Csakugyan #127 – Elszámoltatás és újrakezdés: meddig lehet elmenni a számonkérésben? – Podcast Zombory Mátéval és Szabó Miklóssal

Nem biztos, hogy van elég nagy társadalmi egyetértés egy teljes újrakezdéshez.

Hallgasson minket kedvenc streaming appján

Powered by RedCircle

„Még akkor is, ha főbűnösnek tekinthető, mi egy társadalmat alkotunk Mészáros Lőrinccel és Orbán Viktorral, ők nem idepottyantott emberkék, hanem a társadalmunk részei”, mondja Szabó Miklós kulturális antropológus a Csakugyanban, ahol az elszámoltatás és megbékélés lehetőségeit, illetve annak történeti örökségét vitattuk meg másik vendégünkkel, Zombory Máté történésszel. Azt akartuk megtudni, milyen történelmi példák vannak az elszámoltatásra, és amiben vagyunk, az rendszerváltásnak tekinthető-e. Illetve ha a történelmi példákra hagyatkozunk, innen hogyan tovább?

„2010-ben fülkeforradalmat emlegetett a Fidesz”, mondja Zombory Máté, „az ehhez az állapothoz volt hasonló, hiszen a politikai berendezkedés is azonos maradt, az intézményi struktúra is. Vagyis valójában nem beszélhetünk rendszerváltásról”, magyarázza, ugyanakkor mindkét szakember hangsúlyozza, hogy mindmáig hordozzuk ’89 örökségét, vagyis az akkori rendszerváltás elhallgatott, kibeszéletlen kérdéseit, amelyek megtárgyalása nélkül viszont nem tudhat új egy újfajta igazságosságra épülő rendszer felépülni. 

„’89-ben a gazdasági rend megváltozott, de vita nem volt”, állítja Zombory Máté. „Az igazságosság kérdése kizárólag az emberjogi és politikai szabadságjogok kérdéseként merült fel, de például a redisztributív igazságosság kérdésével nem foglalkoztak. Az, ami vitatható volt, amit a rendszerváltás fogalma lefed, a jogi intézményes keretre korlátozódott. Pedig le kellett volna folytatnunk azt a vitát, hogy milyen az igazságos társadalom? Milyen az igazságos gazdaság – mi pedig ezt nem végeztük el, ehelyett az állambiztonság cselekményeiről vitatkoztunk.” Hozzáteszi, hogy ez a legtöbb posztkommunista országban így volt, ahol a társadalmi igazságosság kérdése az iratnyilvánosságra korlátozódott, amelynek oka, hogy az akkor megjelenő új elit számára a nyugati igazságosság elve volt a viszonyulási pont, vagyis az, hogy ezekben az országokban egy totalitárius állam elnyomta a civil társadalmat, és emberjogi vétkeket követett el. Csakhogy az igazságosságnak ezer más aspektusa van, amit érdemes lett volna átbeszélni, és ami esetleg az emberek egy részét jobban érdekli. 

Weboldalunk a felhasználói élmény javítása, valamint a zavartalan működés biztosítása érdekében sütiket (cookie-kat) használ.