A Habitat for Humanity Magyarország Alapítvány meghívására mentünk el a Lujza utcai öreg bérház 3. emeletén tartott eseményre, egy felújított önkormányzati lakás átadására. A még festékszagú kis lakás szobája tele volt vendégekkel, akik 2 széksort is elfoglaltak, de még a galéria alatt is kucorogtak néhányan. A hivatalos jelleget a Habitat egyik falat borító molinói erősítették.

A vendégek többsége 4 szervezettől jött, ott voltak a Habitat for Humanity munkatársai, a Józsefvárosi Önkormányzat és a Józsefvárosi Szociális Szolgáltató és Gyermekjóléti Központ (JSZSZGYK) képviselői és a Fővárosi Szociális Közalapítvány (FSZKA) vezetői is. A lakás felújítása ugyanis ezek összefogásából jött létre – és ezen van mit ünnepelni – a Fővárosi Szolidaritási Alap Második Esély – önkormányzati szociális bérlakások felújítása családok átmeneti otthonában élő családok számára című 2023-as pályázata keretében.

A szolidaritási alap legújabb, még le nem zárt pályázatáról itt írtunk:

Idén már 390 millió forintból gazdálkodik a Fővárosi Szolidaritási Alap, mondta a jelenlévő Büttl Ferenc, az FSZKA ügyvezetője, és talán bővülni fog a kerületi támogatók köre is az óbudai önkormányzattal, amivel évi 400 millióra nőne a támogatási keret.

Pikó András polgármester arra emlékeztetett, hogy a szolidaritási alap Józsefváros kezdeményezésére éledt újjá 2022-ben, 300 milliót a Főváros tett bele (ez mára mintegy 20 százalékkal emelkedett),

ehhez csatlakozna most Óbuda.

A szolidaritása alap 1996-ban jött létre és 2000-ig működött, évente közel 300 millió forintot pályáztattak meg. A terv az volt, hogy mind a 23 kerület hozzájárul, így további 230 millióval bővül az éves keret. „Több területen is szeretnénk, ha a főváros szolidáris módon működne, és sokszor tapasztaljuk, hogy még mindig nem úgy működik. Nekünk ebben az ügyben az, hogy együttműködtünk a Fővárossal, kiemelten fontos, és reméljük, nem az egyetlen és nem az utolsó ilyen projektünk lesz”, mondta Pikó András a lakásátadón.

Józsefvárosban központi program az önkormányzati lakások felújítása, újra lakhatóvá tétele, mert mintegy 4200, nagyrészt korszerűtlen lakása van a kerületnek. „Még mindig 50 százalék fölötti az alig komfortos, sőt komfort nélküli lakásaink száma. Ezek közül sok az olyan, ahol még mindig a gangos WC az általános”, jellemezte a helyzetet Pikó András. Már 200 lakást megújítottak, most a Diószegi utcai kisajátítások miatt 130 lakást hoznak rendbe a lakók elhelyezésére.

„A méltó módon leélt élethez a legfontosabb, hogy legyen hol lakni – nincs méltóság lakhatás nélkül –, s mindent megteszünk ezért a saját kereteink között”, mondta Pikó András.

és hozzánk hasonlóan a lakhatási válság enyhítését és felszámolását az első helyre teszi, lakásokat épít, s nem csak hitelt ad.”

A Lujza utcai lakásba Varga Mariann költözik (a nyitóképen), aki egyedül neveli hatéves és kétéves gyermekét. A Kálvária téren lakott albérletben, amikor 2 éve teljesen ellehetetlenült,

mondta. A Családok Átmeneti Otthonában (CSÁO) kapott menedéket. „Dolgozom, segítettek nekem munkát találni, a kicsit beadni bölcsődébe, most már jobb az életem, sokkal könnyebb.”

„A Habitat pályázott a VIII. kerületi önkormányzattal együttműködve, a kerület adta a lakást, a Habitat vállalta, hogy felújítja, és a szolidaritási alaptól jött a felújításhoz szükséges pénz. A vállalásnak az is része, hogy a lakás cél szerinti használatban lesz tíz évig”, magyarázta el az együttműködés lényegét Büttl Ferenc. A cél szerinti használat pedig azt jelenti, hogy Varga Mariann 10 éves szerződéssel lett az önkormányzati lakás bérlője.

