A pandémia alatti ingyenes parkolás bevezetése sok budapesti lakos megtapasztalhatta, milyen is az, amikor hosszú ideig parkolóhelyért kell körözni a környéken. A fizetős parkolás visszaállítása óta ez a probléma enyhült, de most is vannak olyan részei a fővárosnak, ahol a továbbra is ilyen gondokkal küszködnek. Különösen gondban vannak azok a helyi lakosok, akik munkaidő után nem tudják a lakóhelyük környékén letenni az autójukat.

Nekik jelenthet megoldást az a kezdeményezés, amit a főváros, a BKK és a Budapest Közút együtt indított el, és augusztus 23. óta a VI. kerület egyes részein már kísérleti jelleggel be is vezettek. Az újfajta várakozóhelyeken – melyeket korábbi parkolóhelyekből alakítanak majd át kék színű burkolati jel felfestésével – Várakozni tilos KRESZ-táblák kerültek ki a „Kivéve lakossági parkolási engedéllyel 18 és 7 óra között” kiegészítéssel.

Egyelőre a Király utca – Nagykörút – Bajcsy-Zsilinszky Endre út határolta területen vezetik be ezt a rendszert, itt a parkolóhelyek harmadát alakították át ekképpen. A kerületi közterület-felügyelők ellenőrzik, vajon betartják-e az autósok az új rendelkezést, de egyelőre még nem büntetnek, több mint egyhónapos türelmi időszakkal terveznek – ezalatt a tapasztalatokat is gyűjtik, és a tervek szerint októbertől már élesedik a rendszer.

A megoldás ismerős lehet más nagyvárosokból is, Bécsben, Milánóban, Londonban és Prágában is kapnak hasonló kedvezményeket a helyi lakosok. De vajon mit old ez meg, illetve várható-e, hogy Józsefvárosban is létrejönnek-e ilyen megoldások? A hírek szerint zajlik a szakmai egyeztetés az V. és a XIII. kerülettel is, ahol ősz során szintén terveznek ilyen változásokat. De mi van a szintén parkolási ügyektől hangos Józsefvárossal? Rádai Dániel városfejlesztésért felelős alpolgármestert kérdeztük erről.

Az alpolgármester elmondta, hogy megvizsgálják a kérdést, bár ő nem ebben látja a megoldást a kerület problémáira. Egyes – szórakozóhelyekkel, színházakkal és más kulturális célpontokkal sűrűn ellátott – frekventált és zsúfolt belvárosi területeken ez a most bevezetett megoldás enyhítheti ugyan a környéken élők parkolási gondjait, de csodát nem lehet tőlük várni. Stadionok vonzáskörzeteiben például segíthet egy ilyen kialakítás, de sokkal több és tartósabb eredményt lehetne elérni olyan együttműködések kialakításával, melyek a parkológarázsok minél nagyobb kihasználására ösztönöznek.

Rádai szerint a csak helyieknek kijelölt parkolók csak akkor jelentenek megoldást, ha a „parkolási vendégkereslet”, azaz a nem ott lakók parkolása kiugróan magas, ilyenek leginkább kulturális és sportlétesítmények közelében jelentkeznek, időszakosan. „Ahol ilyen rendszerek vannak, ott érdemes a szűken vett lakókörnyezetet kedvezményezni egész nap, hiszen a legnagyobb konfliktus a lakóhely közeli parkolók elérhetőségében merül fel. Ha a lakók kapnak dedikált helyet, érdemes lehet garantáltan kijelölt parkolóhelyeket biztosítani az általános városlakó és a ’vendégek’ számára is, legalább a kereskedelemmel erősen ellátott közterületek közelében” – mondta el lapunknak. 

A VIII. kerület parkolási adatait elemezve azonban itt más a helyzet, mint Belső-Terézvárosban. Az időszakos ingyenes parkolás bevezetése miatt az utolsó releváns adatok 2019-esek, ebből kiderül, hogy a Múzeum körút és a Fiumei-Orczy út közötti parkolóhelyeknek átlagosan csak 14 százaléka termelt bevételt még úgy is, hogy viszonylag telítettek voltak. Ebből úgy lehet becsülni, hogy napközben a parkolóhelyek 75-80%-át olyan kerületi lakosok foglalták el, akiknek van lakossági engedélyük, esténként pedig megteltek a munkából hazatérőkkel a parkolóhelyek. 

Egyáltalán nem meglepő ez annak fényében, hogy a 11 000 helyre 13 500 engedélyt adtak ki korábban. Tehát Józsefvárosban jellemzően a helyiek használják most is a parkolóhelyeket, így az ők kedvezményesebb helyzetbe hozása nemigen javítana a parkolási problémákon, melyek a pandémia alatti ingyenes parkolás megszűnése óta javultak, még szabad kapacitás is akad bizonyos környékeken.

Rádai Dániel azt is hozzátette, hogy a parkolási engedélyek változtatása politikailag rizikós kérdés, de szükséges, mert „amíg a városban a lakossági engedélyek teljesen ingyenesen válthatók ki egy évre egy teljes kerület területére – amik sokkal inkább közigazgatási mintsem földrajzi egységek – addig a rendszer annyira torz, hogy semmilyen más ösztönzővel nem lehet érdemben beavatkozni”. Példaként azt az új kerületi szabályozást említette, ami rendezte a második vagy további autók kérdését igyekezett rendezni (ezt törölte el a Kúria, ami után a képviseő-testület visszaállította a korábbi, lakosonként egy autóra vonatkozó ingyenes parkolási szabályozást). Ezek után a járművek után ugyanis már fizetni kellett, és már a bevezetés másnapján látszott az eredmény, látványosan felszabadultak fel parkolóhelyek. Ezekből a tapasztalatokból azonban hosszabb távon lehet levonni következtetéseket, az időszakos változások – nyár, tanévkezdés, stb. – okoznak eltéréseket. 

A kísérleti jelleggel bevezetett helyi lakosoknak szóló parkolóhelyek kialakítása mellett mikromobilitási pontok kijelölése is zajlik a főváros egyes területein, 100-150 méterenként kerékpártámaszokat helyeznek el, és elektromos bérrollerek tárolására is szolgáló területeket alakítanak ki – ezzel a témával másik cikkben fogunk majd foglalkozni. Egyébként ilyenek kialakítását is tervezi Józsefváros vezetése.

Szöveg: Pálinkás János; Fotók: Huszár Boglárka és Ványi Ákos