Sávoly Tamás a költözésig dolgozott a Magyar Rádió (MR) levéltárosaként, nála jobban aligha ismeri valaki az intézmény történeti anyagát. Mint volt pázmányos diák, örül, hogy az egyetem végre a városba költözik, az azonban aggasztja, hogy a tervezett egyetemi negyed felhúzása a Rádió százéves történetének páratlan nemzeti kulturális örökségét semmisítheti meg.

A múlt felszámolása nem új jelenség

Elsőnek egy olyan történetet idézett fel, ami akár bátorítás is lehet arra, hogy van értelme a társadalmi párbeszéd erőltetésének, még akkor is, ha – mint ezt a Pázmány-kampusz ügyében rendezett december 11-i közmeghallgatáson tapasztaltuk – a hatalom nem mutatkozik készséges partnernek.

1970-ben nyilvános tervpályázatot írtak ki a Rádió-tömb teljes megújítására. A nyertes elképzelés bőven túltett a mostani terveken, csak két történelmi palotát hagyott volna meg az egész területről, a Festetics-palota (ma Andrássy Egyetem) mellé 14 emeletes toronyház került volna.

Hogy ez mégsem valósult meg, az egy öntudatos tisztviselőnek, Czétényi Piroskának köszönhető, aki a Fővárosi Tanács műemlékvédelmi munkatársa volt. (A nagyszerű szakember 2014-ben hunyt el.) Megtámadta a már jóváhagyott beépítési tervet, mert műemléki védelem alatt álló épületek voltak érintettek, és végül sikerrel járt – a múlt minden emlékét kisöprő ötletet elvetették.

Veszélyes bontások – mi lesz a bunkerral?

A Pázmány-kampusz beépítési aránya most is túlzó, csak kevés régi épület megtartásával számol, bár a Civilek a Palotanegyedért (CaPE) bemutatott egy olcsóbb, zöldebb alternatív elképzelést. Miután a kormány kétszer is törvényt módosított, hogy a józsefvárosi önkormányzat ne élhessen sem műemlékvédelmi, sem építésszabályozási jogával a kiemelt beruházás esetében, a beruházó megkapta a bontási engedélyt. Ezt azonban úgy adták ki – kiderült a dokumentációból –, hogy nem történt előzetes statikai vizsgálat sem. Ezekről már írtunk.

Körsétánkon megálltunk a Szentkirályi utcában, ahol arra hívta fel Sávoly a figyelmet, hogy az itt bontásra ítélt három épület közül a 60-as években épült stúdióház azbeszt szigetelésű és pont szemben van az egyetem kapujával. Kérdés, lehet-e úgy bontani, hogy ne lélegezzék be a diákok az azbesztport?

A Pollack Mihály téren a középső műemléki épület, az Esterházy-palota – egy időben köztársasági elnöki palota – mellett időztünk el a volt rádiós irodaháznál, ami az 1952-ben épült bunkerre épült rá. Ennek bontásával meggyűlhet az építtető baja.

Ujházy László, az MR volt műszaki igazgatóhelyettese már 2016-ban arra hívta fel a figyelmet az akkori fejlesztési tervek kapcsán, hogy „az épület által magába foglalt és az ötvenes évek szellemét őrző »biztonsági stúdió« a bontáskor hogyan robbantható szét, mert jól emlékszem, hogy az irodaház építését megelőzően »atombiztos« beton falairól még a legizmosabb légkalapács is pingponglabdaként pattant vissza, s e betonkolosszus kényszerűségből ezért is maradt az új épület egyik szárnyában”. Sávoly Tamás pedig 2021-ben úgy vélte: az MR irodaépülete „nem illik a városképbe. Ezt akkor építői is tudták, mégis megépítették.

A klasszicista bunkert azonban beleillesztették a Nemzeti Múzeum miliőjébe. [Az MR] szükségstúdióinak várostörténeti értéke nagy. […] Kevés ország van, amely a város központjában, szívében ilyen emblematikus épülettel rendelkezik. […] A benne található stúdiók előadókká alakulhatnának. Falain a Szárnyas Nikével és emléktábláival a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyik fontos épületévé válhatna, megtartva, eredeti falsíkjainak helyreállításával emléket állítva egy szomorú korszaknak.”

Két névtelenséget kérő építész szakértőt is megkérdeztünk, véleményük szerint a bunkert nem lehet robbantani, csak kézzel, géppel elbontani, ez azonban nagyon lassú lesz. A szomszédos épületet lehet résfalakkal védeni, de a károsító rezgést nem lehet kivédeni. ​

Ami azonban a rezgést illeti, a bontási törmeléket elhordó teherautók sokkal nagyobb terhet jelentenek szerintük a tervezett Múzeum utca – Pollack tér – Bródy Sándor utca vonalon, ami akár az ottani műemléki házak sérüléséhez is vezethet.

Hogy a bontás végül miként lesz kivitelezve, a közbeszerzés nyertes pályázatából lehet majd megtudni.

Képek: Huszár Boglárka fotói és Sávoly Tamás archívuma. A nyitóképen az Esterházy-palota mellett néhány méterre épült atombunker oldalfala.