Akár három hónapra is bezárhatja a rendőrség azt az „üzletet”, ahol kábítószer-kereskedelmet, a kábítószer készítésének elősegítését, tudatmódosító anyaggal visszaélést vagy teljesítményfokozó szerrel visszaélést követtek el – írja a november 18-án megjelent 360/2025. rendelet –, mindezt az orosz–ukrán háború ürügyével. A rendelet, melynek célja a „kábítószer és illegális tudatmódosító szerek használatának, terjesztésének és népszerűsítésének teljes felszámolása”, nem aratott nagy sikert az általunk megkérdezett vendéglátósok körében.
Halász Zoltán, Mixát: „Ha ezt az elvet következetesen alkalmaznánk, akkor akár iskolákat, mozikat, plázákat vagy vasútállomásokat is be kellene zárni.”
Halász Zoltán, a Krúdy utcai Mixát társtulajdonosa teljesen elképzelhetetlennek tartja, hogy az új szabályozás jogszerű lehet. Mint mondta, „nem hiszem, hogy tulajdonosként felelős lehetek azért, ami a vendégek zsebében van, vagy amit a mosdóban fogyasztanak”, és azt is felvetette, hogy szerinte az intézkedés alkotmányossága erősen megkérdőjelezhető.
Azt mondta, csak olyan esetben tartaná indokoltnak a hely bezárását, ha maga az üzlet is részt venne a kábítószer-fogyasztás vagy -kereskedelem elősegítésében. Úgy fogalmazott: „Ha a hely aktív részese ennek, akkor legyen szankció, de az, hogy
pusztán a vendégek birtoklása miatt büntetnek, számomra elképzelhetetlen.”
Hangsúlyozta, szerinte az egész ötlet „elképesztő”, és nincs is lehetősége arra, hogy tulajdonosként bármit tegyen. Úgy látta: „nem tudom, mit gondol a törvényalkotó, hiszen
nem motozhatom meg a vendégeimet”,
és azt sem látja, milyen lépést várnának el tőle.
Szerinte az egész inkább „kamuintézkedés”, ami teljesen alkalmatlan arra, hogy érdemi eredményt hozzon.
A várható gazdasági hatásokról azt mondta, nyáron kevésbé lenne súlyos a kiesés, télen viszont jelentős érvágást okozhatna, különösen az ünnepi időszakban. Ám hozzátette: „Nem akarok nagy szavakat használni, nem mennénk tönkre, de hol a vége ennek?”
László Péter, Lumen kávézó: „Ez egy teljesen abszurd dolog.”
László Péter, a Lumen kávézó alapító tulajdonosa reméli, hogy a rendelet őket közvetlenül nem érinti, mert a Lumen nem éjszakai szórakozóhely, de a rendeletet abszurdnak tartja: „hogy olyan rendeletet hoznak, amiben valakit azért büntetnek meg, amit nem ő követett el”, miközben ezen cselekedetekre nincs semmilyen ráhatása és joga sincs megakadályozni azokat.
„Egészen elképesztő rendeletről van szó”
– fogalmaz László, aki a bezárás gazdasági következményeiről szólva kijelentette, hogy „három hónap zárást szerintem nagyon kevés hely tud túlélni”, és hogy egy ilyen időszak gyakorlatilag a végleges bezárást jelentené:
„teljes lenne a csőd”.
Rámutatott, hogy a bérleti díj és sok más költség akkor is fennáll, ha a hely zárva van. „ráadásul a munkatársainkat is elveszítenénk” – mondta.
Drogjogi szakértő: csak a fogyasztás gyanúja miatt nem zárhatják be a helyet
A rendeletben szereplő és szankcionálandó „kábítószer-kereskedelem” és „kábítószer készítésének elősegítése” egyértelmű kategóriák, de az már kevésbé, hogy mit jelent a „tudatmódosító anyaggal való visszaélés”. Kardos Tamás, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) drogjogi szakértőjének értelmezése szerint a tudatmódosító anyagoknál
nem magát a fogyasztást büntetik,
hanem mindenféle más visszaélésszerű tevékenységet, tehát a kereskedelmet, az átadást, a terjesztést (egy füves cigi átadása is annak minősül – figyelmeztet a szakértő), és az előállítást, a kábítószer-fogyasztás azonban nem szerepel a rendeletben a bezáratási okok között.
Az, hogy miért nem a kábítószer, hanem a tudatmódosító fogalmat használja a rendelet, Kardos azt mondja, hogy ez a fogalom szélesebb spektrumot ölel fel: „Ebben benne van minden olyan szer, ami alkalmas a pszichés állapot módosítására és nem élelmiszer, vagy nem
fogyasztási cikként árusítják. Ilyen például a hígító és a herbálshopokban árusított növényi szerek, mint a kanna, kratom, meg hasonlók, amik olyan növényi szerek, amiket nem étrend-kiegészítőként árusítanak – arra kellene nekik külön engedély –, hanem botanikai és emberi fogyasztásra nem alkalmas szerekként.”
A fogyasztás gyanúja miatt tehát nem zárhatnak be helyet, de ha valaki fogyasztott valamilyen tudatmódosítót és azt vallja, hogy azt az adott helyen szerezte be, igen. „Ha valakit megtalálnak, vesznek tőle vizeletet, és az alátámasztja, hogy fogyasztott valamit, majd megkérdezik tőle, hol szerezte be, és megnevezi ezt a helyet, hogy ott kapta XY-tól, akkor az már olyan gyanú lehet, ami
megalapozhatja azt, hogy bezárják a helyet.”
Kardos szerint ettől még nehéz helyzetbe kerülhetnek a vendéglátósok: „Nyilván nem tudják felügyelni, mi folyik az üzletük minden egyes szegletében, és tudomást se szereznek arról, hogy ott mi történt, mondjuk, egy átadás, de a rendőrség meg igen, akkor egyszer csak azzal a helyzettel találják magukat szemben, hogy be akarják záratni a helyüket, és nincs is lehetőségük jogvédelmet kérni ellene” – utal a szakértő arra, hogy rendeletben szerepel az is, hogy
azonnali jogvédelem nem kérhető a rendőrség bezáró határozata ellen.
A rendelet hatékonyságát illetően Kardos szkeptikus: „Mit nevezünk hatékonynak? Mert mi úgy látjuk, ez leginkább arra alkalmas, hogy azok a helyek, amik valamiért nem szimpatikusak – nem is feltétlenül a rendőrségnek, hanem inkább a kormányzatnak –, akkor lesz egy eszköz a kezükben, hogy lám, most találtak itt valamit, és ezt be lehet szépen zárni. Tehát ebben hatékony lehet. De abban, hogy felszámolják a fogyasztást, vagy a kereskedelmet, nem hiszem, hogy hatékony lenne.”
Nyitókép: Mile Máté
