Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a parlamentben a héten beszélt arról, hogy megtilthatják (többek közt) az LMBTQ+ közösség szivárványos zászlajának kihelyezését a középületekre.

Szinte kizárólag önkormányzatok teszik ki a szivárványos zászlót (Pride-zászlót), állami, kormányzati épületen nem találni ilyet. Karácsony Gergely főpolgármester volt az első a friss Facebook-bejegyzése szerint, aki még zuglói polgármesterként kitűzte a polgármesteri hivatalra ezt a zászlót. „Amióta főpolgármester vagyok, minden évben ott volt a szivárványos zászló a Városházán, és ez így lesz akkor is, ha ezt a hatalom megtiltja. És amióta főpolgármester vagyok, a főváros minden évben segítséget nyújtott a Budapest Pride megszervezéséhez, és ez így lesz akkor is, ha ezt a hatalom megtiltja. […] A legmélyebb erkölcsi meggyőződésem, hogy ez a város mindenkié. Hogy csak akkor lehetünk szabadok, ha mindannyian szabadok vagyunk” – írta az esetleges tiltás hírére.

A betiltás ötletét Novák Előd, a Mi Hazánk parlamenti képviselője vetette fel napirend előtti felszólalásban. Azt javasolta, hogy az alaptörvénybe foglalják bele a szivárványos zászló középületekre helyezésének tilalmát. Erre válaszolta Répássy, hogy „a tervezett törvénymódosítás értelmében

elképzelhető, hogy a középületeken többé nem lehetnek olyan zászlók, amelyek nem kapcsolódnak szorosan az adott hivatal munkájához”.

A 444 szerint azt is hozzátette, hogy ennek szabályozása „szerencsére nem az Alaptörvény szintje, hanem egy másik törvényben rendezendő dolog, de úgy gondolom, hogy ennek is van létjogosultsága”.

Novák Előd kérése logikus folytatása annak az intézkedéssorozatnak, amit az Orbán-kormány tető alá hozott eddig az LMBTQ+ emberek és szervezetek ellehetetlenítéséért. Orbán Viktor már a februári 17-i évértékelő beszédében azt üzente az LMBTQ+ közösségnek, hogy idén már ne bajlódjanak a Pride megrendezésével, „kidobott pénz és idő”.

Hétfőn vált csak nyilvánossá, és kedden – az ellenzék szivárvány-füstös tiltakozása mellett – a Fidesz-KDNP szavazataival el is fogadták a Pride megrendezését akadályozó törvénymódosítást. Eszerint a rendezők és a felvonuláson résztvevők szabálysértést követnek el és 6500-tól 200 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújthatók. A részvétel effajta kriminalizálása mellett a gyülekezési jogról szóló törvény pedig azzal is kiegészül, hogy „tilos az olyan gyűlés megtartása, amely a gyermekek védelméről szóló törvényben meghatározott tilalmat sért”, vagyis ami a hivatkozott gyermekvédelmi törvény szerint „a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg” – ez a hírhedt gumiparagrafus, ami sok mindenre ráhúzható.

S hogy ne kelljen találgatni, hogyan fogják kiszűrni az „illegális” Pride-on résztvevőket, az arcképelemzési nyilvántartásról szóló törvényt is módosították, hogy ezentúl – a kínai rendszerhez hasonlóan – jogosult legyen

a hatóság, vagyis „szabálysértés esetén folytatott eljárásban a rendelkezésére álló vagy általa rögzített arcképmás felhasználásával szabálysértést elkövető személyazonosságának megállapítása, valamint ellenőrzése érdekében az arcképelemző tevékenységet végző szerv arcképelemző tevékenységét igénybe venni”.

A szivárványos zászló kitűzését tiltó törvényjavaslatról még nem tudni, azonban a szintén Mi Hazánk-os Toroczkai László március 3-án benyújtott egy törvényjavaslatot, ami az önkormányzatokat kötelezné arra, hogy a „helyi önkormányzat képviselő-testülete a címert és zászlót köteles elhelyezni a nyilvános ülésének helyt adó helyiségben”. Ez minimális módosítással, a nemzeti címer és zászló kizárólagosságának kimondásával akár alkalmas lehet a Novák Előd által javasolt tiltás érvényesítésére is.

A Józsefvárosi Önkormányzat is kiáll az emberek megkülönböztetése ellen. Az önkormányzat épületén nem szivárványos zászló van, hanem egy molinó, amit szivárvány díszít, és azt hirdeti, hogy az itteni „mindenki önkormányzata”.

Nyitókép: Mile Máté