Szinte teljes létszámmal indult el a május 31-i képviselő-testületi ülés, csak a momentumos Szarvas Koppány Bendegúz késett, illetve a fideszes Egry Attila betegség miatt nem volt jelen. Két sürgősségi indítvány érkezett, az egyik (Vörös Szilvia aljegyzőtől) a testületi alapító okiratot és szmsz-t módosította volna, ezt elfogadták minősített többséggel, azaz 10 igen szavazattal. (Egy pénzügyminisztériumi rendeletből törölték a rövid időtartamú közfoglalkoztatás kormányzati funkciót, ezt kellett lekövetni a helyi dokumentumokban is.) A második a fideszes frakcióvezető Vörös Tamás indítványa, hogy az önkormányzat csatlakozzon a parlamenti, kormányzati békepárti indítványhoz az ukrán–orosz háború ügyében. Ezt napirendre vették mint 2. napirendi pont, és volt még pár napirendi csere is.

A fideszes Szilágyi Demeter megkérdezte, nem akar-e egy napirendi pontot felvenni Pikó András és a többség Szarvas Koppány Bendegúz ítélete ügyében. Pikó András jelezte, hogy egy első fokú, még nem jogerős ítéletről van szó, meg kell várni a jogorvoslatot, csak utána lehet bármit tenni. Megszavazták a napirendet.

Romló bűnügyi statisztikák

Az első napirendi pont a rendőrség 2022-es jelentése volt. Ekkor Terdik Tamás budapesti főkapitány is jelen volt, és Seres Ernő VIII. kerületi rendőrkapitány szóban is megtartotta a beszámolóját. Nehéz év volt 2022 – mondta el –, ez volt az első teljes év a pandémia után, amikor már mindenki szabadon mozoghatott. A rendőrkapitányság vezetése lecserélődött: augusztusban kapitányváltás történt, novemberben pedig három osztályvezetőt cseréltek le. A regisztrált bűncselekmények száma 30 százalékkal emelkedett, az eredményességi mutató 60 százalékon áll.

A közterületi bűncselekmények száma valamelyest nőtt, az eredményességi mutató 70 százalékos. A 14 kiemelt bűncselekmény mutatójában már csak 50 százalékos az eredményesség, ezen Seres szerint is javítani kell. A garázdaság kategóriája is fontos, mert a társadalom közbiztonság-érzékelésében jelentős tényező, itt emelkedést tapasztalt a rendőrség. Ebben a bűnügyi kategóriában viszont már 85 százalékos a nyomozáseredményesség, mert a rendőrség kiemelten figyel ezekre az ügyekre.

A droghoz kapcsolódó bűntények is kiemeltnek számítanak (100 százalékos a felderítési arány), míg a lopások felderítési mutatója 38 százalékra esett. Még rosszabb a lakásbetörések 29 százalékos felderítési mutatója. Jelentősen visszaesett a kocsifeltörések száma. A rablások száma enyhén emelkedett, viszont az elkövetőket minden alkalommal sikerült megtalálni.

A szabálysértési feljelentésekben nem hisz a rendőrkapitány, elhúzódó, túl bürokratikus eszköznek tartja. Máshogy kell elérni a kívánt célt, erre kérte a rendőröket is. A közlekedési balesetek száma „nem egy sikersztori”, dolgozni kell a javuláson. A rendőrség reagálási ideje (helyszínre kiérés) átlag 9 perc 23 másodperc, és 18 712 volt a küldések száma 2022-ben – ez napi átlag 50 címet jelent, ahova kiszálltak.

A rendőrkapitány végül köszönetet mondott az önkormányzatnak a jutalmakért, elismerésekért, a térfigyelő rendszer működtetéséért, valamint a BRFK-nak is. Seres kiemelte, hogy a rendőri létszám megtartása és emelése is cél, ami megvalósul – egyre többen dolgoznak a kapitányságon.

A közterületi rendőri jelenlét nem megoldás

Következtek a képviselői kérdések, Veres Gábor (Józsefváros Jövőjéért, frakcióvezető) megköszönte a rendőrség munkáját, és megkérdezte, miért emelkedik az erőszakos bűncselekmények száma – Seres szerint egyszerűen több ember van kint közterületen. Sátly Balázs (Momentum-Párbeszéd, frakcióvezető) azt kérdezte, tervez-e még átalakítást a rendőrség szervezetében Seres – nem készülnek jelentősebbre, de munkacsoportok létesültek például a drog területén a gyorsabb reakcióért.

