Kemenesi Gábor virológus

2021. november 30.
Társszerző: Dercsényi Dávid

Oltás, vírus, tévhitek: „Felejtsük el a politikát, hallgassunk a tudósokra!”

Kemenesi Gábor pécsi virológust kérdeztük a Józsefváros Újság 8 és fél óra című podcastjában a koronavírussal és az oltásokkal kapcsolatos tévhitekről és a negyedik járványhullámról.

Annál is inkább indokolt volt őt kérdezni, mert Pécsett remekül felszerelt laboratóriumban kutatják a vírusokat, „széles spektrumban látom a vírus arcát”, fogalmazott a kutató. A teljes beszélgetést itt hallgathatja meg:

Kemenesi először is tisztázta, hogy

az oltás segítségével elsősorban a súlyos megbetegedést lehet elkerülni, a megfertőződést részben.

A vírus a légutakon keresztül támad, a vakcina pedig belülről véd, ezért a megfertőződést még nem tudja teljes mértékben megakadályozni, csak fékezni. Viszont ha már bennünk van a vírus, széles elterjedését az esetek 99 százalékában megakadályozza. A negyedik hullámban már csökkent a súlyos megbetegedések és elhalálozások aránya.

A harmadik oltás azért szükséges, mert 5-6 hónap után a szervezet védelme „elfelejti” a vírust. Ezt Izraelben észlelték először, mert ott történt a leggyorsabban az átoltás, és ott kezdték el az emlékeztető, harmadik oltásokat – hatásukra szépen le is mentek a számok.

De nem kell majd félévente ismétlő oltást beadatni, mondta Kemenesi, most a delta variáns miatt van rá szükség, mert még nagy a mozgástere: van nálunk is 30-40 százaléknyi ember, aki nem oltatta be magát, és a vírusnak való kitettség magas.

A harmadik oltás, ami, úgy tűnik, 12 nap után már hat, belöki az immunrendszert.

Fontos ezt elmondani az embernek, beszélni róla, hogy megértsék: oltatni, védekezni kell, maszkot kell hordani, hogy megelőzzük a még nagyobb bajt.

Nézzünk pár tévhitet

  • Miért gond, ha valaki oltatlan, amikor az oltottak is terjesztik a vírust? Kemenesi szerint, nem piszkálni kell azokat, akik nem veszik fel az oltást, beszélni kell velük. Az oltás több publikáció szerint is fékezi az megfertőződést: a vírus nem tud olyan sokáig megmaradni a nyálkahártyán, azaz az oltottak kevésbé és rövidebb ideig terjesztik. Márpedig az esetszámok ilyen mértékű emelkedésekor a terjesztés meggátolása lenne a legfontosabb. Tehát az oltás fékezi a járványt, ezáltal segít megelőzni a kórházak telítődését is. Vagyis a vakcina a közösséget, a családot is védi, nem csak az oltottat magát.
  • Az oltás nem változtatja meg a DNS-t, oszlatott el egy másik tévhitet a virológus, az mRNS-oltás (Pfizer, Moderna) be sem jut a sejtmagba, az adenovírus alapú oltás (AstraZeneca, Janssen, Szputnyik) a sejtmagnál hat, de nem történik meg a beépülés. Ez utóbbi típust már több mint tíz éve használják.
  • Szintén hibás feltételezés, hogy a vakcinákat lóhalálában fejlesztették ki, és nem tudni, milyen hatásai lesznek 5-10 éven belül. A vakcinákat ugyanolyan módon fejlesztették, mint bármilyen egyéb gyógyszert, azonban már a kezdeti fázisoknál tízszer több emberen tesztelték őket. Tehát a fejlesztés épphogy a lehető legalaposabban történt. Lehet persze hosszútávú hatás, „egy biológus soha nem mondhatja, hogy soha”, de az esélye nagyon elenyésző – magyarázta Kemenesi, s hozzátette, ugyanez azonban például a fejfájáscsillapítóról vagy a polcról lekapható akármelyik medicináról is elmondható.  
  • Hogy az oltás legyengíti az immunrendszert, elkaphatunk emiatt más fertőzéseket, viszont aki ügyel az immunrendszere erősítésére, vitaminokat szed, annak nem lehet baja – ez szintén tévedés, mondta a virológus. A vakcina reakciókat vált ki a szervezetből, ami betegségszerű tüneteket produkálhat, pár nap után azonban elmúlik. Ez egy tanulási folyamat, a vírus elleni védelmet tanulja meg a szervezet. Az immunrendszer kiváló állapota pedig jó dolog, de kevés a vírus ellen.
     

A szakember nem tud olyan betegséget, állapotot, ami miatt ellenjavalt lenne az oltás,

krónikus betegeknek, terhesek, kemoterápián lévőknek is ajánlott.

„Felejtsük el a politikát, a választásokat, hallgassunk a tudósokra” – ezzel zárta az adást Kemenesi Gábor.

Józsefvárosban is folytatódik a JEK-ben az előzetes oltásregisztráció nélküli oltási akcióhét, a rászorulók pedig 20 ezer forintot igényelhetnek, ha felveszik az oltást, az új oltottak között pedig 150 ezer forintot oszt szét a kerület.

Videoriportunk az oltási akcióhétről:

Nyitókép: Kemenesi Gábor

Kapcsolódó cikkek

2026. október 13.
Október 15-én, csütörtökön este 9 órától a cseh Viktoria Plzeň csapatát fogadja a Ferencváros a Groupama Arénában, az Európa-liga alapszakaszának második fordulójában. A mérkőzés miatt már reggeltől parkolási tilalmakra, délutántól pedig időszakos útlezárásokra kell számítani a VIII. és IX. kerület határán.
2026. október 13.
A 71. Országos Függetlenfilm Fesztivált Egerben rendezték meg, a díjakat, díjazottakat azonban Budapesten, méghozzá Józsefvárosban is megünneplik. A fővárosi díjátadónak a Baross utcai Főfotó Galéria ad otthont, a szervező pedig a kerületben működő, idén 95 éves Magyar Független Film és Video Szövetség (MAFSZ).
2026. október 13.
Miért látunk jóval kevesebb hajléktalan nőt az utcákon, mint férfit? Miért maradnak sokan bántalmazó kapcsolatban akkor is, ha menekülni szeretnének? És mit ér a szociális munkások erőfeszítése, ha a szállón élő embernek még arról sincs lehetősége dönteni, kivel osztja meg a szobáját? Ezekről a kérdésekről beszélgettek szociális szakemberek és feminista aktivisták a Józsefvárosi Múzeumban. A kerekasztalon az is kiderült, hogy a női hajléktalanság jóval összetettebb jelenség annál, mint amit az utcán látunk belőle.

További cikkek

2026. október 11.
Félszázadik jubileumát ünnepli Fábri Zoltán filmklasszikusa, amelynek több ikonikus jelenetét is Józsefvárosban forgatták.
2026. október 10.
A Friedrichshain–Józsefváros-tengely márpedig létezik, és nem csak Borges Bianka fejében.

Weboldalunk a felhasználói élmény javítása, valamint a zavartalan működés biztosítása érdekében sütiket (cookie-kat) használ.