tulajdonos személyekét.

Az Átlátszó.hu oknyomozó portál főszerkesztője, Bodoky Tamás még július elején jelezte, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul, mert a kormányrendelet nem állja ki a törvényesség és alkotmányosság próbáját.

Ugyancsak problémás volt abból a szempontból is a kormányrendelet, hogy ellentmondhat a GDPR rendelkezéseknek, ezt dr. Stock Richárd, a Klubrádió vezérigazgatója mondta el. Adatvédelmi okokból a rádió nem is vezet ilyen listát a támogatóiról. A rádió fő tulajdonosa, Arató András mondta el a Klubrádió július 6-i adásában, hogy a rádió mögött álló alapítványhoz érkező adományok éves szinten több ezer embert érintenek, ezeknek a listáját az állami hatóságok most is lekérhetik, de nyilvánosságra nem hozhatják. Az állam ismét a civileket kötelezné plusz – és felesleges feladatra – nem véletlen, hogy a könyvelők is széles körben tiltakoztak ellene. Arató szerint azért is volt furcsa a rendelet, mert ha egy cég támogat egy civil szervezetet, annak nyoma van, ugyanis annak szerepelnie kell a cég pénzügyeiben, és egy adóellenőrzés során biztosan kiderül. De mivel az adóhatósághoz be vannak kötve ezek az adatok, azokat most is átlátja. Ő is úgy véli, hogy a cél a megfélemlítés volt.

A kormányrendelet megjelenését követően a Miniszterelnökség miniszterhelyettese, Orbán Balázs július 3-án a Facebook oldalán azt írta, hogy a rendelet célja az volt, hogy növelje a szervezetek gazdálkodásának átláthatóságát. Egyúttal elmondta, hogy várhatóan módosítani fogják a szabályozást, és ugyanolyan feltételek mellett lesz biztosítva a jövőben is az 500 ezer forint alatti adományok felajánlásának lehetősége.

Ezt a nyilatkozatot is kritizálták, Fodor Tamás rendező-színművész, a Stúdió K alapítója szerint ha a szabályozás csak a félmillió forintnál nagyobb adományokat küldőkre vonatkozik, azzal is tönkre lehet tenni a hazai kulturális mecenatúrát, és nem igazán könnyebbség ez a legtöbb civil szervezetnek.

Amilyen hirtelen született a rendelkezés, olyan hirtelen szűnt is meg múlt hét végén. Pénteken este már meg is jelent az a rendeletmódosítás, mely másnaptól, július 17-től hatályos, és ez törölte is az adományozók bejelentési kötelezettségét. Az okokról nem tudni további részleteket, így csak találgatni lehet, hogy az inkonzisztens jogalkotás beismerése; a széleskörű hazai és nemzetközi kritikák; vagy valami egészen más ok állhat a szándék megváltoztatása mögött.

Szöveg: Pálinkás János; Fotó: TASZ Facebook