Pikó András megjegyezte, hogy a közterületi bűncselekmények száma az összes belső kerületben nőtt. A másik a drogügyek, ahol sok a lakossági panasz, de a felderítés 100 százalékos, ezt hogy magyarázza Seres? A belváros népszerű, sok a turista, ezért több a szabálysértés is, válaszolt a kapitány. A drogügyes panaszokra azt mondja, a rendőrségi munka nem mindig látványos, azonban ettől még szakszerű és megalapozott munka folyik, csak sokszor idő kell a felgöngyölítéshez. Camara-Bereczki Ferenc Miklós (Józsefváros Jövőjéért) a státuszok feltöltöttségéről kérdezett, és hogy a készenléti rendőrség milyen arányban vesz részt a járőrözésben. Előbbi: 80-90 százalékos Seres válasza alapján, a másik pedig: a BRFK-nak van megállapodása a készenlétisekkel, sporteseményeknél, tüntetéseknél állnak csatasorba.

Ezek a számok tájékoztató jellegűek, a bűnüldözési trendek megjelenítésére nem alkalmasak, mondta el Seres a párbeszédes Erőss Gábor alpolgármesternek. Pikó András szerint a 2019-es szintre kerültek vissza a számok a 2020–21-es covidos évek irreális, alacsonyabb számai után, és megkérdezte, hogy kell-e fejleszteni a térfigyelőkamera-rendszert. Seres úgy látja, a tendenciák csökkentéséért dolgoznak természetesen, de jósolni abban nem tud, hogy mi lesz.

Erőss Gábor a közterületi rendőri jelenlétről kérdezett, amit jó megelőzési eszköznek tart. Seres arra mutatott rá, a Blahán a kint állandóan posztoló rendőrök levitele után csökkent a szabálysértések száma. Fontosabb a rendőri kiérkezés hatékonysága szerinte.

Juharos Róbert (Fidesz) arra mutatott rá, hogy a közterületi és nem közterületi prostitúció nem tűnt el, erről kérdezett. A rendőrkapitány úgy látja, a 90-es évekhez képest nincs prostitúció (jelentős részét nem látjuk, nincs hatása a közbiztonságra), az Illés és a Korányi utca érintett most ebben. Igyekeznek minél több embert ez ügyben bíróság elé is állítani szabálysértőként.

Juharos: mérjük a biztonságérzet és a bűncselekmények számának összefüggéseit

Ferencz Orsolya (Fidesz) szerint a trendek jók, ha a 90-es évekhez hasonlítjuk a számokat. Arról kérdez, hogy az önkormányzatnak és az itt élőknek is feladatuk a közbiztonság fenntartása, javítása, nemcsak a rendőrségnek. Seres: a rendőrség önmagában nem tud közbiztonságot teremteni, más szereplőkre is szükség van, benne a lakossággal.

Ezután következtek a frakcióvezetői hozzászólások. Juharos Róbert szólalt meg a Fidesztől: látják a számokat, és „nem akarunk olcsó, populista szólamokat pengetni”, de a baj „nagy” továbbra is, romlik a tendencia. A szubjektív biztonságérzet, a beruházási döntések összefüggenek a közterületi bűncselekmények számával, állította. „Mi ezt mérjük”, jelentette ki, és szerinte a közterületi bűncselekmények helyzete jobban romlik, mint ahogy a jelentés mutatja. Megköszönte a rendőrség munkáját. Szerinte a jelenlegi kerületvezetés „elbizonytalanította” a szubjektív biztonságérzékelés „sarokpontjait”, szétverte a polgárőrséget.

Sátly Balázs kiemelte, hogy ha kell, az önkormányzat tud még többet segíteni a rendőrségnek. Vitatkozott Juharossal a szubjektív biztonságérzet felől, a gazdasági válságot látja, egyre rosszabbak az életkörülmények, az infláció nő, nagyok a feszültségek a kormány rossz munkája miatt. A rossz lelkiállapot miatt lesz több garázdaság, drogfogyasztás. Szerinte a Blaha állapota és helyzete jobb lett.

Trendfordulatot lát a Fidesz

Veres Gábor arról beszélt, hogy az önkormányzat kezében kevés az eszköz – a közterület-fenntartás és a rendőrségi körülmények (pl. szolgálati lakás, bérkiegészítés) javítása ilyen. 2019-hez képest csökkenő tendenciákat lát, de szerinte egyikben sem dicsérendő vagy marasztalandó el az önkormányzat. A fideszes Szilágyi Demeter is megköszönte a rendőrség munkáját, ugyanakkor szerinte megtört a javuló trend, trendforduló van 2019-höz képest. Szerinte az önkormányzatnak van mozgástere és eszköze. Hiányzik szerinte a polgárőrség a kerületből. Vörös Tamás fideszes frakcióvezető is a romlást emeli ki, a regisztrált bűncselekmények száma 2019-hez képest nőtt.

Pikó András: a rendőrség jól dolgozik, bármennyire is dolgozik ez ellen a polgármester, tette hozzá ironikusan. Szerinte a budapesti adatok egységesen rosszabbak, tehát akkor a belvárosi polgármesterrel (Szentgyörgyvölgyi Péter, Fidesz) is történt valami – Pikó szerint nem kéne a fideszes ellenzéknek statisztikát hamisítani. Drogkérdés: a Fidesz 2020-ra ígérte megszüntetni a drogfogyasztást, de ehelyett a stratégiákat és eszközöket szüntette meg. Országos itt a felelősség, rossz a helyzet, ez a kormány felelőssége. A köztisztasági kapacitásokat és a takarítások számát folyamatosan növeli a kerület.

