A múlt alkalommal a Horánszky utca 10. és Mária utca 9. passzázsos házat néztük meg alaposabban, most a Baross utca 40., az egyik legrégebbi palotanegyedi ház a célpont.

Az is számít, ami nincs szem előtt

„Itt kell megállni és felnézni” – mutat egy Lőrinc pap térre néző ház tetőterére Bulcsu Tamás. A Krúdy Gyula utca 11. tetővonala szokatlan vonalat alkot. A világos melegszürke fémlemezzel (PREFA Prefalz) fedett tetőszerkezet változatos elrendezésű tetőtéri lakásokat fed, kihasítgatásai párhuzamosak a templomnak a tér tengelyéből kissé kiforduló irányával, és a kiharapott részeken antracit színre vált. Perényi László és Schmölcz Gabriella modern alkotása emiatt is harmonikusan illeszkedik a kis tér régi hangulatába. „Ez a tetőbeépítés kiemelkedő megoldás. Nemcsak a kétszintes lakáskialakítás miatt értékes, hanem mert a házat is felújították, a belső kertje is mintaértékűen van megcsinálva. De ez egy ilyen ráépítésnél ma már elvárás is.”

Mindez alulról szinte észrevehetetlen. Számít tehát, milyen is az a tető? Erre a környezetpszichológia ad választ, mondja Bulcsu Tamás.

Az ember észleli ezeket a finomságokat, de nem ébred rá azonnal a tető ferde vonalaiban rejlő rendre.

Fortvingler Éva a környezetpszichológiai megfigyelésekre egy amerikai tudományos kutatást hoz fel példának, eszerint a hét emeletnél magasabb társasházakban megszűnnek a baráti kapcsolatok, de a ház „fogatoltsága” sem mindegy, vagyis hogy hány lakás van egy szinten. „Laktam tízemeletes panelban, három lakás volt egy szinten, ott még működött, mindenkit ismertünk, de a középfolyosós elrendezés már nem előnyös.” A Palotanegyed házai alacsonyabbak, a régi házak belső elrendezése összehozza a szomszédokat, itt erős a helyi közösség is. Később megnézzük majd, a lakótelep milyen közeg a közösségépítésre.

Tökéletes, de csúnya

A Baross utca felé tartva egy pillanatra megállunk a Mária utca 30-nál, s találgatjuk, mikor is épülhetett. A kapualj az 1920-as éveket idézi körvonalában, de az épület teljesen jellegtelen, a lakótelepi házakat megszépítő (itt elcsúfító) vakolt hőszigetelés borítja. Fortvingler Éva megjegyzi, hogy az ablakok párkányvonala jól alkalmazkodik a szomszéd házakhoz. Az első emelet feletti kiugrás alapján archív fotókról később azonosítható volt, hogy eredetileg a szomszédaihoz hasonlóan díszes XX. század eleji házról van szó, aminek érdekes története van, az 1919 utáni időkben a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának is otthont adott.

Bulcsu Tamás szerint ez a fajta modernizálás épp nem jó példa, „de megítélni nem tudjuk, miért nem őriztek meg semmit a régi homlokzatból”. Az energetika is fontos egy ház életében, a Dryvit pedig jól szigetel, technikai szempontból tökéletes megoldás, bár vannak jó belső szigetelési rendszerek is, amivel a külső megtartható, műemlék házaknál használják, magyarázza.

Elől a ​régi, hátul az új

A Kubinek-ház, a Baross utca 40. azonban valóban műemlék. 1843-ban épült Hild József tervei szerint Kubinek Ferencnek, 1861-ben építette át Diescher József egyemeletesre Thanhoffer Pál megrendelésére. A 2022. évi 8. számunkban írtunk a felújításáról kritikát, édeskésnek találtuk a sötétről fehérre változtatott ablakfüzéreit. Most azonban a hozzáépített modern épület miatt néztük meg.

Bulcsu Tamás szerint nehéz műfaj műemlék házhoz építeni. Ide is több terv született, 2017-ben Komjáthy Attila háromszintes ráépítést tervezett az utcahomlokzati síkon. „Az tényleg sok volt, ez sokkal jobb.”

Van még néhány ilyen itt „felejtődött” régi alacsony ház a közelben, amik mára nem illeszkednek az utcasorba, de felújítani is csak akkor fogják őket, ha a beruházó tud valami nagyobbat is építeni a telekre. Fortvingler Éva négy lehetőséget vázolt fel. Az első, hogy lebontják a régi házat.

A Baross utca 40-et is ez fenyegette a rendszerváltás után,

míg végül olyan beruházóhoz került, aki fantáziát látott a megtartásában.

A második esetben elbontják a régi házat, de a homlokzatot (façade) megtartják, mögötte teljesen új épületet húznak fel. Ez a sokat vitatott faszádizmus, példa erre a Courtyard hotel a József körúton, a Blaha közelében.

A harmadik lehetőség a ráépítés, és a negyedik, hogy az udvaron építenek egy nagy házat, aminek előterében megmarad a régi. Itt ez utóbbi megoldást választották, és Fortvingler Éva szerint az utcafronti részt igen jól oldották meg, az új ház lécekkel fedett oldala nem nyomja el régit. Egyébként ezt is Komjáthy Attila tervezte, mint az ráépítéses változatot.

Amit azonban bent láttunk, attól nem volt elragadtatva. „Ráépült egy középszerű társasház, ami

Ezzel meg vagyok elégedve, pláne úgy, hogy látom, milyen tragédia lett volna, ha ez a sok erkély nézne arrafelé.”

A pici kert fölé nyolc szint magasodik és sok kis lakás rengeteg erkélye. Mivel új és tiszta, elsőre nem tűnik fel, mi a gond ezzel. „Kinek lenne kedve kiülni oda beszélgetni? Itt minden szót hall a szomszéd”, ad választ Bulcsu Tamás. Az sem világos, miért jó, hogy a homlokzaton szétszórva vannak az erkélyek, öncélú játéknak látszik.

Baross40 néven apartmanház üzemel itt, talán nincsenek is állandó lakók, vagy csak kevesen. Az apartmanok 40 négyzetméteresek, csupa egyszobás lakás, ha tele lenne lakókkal, nagyon zsúfolt lenne. A régi ház pedig lakatlannak tűnik. Az okát nem tudjuk, talán a bérleti díj lehet riasztó. Egy (igencsak szép és jól felszerelt) apartman ugyanis 10 napra 1,7-1,8 millió forintba kerül.

Fortvingler Éva a régi és az új ház belső kapcsolatát sem tartja szerencsésnek, a kert felől nézve zavaróan takarja a ház folyosórendszere a régi házat. Bulcsu Tamás egy látszólagos apróságra hívja fel a figyelmet, a külső lépcsőház aljában nincs jól kialakított helye a kukáknak, ami magával vonzza a rendetlenséget. „A titok az, hogy mindent ki kell találni, és működtetni is kell.”

A szépen rendezett kis kert pázsitja foltokban hiányos. Bulcsu Tamás szerint nem él meg a fű a belső udvarokban, nem kap napot, nem bírja ezt a klímát. Dichondra, egy apró levelű futónövény ültetését ajánlja, ami szép zöld takarást ad ilyen helyen is.

Fotók: Karancsi-Albert Rudolf