A mikroparkok ötlete San Franciscóból származik, amikor a Rebar művészeti és dizájnstúdió 2005-ben egy napos novemberi reggelen úgy döntött, munkatársaival elfoglal egy parkolóhelyet magának. Két órára kifizették a parkolási díjat, kitelepültek egy paddal, egy cserepes fával, ami mellé füves részt alakítottak ki (feltekerhető gyepszőnyeg), majd a két óra leteltével összepakoltak és rendet raktak maguk után.

A 120 perc tapasztalata a következő volt: az emberek örömmel ültek le és kezdtek el beszélgetni, az ötletgazda John Bela pedig úgy látta, kimondottan sikert aratott az akció. A PARK(ing) néven futó művészeti projekt afféle kísérlet volt, amihez létrehoztak egy kiáltványt és egy kis útmutatót, hogy segítsék az ötlet elterjedését.

Annyira megtetszett az ötlet a helyi városvezetésnek, hogy kapcsolatba léptek a Rebarral, majd együtt kezdtek el azon gondolkodni, hogyan lehetne minél több ilyet létrehozni Kalifornia negyedik legnagyobb városában.

Azóta az ötlet világszerte elterjedt: csak 2011-ben 975 hasonló parkocska született világszerte. Minden évben megrendezték a PARK(ing) Day nevű eseményt, amikor ilyen kis ideiglenes mikroparkok, úgynevezett parkletek születnek. Egyre több helyen pedig nemcsak ideiglenesen jöttek létre ezek a kis szigetek, hanem állandósultak is.

Az ötlet kitalálói fontosnak tartják, hogy a mikroparkok ne vendéglátóhelyek kitelepülő asztalai legyenek, hanem társadalmi közösségi helyek. San Franciscóban később nemcsak parkolóhelyeket, hanem egész utcákat is visszavettek így – a városi tisztviselők a parkletekre és más közterületi kísérletekre építve 2016-ban megalkották a Places for People programot. Ez utóbbinak adott nagy löketet a covid-pandémia, ami alatt egyre több ilyen területet hoztak létre, és ennek hatására megnőtt a közösségi közlekedés használata és a kerékpározás is 25%-kal nőtt két hónap után.

A parklet érdekes mód arra, hogy a városlakók visszahódítsák a teret az autóktól és átadják a gyalogosoknak, ugyanis fontos elem, hogy ezeket parkolóhelyeken alakítják ki, 1-4 autónyi területen. Nem csupán zöldítési projektként érdemes gondolni rájuk, hanem a közösségszervezés egy formájaként is. Ezek a miniatűr parkok elősegítik az utcai interakciókat, és ha a helyi közösséget is sikerül bevonni a tervezésbe, az is jót tesz az emberi kapcsolatoknak.

A járdát ki lehet így szélesíteni: le lehet ülni, beszélgetni, játszani, táncolni, enni, olvasni, szundikálni vagy csak nézelődni. A mikroparkok nem helyettesítik a hagyományos nagyobb zöldfelületeket, de így is segítenek elviselni az egyre nagyobb problémát jelentő városi felmelegedést, a hőszigetek kialakulását azzal, hogy árnyékot adnak és a növények is megkötnek valamennyi szén-dioxidot, de még inkább azzal, hogy kevesebb az autó az adott környéken. Emellett biztonságosabbá és izgalmasabbá teszik a környezetet.

A tervek szerint a Magdolna utca 2., a Nap utca 1., a Szigetvári utca 1., a Molnár Ferenc tér 4. előtti parkolósávon, valamint a Népszínház utca 26. előtt lesz ilyen park. Erről az augusztus 14-i Városüzemeltetési, Közösségfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság ülésén született döntés, a tervek megkapták a tulajdonosi és közútkezelői hozzájárulást.

A bizottsági ülésen Stettner István képviselő (DK) felvetette, nem lenne-e szerencsésebb úgy kialakítani a parkleteket, hogy azok ne vegyenek el parkolóhelyet. Ám a mikroparkoknak éppen ez a lényege, a közösségi költségvetés folyamatában is ebben a formában fogadták el az ötleteket. Gondos Judit képviselő (Fidesz-KDNP) felháborítónak tartotta, hogy „ez kizárólag csak az autósok üldözésére megy megint, és folyamatosan csak a rengeteg parkolóhelyeket szedik el”. Erőss Gábor alpolgármester felhívta a figyelmet arra, hogy a kerületben elindult parkolási reformnak köszönhetően már elmúlt az a korábbi helyzet, amikor az autósok hosszasan keringtek Józsefvárosban, hogy parkolóhelyet találjanak.

Pacsika Márton párbeszédes bizottsági tag szerint jót tesz a kezdeményezésnek, hogy valódi kulturális városfejlesztés zajlik, mert a parkleteket egy-egy szervezet tevékenységeivel kötik össze, akik majd remélhetőleg jó gazdáik lesznek, de felvette a kérdést, vajon télen van-e értelmük, és hogy hány éves ciklusra terveznek velük. A bizottsági ülésen részt vevő másik alpolgármester, Rádai Dániel azt felelte erre, hogy „télen is maradnak ezek a mikroparkok. Olyan kialakításuk van műszakilag, pont azért, hogy tartósak és állandóak lehessenek, ami nem teszi lehetővé, hogy pár havonta ide-oda pakoljuk őket. Hozzáteszem, nézve azt, hogy a kerületben hogyan működik a terek, közterek használata, nagyon sok kapualjban szoktak egyébként sokan beszélgetni, tartózkodni.