A józsefvárosi polgárőrségre is kitért Pikó: nem tudott rendesen elszámolni, lerohasztották az eszközöket, feljelentést kellett tenni, erre a polgárőrségre nincs szükség. A belvárosi polgárőrség szokott járőrözni Józsefvárosban. Pikó szerint a covidos évek jó számai nem hozhatóak vissza, de fenn kell tartani a csökkenő tendenciát. Sátly Balázs: nem verte szét senki a polgárőrséget, elmenekültek, közpénzen vettek autókat. A régi, fideszes éra törvénykezéséből arra emlékszik, hogy Kocsis Máté betiltotta a játszótéri labdázást.

Szilágyi Demeter: ha be lehet menni társasházba nem ott lakóknak, akkor az rosszat tesz a közbiztonságnak. Ahogy az Auróra és Gólya közösségi helyek kerületbe hozatala is, jelentette ki Szilágyi: „Szégyelljék magukat.” „Kimaradt az LMBTQ”, jegyezte meg Sátly Balázs. Erőss Gábor kért szót, a közbiztonsági propagandacunamiról beszélt, amivel hergelik az embereket a Fidesz részéről és médiumaiban, majd csodálkoznak, hogy romlik az emberek szubjektív biztonságérzete. Ez láthatóan nem jött be (a 2022-es választáson a kerületben vesztettek), érdemes máshogy politizálni.

A lapkiadás nem a mi asztalunk, jelentette ki Vörös Tamás, a pártatlannak nem nevezhető Józsefváros Újság viszont kerületi újság, 2019-ben átírtak egy interjút „ez jól mutatja a lap színvonalát” (a 2019-es Ferencz Orsolya-interjú szerkesztői betoldásaiért a kettővel korábbi főszerkesztő kért elnézést, amit a Fidesz nem fogadott el – a szerk.). A Rákóczi téri köztéri prostitúciót a kerület, az országgyűlési képviselő és a belügyminiszter együtt szüntette meg. Drogügy: a jelenlegi vezetés nem csinál semmit, az előző vezetés alatt egy jó program működött.

Pikó András: a Vörös által említett, dicsért, a jelenlegi vezetés által megszüntetett rendelet megszüntetésére az állampolgári jogok biztosa szólította fel az önkormányzatot. Ha közrendi gond van egy társasházban, a rendőrséget kell hívni. Jó lenne, ha hatósági jogköröket kaphatna az önkormányzat a dohányboltokkal kapcsolatban, ebben segíthetnének a fideszes képviselők egy kis lobbizással.

Camara-Bereczki Ferenc Miklós: a valóság megélése szubjektív, arra kéri a rendőrséget, hogy a köztisztasági forró pontoknál intézkedjenek. Ha valaki jelenti, hogy emberek csoportosan italoznak ilyen helyeken, ez zavarja a pihenni vágyókat, lépjenek.

Gondos Judit (Fidesz): bár a jelenlegi vezetés politikai bosszúhadjáratot hirdetett a polgárőrség ellen, nem kéne lenézni azt a sok önkéntest, akik ingyen dolgoztak sok ezer órát itt. Erre Pikó András azt válaszolta: a tagokkal semmi baja nem volt, a vezetéssel volt baja és a pénz és források elherdálásával. Gondos szerint eddig nem ezt mondta Pikó, aki megígérte, a nyilatkozatait elküldi neki, és lezárta a vitát. A beszámolót 16 igennel elfogadta a testület.

Ki orosz- és ki háborúpárti?

Következett a második napirendi pont, a fideszes sürgősségi indítvány a háborúval kapcsolatos békepárti nyilatkozat befogadására. Vörös Tamás előadta a háború negatív következményeit – a béke lehetősége távoli, holott mindenki tűzszünetet szeretne. Az önkormányzat kifejezhetné csatlakozásával a békevágyát. Pikó András bejelentette, módosító javaslattal akar élni, mely szerint a fővárosi közgyűlés május 24-i békenyilatkozatát kéne elfogadni. Szilágyi Demeter a fegyverszállításokról kérdezte Pikó Andrást, aki azt mondja, Orbán Viktor aláírta a fegyverszállítás EU-s dokumentumát, ő ezt nem bírálja felül, ha Szilágyinak vitája van Orbánnal, vele beszélje meg.

Könczöl Dávid (Momentum) azt kérdezte Vörös Tamástól, miért nem a XII. kerületi (Pokorni Zoltán fideszes polgármester módosítójával átírt) szöveget nyújtották be, akkor nem kellett volna Pikó Andrásnak benyújtani a módosító indítványt. Majd Pikó András vette át a szót.

