„Valamivel több mint négy éve béreljük azt az ingatlant, amiben most élünk. A szerződésünk szerint a bérleti díj évente az infláció mértékével emelkedne. Két éve azonban, amikor bedurrant az ingatlanpiac, ami felhúzta az újonnan piacra dobott lakások bérleti díjait is, a főbérlőnk 25 százalékkal emelt egyik napról a másikra. Az idei év elejétől már

négy éve. Saját lakást a jelen hitelárak mellett nem tudunk bevállalni, de nem is akarunk. Bár már ki tudnánk fizetni az albérleti díj összegéből egy combosabb hiteltörlesztőt, de sok a bizonytalanság: ha elveszíteném az állásomat, akkor totálisan megcsúsznánk. Néztünk másik albérletet, a piacon lévő, azonos kategóriájú lakások bérleti díja inkább magasabb, de kisebb lakásba költözni nem akarunk, mert elsődleges szempont, hogy a gyerekeknek külön szobájuk lehessen. Amíg ki tudjuk fizetni a bérleti díjat, kivárunk” – mondta el lapunknak a középvezetőként dolgozó Péter, aki Budapesten él tanár feleségével, három iskoláskorú gyermeket nevelnek.

Az elmúlt egy évben átlagosan 20-25 százalékkal emelkedtek az albérletárak a fővárosban. A budapesti bérlemények négyzetméterára így átlagosan 4500 forint. Az ár természetesen függ a városrésztől, az elhelyezkedéstől, a lakás típusától, állapotától, energetikai besorolásától is.

A legkelendőbbek a két- és háromszobás új építésű lakások, ezek drágultak a legnagyobb ütemben: 2020 óta akár másfélszeresére is emelkedhetett a havi díjuk, ami mérettől függően manapság 277 ezer és 420 ezer forint között alakul. Az I. kerületben vannak olyan háromszobás luxuskategóriás ingatlanok, amelyekért 900 ezer forintot is elkérnek havonta – derül ki a lakóingatlan-fejlesztő Cordia és az ingatlan.com közös közleményéből.

Bár már így is elszálltak, és vélhetően még tovább emelkednek az ingatlanbérleti árak az idén, újabb kiugrásra a felvételi pontok kihirdetésekor lehet számítani.

Mégis minek köszönhető az irgalmatlan drágulás?

A gazdasági helyzet alakulása: a drága hitelfelvétel és az infláció emelkedése miatt egyre inkább a lakásbérlés, mint a vásárlás kerül előtérbe. A növekvő kereslet pedig eleve emeli az árakat.

Az bérlakás piac nem fluktuál, mert ha valaki nem tud lakást venni (főleg, hogy nem kap olcsó hitelt), beragad az albérletbe. Ám közben érkezik az újabb generáció, vagyis egyre többen bérelnének. A befektetők mostanában inkább állampapírban tartják a pénzüket, mert jobb a hozama, kivárnak a kiadási célú ingatlanvásárlással. Így nincs utánpótlás a kínálati oldalon, egyre szűkül a piac, ez is jócskán felsrófolhatja az árakat – magyarázta nekünk Máriás Áron Ottó, az ingatlankezeléssel foglalkozó NYOLCAS.COM Flat Management ügyvezetője. (A cég közel 1000 ingatlant kezel Budapesten, ebből 80-90 lakást a VIII. kerületben.)

Így viszont helyzetbe kerülnek azok a tulajdonosok is, akik nagyobb méretű, elavultabb energetikájú lakással rendelkeznek. Ezek nyilván alacsonyabb áron adhatók ki, mint az új építésűek, viszont ezeknél jóval magasabb rezsiköltséggel is kell számolniuk a bérlőknek, fejtette ki a szakember. „Egy nagyobb réteg számára lassan megfizethetetlenné válik az önálló albérlet is,

azaz egy nagyobb alapterületű lakást 3-4-en bérelnek ki, így megoszlanak a költségek is” – mondta Máriás. Ez a trend megfigyelhető már itt Józsefvárosban is: az ingatlan.com-ot böngészve egyre több olyan hirdetésre bukkanhatunk, ahol nem a lakásra, hanem annak szobáira keres bérlőt a tulajdonos.

A jól (azaz nettó 350-500 ezer forint körül) kereső fiatalok körében – akár egyedül költöznének, akár párral – a legnépszerűbbek az egy hálószoba plusz nappalis lakások. Ezek bérleti díja 200-250 ezer forintra rúg. Máriás szerint ezek a fiatalok nem is feltétlenül ragaszkodnak már ahhoz az elképzeléshez, hogy legyen saját ingatlanuk, mert anyagilag távolinak tartják: fizetik az albérletet, mellette jól élnek, de a megtakarítással már nem feltétlen foglalkoznak.

A lakásárak enyhe csökkenéséről, stagnálásáról számolt be lapunknak a Delta Force Ingatlan ügyvezetője, Borbás Csaba. Ingatlanirodájukban főként értékesítéssel foglalkoznak, de kiadó lakás is szerepel a repertoárjukban. Szintén észlelik a bérleti díjak folyamatos emelkedését, szerintük az árakat felnyomja az Airbnb-lakások covid utáni visszatérése is a piacra (mivel annyival is kevesebb a hosszú távra kiadó lakás, vagyis ez a jelenség is emeli a keresletet, de csökkenti a kínálatot, ami szintén áremelkedésben realizálódik). Borbás is úgy tapasztalja, hogy bár korábban nem nagyon volt kereslet a magasabb rezsijű lakásokra sem eladási, sem kiadási oldalról, a bérlői oldal viszont ma már igényt tart ezekre is.

Borbás is úgy látja, a magas hozamú állampapír nem kedvez a lakáseladásnak és hitelt sem szívesen vesznek fel az emberek, de a jó lakásokra megvan, és meg is lesz a kereslet – mondta. Szerinte egy kisebb növekedésre lehet számítani a lakásvásárlásnál, mert aki még szeretne csokképes ingatlant vásárolni itt a városban (erre már csak idén van lehetősége), az igyekszik megtalálni a számára megfelelő otthont. „A jövő év viszont a kiadás és az eladás szempontjából is nagy kérdőjel.”

Fotók: Mile Máté