Ilyen szempontból is, azt gondolom, hogy ezeknek a mikroparkoknak igenis van értelme, mert olyan utcákban is van igény leülési lehetőségre, ahol adott esetben eddig más infrastruktúra ezt nem tette lehetővé.” 

Rádai azt is elmondta, hogy az öt mikropark 2-2, összesen 10 parkolóhelyet szüntet meg.

Már létezik egyébként egy parklethez hasonló megoldás a Szigony utcában a rendelők közelében, ami inkább nevezhető hűsölőpontnak. Ezt egy fiatal tervezői csapat (Ghira Zsófia, Jasmin Heilemann és Langmár Imola) készítette azért, hogy a rendelők előtt várakozók leülhessenek, s nemcsak a nyári hőhullámok idején, de olyankor különösen hasznos lehet az árnyékot adó kis sziget. Nem követi a parkletek azon logikáját, hogy parkolóhelyet alakítanak át, inkább a klasszikus mikroparkokhoz hasonlít.

A CoolCo’s – Cooling Corners and Corridors, Hűsítő sarkok és folyosók koncepció alapján valósult meg 2023. nyarán, az Új Európai Bauhaus kezdeményezés és pályázat részeként, a Mobilissimus, a KOHO’ és a Rév8 részvételével. A CoolCo’s célja, hogy a jövő évre minél több hűsítő pontot tudjunk létesíteni Budapesten”

– olvasható a Rév8 weboldalán.

A bizottsági ülésen az MSZP-s Camara-Bereczki Ferenc Miklós levezető elnök megragadta a lehetőséget, hogy rákérdezzen, mi igaz abból a hírből, hogy a Metropol, a Magyar Nemzet és a Hírnyolc – egymást körbehivatkozva – megírta, hogy ez a pihenőhely hárommillió forintba került. Sárkány Csilla, a Rév8 vezetője elmondta, a Szigony utcai mikropark a New Bauhaus nevű uniós pályázat keretében valósult meg, amin egy civil szervezet indult, és

A pályázatban a Rév8 azért szerepelt partnerként, mert segítette a kommunikációt és a közösségi bevonást.

Varga Cecília, a Rév8 munkatársa a Rév8 szerepéről is beszélt nekünk az újabb mikroparkoknál: szerződésük van az önkormányzattal, hogy megvalósítsák a részvételi költségvetésen nyert projekteket. Ezért ők kötnek szerződést a tervezőkkel, és ők kerestek fel olyan közösségeket, akik nyitottak a mikropark kitalálására és fenntartására. Például beszélgettek az egyik óvoda elé tervezett mikroparkról az óvónőkkel, hogy valós igényekre adjanak választ ezek az új helyek, amiket ilyen tapasztalatok alapján alakítanak ki.

Arra a kérdésre, hogy mennyire lehet ezeket télen is használni, Varga elmondta, örökzöld növényeket telepítenek majd, és hogy a kért funkciók egy részét simán lehet télen használni – leülni vagy az üzenőfalon elhelyezni egy-egy sort olyankor is lehet, amikor nem süt a nap. De amúgy az időjárás okozta korlátozott használhatóság a hagyományos parkokra is igaz, ebben nincs különbség.

A kritikákra fel van készülve a Rév8, már megszokták, hogy azzal támadják majd őket, hogy a mikroparkokat el fogják lepni a hajléktalan emberek – ezt meg is kapják. Ahogy Varga fogalmaz:

„Igyekszünk olyan köztereket építeni, amelyek viszonylag befogadóak, és a hajléktalan ember is része a társadalmunknak. Nem azt mondom, hogy nekik szeretnénk építeni közteret, de azt is gondolom, ha olyan közteret csinálunk, ami rendezett, szép és barátságos, akkor sokféle ember fogja használni, és én abban bízom, hogy a közterek egy ponton túl magukat segítik.”

A bizottsági ülésen Camara-Bereczki Ferenc Miklós elmondta, hogy a parkletek gondozását részben a városüzemeltetés vállalta: napi rendszerességgel takarítják majd ezeket. Ez szükséges ahhoz, hogy jól funkcionáljanak, és használni tudják őket a kerületben élők. De a gondozás annyiban megosztott lesz, hogy a kiválasztott partnerek is ügyelnek a mikroparkokra, hiszen ők azok, akik olyan kis eseményeket szerveznek majd ide, amilyenekre nekik szükségük van.

Amikor idén áprilisban beszélgettünk a Lehetőségek Terének alapítóival, ők is meséltek erről nekünk, mivel a 2022-es közösségi részvételi költségvetésen sikeresen pályáztak rá. Április–májusban workshopsorozatot is szerveztek, ahol szakemberekkel együtt tudták az érdeklődők és érintettek megtervezni a parkletet. A Lehetőségek Tere csapata egyébként már korábban is valósított meg ilyen bevonással egy szobanövényekre épülő művészeti projektet a Práter 63 terében.

Emellett az ősz során – a tervek szerint szeptember–októberben – elkészül a többi négy parklet is az alábbi helyszíneken és partnerekkel:

• Magdolna utca 2. – Százszorszép Tagóvoda, Nem Adom Fel Kávézó
• Nap utca 1. – Józsefvárosi Múzeum
• Szigetvári utca 1. – Biztos Kezdet Gyerekház
• Népszínház utca 26. – Pneuma Szöv. – KÖME

Az öt új mikropark összesen 18 millió forintból készül el.

Ott leszünk az átadáson, megosztjuk majd tapasztalatainkat.

Fotók: Mile Máté