Szerinte Moszkva-párti szöveg a benyújtott nyilatkozat, a brüsszeli szankciók emlegetése ennek a célja. Nem lehet mindkét oldal mellé állni, részben az agresszor oldalára. Nem lehet relativizálni, ahogy Orbán Viktor teszi, amikor kijelenti, nem számít, ki kezdte a háborút. Aki ma az ukránoknak azt mondja, lábhoz tett fegyverrel alkudják ki a békét, kétségbe vonja az összes magyar szabadságharcot, „ez egy mélységesen hazafiatlan szöveg”. Az azonnali tűzszünet a hódításokat szentesítené szerinte.

Fidesz: a kárpátaljaiakat egy olyan háborúba viszik, amelyben nem érintettek alapvetően  

Pikó szerint a fővárosi közgyűlési szöveg jó, olyan, ami után tükörbe lehet nézni. Az Orbán által is aláírt Európa Tanács-i szövegben minden benne van, a fegyverszállításokról is. Veres Gábornak egy kérdése volt a fideszes politikusokhoz: milyen sorsa lesz Ukrajnában a magyaroknak akkor, ha a magyar kormány úgy viselkedik, ahogy most?

Szarvas Koppány Bendegúz (Momentum) szerint a szervilizmus miatt próbálja a Fidesz megint benyújtani a békepárti nyilatkozatot központi akaratra. Ebből is látszik, hogy a fideszeseknél a pártakarat felülírja a kerület érdekeit.

Vörös Tamás a háború dezinformációs aspektusára hívja fel a figyelmet, „maradjunk a tényeknél”. Tény, hogy Oroszország nemzetközi jogsértést követett el, a területszerzéseit a világ túlnyomó része nem fogadja el – szerinte ha valaki nem a háború mindenáron való folytatását propagálja, akkor már oroszbarátnak bélyegzik. Pedig a háború folytatásának is vannak érdekeltjei. „A háborús érdekeket pedig maguk követik”, jelenti ki.

Szerinte Orbán nem akasztotta meg az EU-s fegyverszállításokról szóló döntést, de Magyarország ebben nem vesz részt. A béke nem békeszerződést jelent, hanem tűzszünetet, utána pedig akár évtizedekig tartó béketárgyalás következhet. A fegyverszállítások megakadályozásával a kormány sikeresen megakadályozta azt, hogy Kárpátalja fegyveres események színtere legyen, jelentette ki.

Bár a jogi alaphelyzetet elismeri, de Vörös nem áll egyik fél mellé sem, mint egy focimeccsen. Szilágyi Demeter folytatta: „önök nem a magyar emberek érdekének szemüvegén keresztül nézik” a történéseket. Szerinte a kárpátaljai magyarokat egy olyan háborúba viszik harcolni, amiben alapvetően nem érintettek.

Erőss szerint az igazi békepárti nyilatkozat ennyi: ruszkik, haza!

Szarvas szerint az oroszok kiverése Ukrajnából a kárpátaljai magyarok érdeke is, az erős ukrán honvédelem az ő érdekük. Erőss Gábor: az igazi békepárti indítvány annyiból áll, Ruszkik, haza! Józsefvárosban több száz ukrán menekült él, és etnikai kisebbség is él itt. Velük sem tanúsít együttérzést a benyújtott fideszes javaslat.

Könczöl Dávid idézett a XII. kerület békepárti határozatból egy mondatot, amit Pokorni Zoltán fideszes polgármester rakott bele az eredeti szövegbe, és amivel elfogadták azt. Ezt kéne benyújtani az itteni Fidesznek is. (Később tisztázta, azt az egy mondatot, és nem többet.) Az általuk benyújtott szöveggel nincs mit kezdenie a Józsefvárosi Önkormányzatnak, ez egy nemzetközi jogi-politikai ügy.

Erőss Gábor a fideszes gyerekvédelem szólamait állította szembe az oroszok ukrán gyerekek elleni atrocitásaival kapcsolatban, és a Fidesz hallgatását a témában. Vörös Tamás: igaz, Oroszországnak sok jót nem köszönhettünk az utolsó 200 évben, de nem erről beszélünk. 1956 és az oroszok: felidézi, hogy Szarvas Koppány Bendegúz és Hermann György nem vett részt Wittner Mária emlékére az egyperces megemlékezésen, és a baloldali, fővárosi közterület-elnevezési ötlet Horn Gyula-sétányt is megemlítette. És Könczölnek is megválaszolt: minden további nélkül be tudja emelni a hegyvidéki betoldást a szövegbe. Szerinte a Pikó-féle módosító javaslat 66 százaléka elfogadható a Fidesznek, két mellékletet be tudna fogadni, amit Pikó szeretne, kettőt nem, amit Vörös baloldali narratívának mond.