Hasonló megállapodást egyébként más szervezetekkel is kötött Józsefváros. „Ilyen az ULE (Utcáról lakásba!) és a Dankó utcai Oltalom egyesület, a református és a katolikus egyház. Vállalják, hogy a rendelkezésükre bocsátott lakást felújítják, amit cserében az általuk segített rászorultak kaphatnak meg, akik önkormányzati bérlőink lesznek. De mi is hozzáteszünk szociális munkát. Mariann a CSÁO-tól jött, és tőlünk kapni fog lakhatási támogatást”, mondta Pikó András.

A lakásfelújítás mikéntjéről Farkas Zoltánt, a Habitat terepi projektmenedzserét kérdeztük. Két lakás felújítására nyertek el 20 millió forintot a szolidaritási alap pályázatán, a Lujza utcai 38 négyzetméteres mellett a Kis Fuvaros utcában egy nagyobb földszinti lakáson is dolgoznak. Ott sokkal több az építési munka, ez 7, az 13 millió forintba kerül, ami elsőre soknak tűnhet, de a 200 ezer forintos négyzetméterár ma a realitás egy ilyen alapos felújításnál, mondta.

A Lujza utcában teljesen új a villamos hálózat és a fűtésrendszer, végre biztonságos és takarékos – ezt szakiparostól kellett megrendelniük –, de kellett néhány új ablakot, ajtót is készíttetni, burkolatot cserélni, a konyhát megcsinálni tűzhellyel, bútorral, ebben már

A felújítás a párhuzamosan végzett munkálatok miatt több mint 4 hónapig tartott, de belefért a 8 négyzetméteres galéria felújítása is.

A Habitat for Humanity magyarországi alapítványa kis szervezet, mindössze 13-an vannak, és egy részük kutatással, szakpolitikai javaslatok kidolgozásával foglalkozik, mondta Illyés Tímea, a Habitat ügyvezetője. Hogy mennyire fogadják meg a tanácsaikat, erre azt mondta: „Mi mondjuk magunktól, és reméljük, végül értő fülekre talál. Az energiaszegénység témakörében kifejezetten szakértőnek számítunk, ezzel kapcsolatban voltak megkeresések is. Hogy aztán a döntéshozatali folyamatban ez hogyan néz ki, az nem látványos.” A csapat másik fele dolgozik a közvetlen segítségnyújtásban, felújításokon, amiben önkéntesek is segítenek.

A Habitat neve összeforrt Jimmy Carter egykori amerikai elnökével, aki lelkes önkéntesük volt, fizikai munkával is hozzájárult az házépítésekhez, mint 1996-ban Vácott, amikor a magyar szervezet létrejött. Ma a néhány hasonló lakásfelújításon kívül tetőfelújításban és néhány százezer forintos fürdőszoba-felújításokban, nyílászárócserékben, burkolatcserékben tudnak segíteni éves szinten 100 körüli családnak. A szervezet 70 országban van jelen, Kelet-Európában 5 országban. „Nyugat-Európában azonban kevesebb a megvalósítás, inkább adományt gyűjtenek az igazán nehéz helyzetben lévő országok programjaira”, mondta Illyés Tímea.

„Vannak egyéni önkénteseink, akik önkéntes közösségek tagjai, magánemberek, főleg laikusok, és vannak cégek is. Nekik egy ilyen munka csapatépítő is. Ezekben a kis lakásokban nem férnek el sokan, de küldenek 6 kollégát, meg egy kis anyagi támaszt”, mondta Farkas Zoltán.

Farkas Zoltán szóba hozta azt is, hogy a 3. emeleti lakás előnye – amellett, hogy a lift nélküli házban jól megerősödhetnek, míg felérnek –, hogy nem vizesedik. Ezeknek az öreg, legalább 120 éves házaknak a legnagyobb gyengéje a tönkrement, vagy eleve gyenge szigetelés, ami az alsó lakásokat érinti főleg, mondta Pikó András, „úgyhogy elindítottunk egy olyan programot is, ami ezeknek a házaknak a szigetelését, illetve vízmentesítését biztosítja”.

Varga Mariann-nak Illyés Tímea adta át ünnepélyesen a lakás kulcsait. „Pár nap múlva már költözünk, vettem pár bútort is, hozzák azt is nemsokára”, mondta búcsúzáskor.

Fotók: Mile Máté