Pikó András szerint abban tudnak egyetérteni, hogy Ukrajnának joga van megvédenie magát, hogy Oroszországnak ki kell vonulnia Ukrajnából, és béke kell, ezek hangoztatása lenne a kompromisszum, a brüsszeli szankciók szapulása (és az egyéb kormánypárti propaganda) viszont neki nem fér bele.

Camara-Bereczki Ferenc Miklós (Józsefváros Jövőjéért) szerint már elhangzott minden érv „ebben a nagyon színvonalas vitában”, és a további 28 napirendre való tekintettel (ekkor már majdnem 3 órája ment az ülés), zárják le a vitát. Az ügyrendi javaslatot megszavazták: a vitát lezárták. A testület megszavazta a Pikó-féle módosítót 11 igennel, így az eredeti Vörös-féle szövegről nem kellett szavazni.

A belső ellenőrzés jogi kérdései – az fb-k fognak ellenőrizni

Következett a harmadik napirendi pont: az önkormányzat 2022-es működéséről szóló belső ellenőrzési jelentése. Szilágyi Demeter emlékeztet arra, hogy a VEKOP-program szerződéseinek teljes körű ellenőrzésére tett korábban javaslatot, mert a szúrópróbaszerű ellenőrzés 14-ből 14-szer szabálytalanságot talált, mikor ellenőrzik ezeket, miért nem történt ez meg? Vörös Szilvia aljegyző jelezte, hogy ez a képviselő-testület kompetenciája. Szilágyi Demeter frakcióvezetőként szólt hozzá, kérné ezt a belső ellenőrzést úgy, ahogy a JKN-szerződéseket vizsgálták 2021-ben.

Vörös Szilvia jelezte, hogy a költségvetési szerveken felül nem terjed ki jelenleg a belső ellenőrzés köre. Szilágyi szeretné elérni, hogy legyen ellenőrzés, az aljegyző azt mondta, olyan jogi környezetet kell kialakítani, hogy értelme legyen az ellenőrzést lefolytatni (jelenleg ennek nem sok értelmét látja), hogy tudják kötelezni az önkormányzati cégek vezetőit az ellenőrzésre (pl. legyen intézkedésiterv-készítési kötelezettségük, be kelljen számolniuk). Szilágyi ezt elfogadta, a következő (július 13-i) ülésre kér egy előterjesztést a belső ellenőrzés valamilyen formájú megindításáról. Végül szünet után abban maradtak, hogy a felügyelőbizottságok átnézik a szerződéseket és vizsgálatokat indítanak.

Zárszámadás

Következett az ebédszünet után a 2022-es költségvetés teljesüléséről szóló zárszámadás napirendje (4. napirendi pont). 25.756.629.090 forint költségvetési bevétel, 23.321.773.658 forint költségvetési kiadás, 95.868.385.895 forint finanszírozási bevétel, 83.614.580.127 forint finanszírozási kiadás, és 14.688.661.200 forint költségvetési maradvány összegek szerepelnek a szövegben. Senki nem szólt hozzá, 11 igennel, 2 nemmel megszavazták. (Szilágyi Demeter újranyitotta volna a zárszámadási vitát, mert elkéstek az ebéd utáni kezdésről, de ezt nem szavazta meg a testület.)

Egy eltűnt előterjesztő nyomában

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával (BKIK) kötendő megállapodás következett ötödik napirendi pontként. Az önkormányzat vállalkozásfejlesztési céltartalékának 50.000.000 forintját a BKIK támogatására használná fel. A Kamara a támogatásból energiamegtakarítási pályázatot ír ki kerületi kisvállalkozások részére 100.000–1.000.000 forint pályázható összeggel. Gondos Judit a kerületi vállalkozások számáról érdeklődik, Pikó András nem tudott számot, Pap Dénes, a BKIK képviselője 6700 vállalkozást mondott. Veres Gábor kissé nehezményezte, hogy nem került be előterjesztőként az anyagba, holott ez az ő ötlete volt állítása szerint (Vörös Szilvia lett az előterjesztő). Örül ennek a Budapesten egyedülálló kezdeményezésnek.

Pikó András elmondta, nem érti, hogy került ki Veres az előterjesztői körből, de tényleg az ő ötlete volt ez. Gondos Judit is örül az ötletnek, de jobb lett volna, ha az önkormányzat nem vet ki pluszadókat, és kicsinek tartja ezt az összeget – 6700 vállalkozásra egyenként 7500 forint jut (bár tisztában van vele, hogy nem fog mindenki pályázni). Pikó: nincs pluszadó, az önkormányzat adót emelt.

Szilágyi Demeter 200 millióra emelné a céltartalékból kivett pénzt, ezt módosítóként be is adta. Pikó András szerint meg kell látni, hogy megy az együttműködés a BKIK-val, utána lehetne emelni az összegen. Vörös Tamás kifejtette, hogy az önkormányzat nagyobb adóbevételre tett szert, mint amekkorára számított, ebből kéne egy kis részt visszaforgatni a kerületi vállalkozóknak. Szerinte az 50 millió túl kis segítség. Szilágyi módosítóját nem fogadták el, az eredeti határozati javaslatot igen, egyhangú szavazással.

Elfogadott éves beszámolók

Elfogadták a JGK Zrt. 2022-es beszámolóját 16 igennel, a RÉV8 2022-es beszámolóját és 2023-as üzleti tervét, Juharos Róbert itt annyit mondott, hogy gondjuk van az üzleti terv nem közszolgáltatási részével, a lakásügynökséget érintő részekről. Szerette volna szétszedni ezért az üzleti tervet, a lakásügynökséggel nem értenek egyet. Vörös Szilvia úgy látta, hogy ez nem megoldható. 11 igennel és 5 nemmel elfogadták a beszámolót, az üzleti tervet ugyanígy. 10 százalékkal megnő Sárkány Csilla vezérigazgató bére, ezt is megszavazták. Elfogadták a lapunkat kiadó JKN Zrt. 2022-es gazdasági és szakmai beszámolóját is.

Filmforgatási kérdések

Kilencedik napirendi pont: a nem lakáscélú helyiségek és egyéb ingatlanok bérlése. A rendelet ahhoz kell, hogy a bérleti szerződéssel rendelkező szervezetek meghatározott feltételekkel, nyílt pályázat nélkül jogosultak lehessenek kedvezményes bérleti díj fizetésre, tehát egyszerűsödjön az eddigi módszer. Valamint megteremti az ideiglenes (maximum 6 hónapos) bérlet lehetőségét.

Vörös Tamás annyit szólt hozzá, hogy a filmforgatások esetében több időt kéne adni a bejelentésre a cégeknek, és a tulajdonosi bizottságnak kéne átadni a most polgármesteri hatáskört (kivéve akkor, ha nincs épp akkor bizottsági ülés). Úgy látja, nem értesítik időben a lakókat a forgatásokról. Veres Gábor szerint is megvizsgálandó a felvetés, szerinte az a fő kérdés, hogy a bizottság elég gyakran és hatékonyan tud-e összeülni ehhez, ezután be lehet vinni a testület elé a dolgot. A határozati javaslatot megszavazták.

Ingatlaneladások bérlői dilemmákkal

Az önkormányzat nyilvános, kétfordulós pályázaton kívánja értékesíteni a Tolnai Lajos utca 37. és a Sárkány utca 12/B. szám alatti ingatlanokat, erről szólt a 10. határozati javaslat. Szilágyi Demeter megkérdezte, hogy ha a Sárkány utcai ház két lakásában jogcím nélküli lakók élnek, akkor nekik miért kell cserelakást biztosítani? Szirti Tibor JGK vagyongazdálkodási igazgató elmondta, a jogcím nélküli használók ügyében az elhelyezés indokolt, egyiküket már elhelyezték, a másiknál folyamatban van. Szili-Darók Ildikó alpolgármester elmondta, a JSZSZGYK az együttműködés fejében meg tudja menteni ezeket az embereket, hogy megtarthassák a lakhatásukat.

Pikó András: ilyenkor az adósságrendezés az első lépés, nem a kilakoltatás, nem kéne növelni a kerületi hajléktalanok számát. Erre van a javaslatban a kirendelni szánt 30 milliós fedezet. A Fidesz az eljárásrendet feszegette, miért nem a bizottság dönt először, és utána megy a testület elé, most fordítva zajlik. Szili-Darók: pár hónapig meg kell figyelni, együttműködnek-e a lakók, ez egy folyamat, utána tud bizottság elé kerülni a kérdés. Az ingatlaneladás bevétele benne van a költségvetési tervben, haladni kell, ugyanakkor a lakók élet- és vagyonbiztonsága is elsődleges.

Camara-Bereczki Ferenc Miklós felhívta a figyelmet arra, hogy az ingatlanértékesítésről szól a határozati javaslat, a bérlők előtörténetét bizottsági zárt ülésen tárgyalják, nyílt testületi ülésen nem, Veres Gábor ugyanezt hozta fel. Vörös Tamás szerint előbb kellett volna végigvinni bizottságban a jogcím nélküli lakók ügyét, utána behozni a testület elé. A két lakóról információkat lehetne mondani személyes adatok nélkül is.

Pikó András szerint nem kérdés, hogy el kell adni ezeket a házakat, mert nem lehet bennük élni, ezzel Veres Gábor is egyetért, bontásra ítélt házakról van szó. A korábbi gyakorlat (előbb eladás, aztán megegyezés a kiköltözésről) nem volt praktikus, a lakók blokkolták az eladást, akár másfél évig is. A Fidesz szerint túl gyorsan akar az önkormányzat eladni túl sok ingatlant – Veres Gábor elmondta, a Tulajdonosi bizottságban lett egy szakmai munkacsoport, amely értékeli a helyzetet és az ingatlanokat, ezeket értékeli ő, ez alapján dönt.

Szili-Darók elmondta, közben utánanéztek, a két bérlő ügye októberben volt bizottság előtt – tehát mindkét politikai oldal sötétben tapogatózott ebben a kérdésben –, nem laknak a lakásokban, nem önkényes lakásfoglalók, most vizsgálják, hogy hol tartózkodnak, kórházban vannak-e, ezt tisztázzák jelenleg. Ha nincs méltányolható indok, kiürítik a lakásokat. Gondos Judit szerint pedig akkor nem jó az előterjesztés szövege, ha még nem tudni, milyen jogcímen is élnek ott a bérlők, ezt már tisztázni kellett volna. Végül megszavazták az előterjesztést.

Újabb ingatlaneladások

Jött a 11. napirendi pont, ugyanúgy ingatlaneladások: nyilvános, kétfordulós pályázaton kívánja értékesíteni a Bauer Sándor utca 13. és a Vajdahunyad utca 8. szám alatti ingatlanokat. Mi lesz a lakókkal, firtatták az ellenzéki képviselők, Szilágyi Demeter azt kérdezi, ha két lakó kap cserelakást, akkor mi lesz a harmadikkal? Két testületi ülésen 1,5 milliárd forintnyi ingatlaneladástól dönt a testület, ez már ingatlanpanama Szilágyi szerint. Hermann György illetékes bizottsági elnök elmondta, tárgyalták az ügyet, de fejből nem tudja a részleteket.

Szirti Tibor (JGK) elmondta, a cserelakások kiválasztási folyamata zajlik, a jogcím nélküli használó esetében pedig valószínűleg lakáskiürítés lesz a vége. Vörös Tamás nem érti, itt miért lakoltatnak ki valakit, azért mert jogcím nélküli használó, de egy másik esetben, az előző napirendi pontnál pedig egy két használaton kívüli ingatlannál megadják a lehetőséget a bizonyításra a bejelentett lakóknak, hogy valós használóik a lakásnak. Pikó András válaszában elmondta, addig nem lakoltatnak ki senkit, amíg nincs meg a teljes bizonyosság arról, hogy valaki nem megfelelően használja az ingatlant. Minden egyes esetet szakemberekkel és felelős döntéshozókkal vizsgálnak meg, aztán döntenek. Megszavazták a javaslatot.

Telekeladások, a mókusokat is kitelepítik?

12. napirendi pont, telekeladások: nyilvános, kétfordulós pályázaton kívánja értékesíteni a Karácsony Sándor utca 29. és a Szerdahelyi utca 9. szám alatti ingatlanokat – erről dönt a képviselő-testület. Camara-Bereczki arról érdeklődött, itt parkolóként használja a telkeket az önkormányzat, lesz-e más hely az autóknak. Fideszes oldalról megint az ingatlanmutyi és -panama vádja jött elő, Veres Gábor nem tudja ezeket komolyan venni, azt várja, hogy a mókusok kitelepítését is a nyakukba varrja az ellenzék.

Pikó emlékezteti Szilágyi Demetert, 2016-ban 2000 lakást akart az önkormányzat egy rendelettel eladni rossz állapotú házakban a magatehetetlen tulajdonosoknak, akik nem tudták volna fenntartani azokat. Vörös Tamás elmondta válaszul, ők a józsefvárosi lakosokat akarták kiszolgálni az eladásokkal. Nem érti, miért ad el az önkormányzat ingatlanokat, amikor azzal kampányoltak, hogy az egy ördögtől való dolog. Szilágyi pedig nem érti, miért nem gondolkodnak el azon, hogy a bérlők meg tudják venni a bérlakást, szerinte ez jó gyakorlat volt, érdemes lenne vele foglalkozni.

Pikó szerint ő 2019-ben nem látta, hogy milyen lakásállományt örökölt meg, ugyanis iszonyatos állapotokban voltak az ingatlanok. Az önkormányzat lakáspolitikája ma az, hogy amit tudnak, felújítanak, és csak azt adják el, ami bérlői és önkormányzati finanszírozásban sem felújítható. Erőss Gábor elmondta, a Fidesztől megörökölt betonrengeteget az önkormányzat igyekszik bezöldíteni, jó úton haladnak, azonban elismeri, van még bőven zöldíteni való, ezért konkrét és komolyan vehető ötleteket vár a Fidesz frakciótól erre vonatkozóan.

„Olyan szembesítő kampányt kapnak az arcukba, hogy attól koldulnak”

Camara-Bereczki Ferenc Miklós hozzászólásában elmondta, a Fidesz annak idején a 100-as házak lakásait is felajánlotta a bérlőknek megvételre, ami az önkormányzati tulajdon elherdálásának minősül. Sátly Balázs hozzátette, hogy a Fidesz szerint alacsonyak a lakások bérleti díjai, a választók 300 százalékos lakásbérleti díj emelkedésével számolhatnak a Fidesz-KDNP tervei szerint.

A vitában a korábban már többször hangoztatott érvek tértek vissza a fideszes időszak rossz lakásgazdálkodásának vádjával, illetve a pikói lakásvagyon-kiárusításról. „Olyan szembesítő kampányt fognak kapni az arcukba, hogy attól fognak koldulni”, jelezte az elkövetkezendőket Juharos Róbert. Megszavazták a javaslatot.

Fidesz: Jámbor, Vasas, óvodamutyi

A Magdolna utcai foghíjtelket az önkormányzat nyilvános pályázat útján közösségi kertként kívánja hasznosítani, ez volt a következő napirendi pont (miután előrevették az Erőss Gábor-féle előterjesztéseket és a minősített többséget igénylőket, ugyanis Erőssnek távoznia kellett a pedagógusnapi köszöntésre). Megszavazták a határozati javaslatot.

A következő napirendi pont a 2020 szeptembere óta nem működő Kincskereső Tagóvoda megszüntetése és a Várunk Rád Tagóvoda névváltoztatása, valamint a Józsefvárosi Óvodák Alapító okiratának módosítása ügyében meghozandó döntés meghozatala volt. Sántha Péterné szerint ingatlanmutyi áll az óvodamegszüntetés hátterében. Erőss Gábor szerint meg tudta szüntetni a gyerekszámfogyást a kerület. Megszavazták a javaslatot.

A Sportsátor Belső-Pesti Tankerületi Központ részére 2023. június 1-től történő ingyenes vagyonkezelésbe adásához képviselő-testületi döntés szükséges, ez volt a következő pont, vita nélkül megszavazták.

A Félúton Alapítvány bérletidíj- és közösköltség-támogatása. Az Alapítvány Bada Dada Emlékére Mersz Klubjának program támogatása, a Vasas Központi Könyvtár Alapítvány működési költség támogatása érdekében fordult az önkormányzathoz, igényük összesen 7.316.664 forint – ezekről szólt a következő napirendi pont. Vörös Tamás külön szavazást kért a három támogatottról, el kéne szerinte kerülni annak a látszatát, hogy Jámbor Andrást finanszírozza a kerület, aki a Vasas Székház gyakori vendége. Jámbor az Országgyűlés Hivatala által bérel irodát a székházban, a könyvtár teljesen más tészta, mondta el Camara-Bereczki Ferenc Miklós. Erőss is erre hívta fel a figyelmet, a könyvtár fennmaradását segíti a támogatás. Megszavazták az előterjesztést.

Pályázatok, részvételiségi koncepció

Az önkormányzat 2023. évi civil és kulturális, és az egyházi pályázati felhívásaira összesen 23 érvényes pályázat érkezett 7.408.000 forint értékben, ezekről szólt a következő napirendi pont. Szilágyi Demeter a pályázatok anyagát hiányolta az előterjesztés mellékletéből (szerinte nem független bizottság döntött a pályázatokról), ezt szeretné látni, későbbi döntést kért. Nem is józsefvárosi alapítványok, és nem helyi tevékenységre kapnának pénzt szerinte. Erőss Gábor annyit tett hozzá, a betekintési jogot persze biztosítani kell a képviselőknek, de sok háttéranyagot amúgy sem tesznek bele az előterjesztésekbe.

A pályázati elbírálás pontszámaiban fontos volt, hogy mennyire vesznek részt józsefvárosiak a tevékenységekben. Szerinte azt a szervezetet lehet támogatni, ami sok józsefvárosit ér el így vagy úgy. Szilágyi mégiscsak szeretné a dolgot tisztán látni, pl. a Nem Adom Fel nem kapta meg a teljes kért összeget, más, számára teljesen ismeretlen alapítvány igen. Szilágyi ügyrendi javaslatát elvetették, az eredeti javaslatot elfogadták.    

A részvételi koncepció és az szmsz megváltoztatása napirendi pontja következett, ennek elfogadásával a kerületi részvételi önkormányzás alapjai és intézményes keretei kerülnek meghatározásra. A Tulajdonosi bizottság kivetette volna a javaslatot az önszerveződő csoportok tanácskozási jogával kapcsolatos szmsz-módosítást, Pikó András azt mondta, ezt el tudja fogadni, később rendezik ezt a részt. Vörös Tamás megragadta az alkalmat, hogy ismét kritizálja a Közösségi Részvételi Iroda (KRI) tevékenységét és kétségbe vonja a hasznát. Rádai Dániel alpolgármester megköszönte a KRI munkáját és kitartását, méltatta az előterjesztést és a részvételiség gondolatának megjelenését a kerület életében. Megszavazták az előterjesztést.

Bérlőkijelölési jog

A Blaha Lujza tér és környezete állami támogatásával járó fővárosi kötelezettségek miatt megváltoznak a kezelői, üzemeltetői, engedélyezési viszonyok, ezért a két önkormányzat között szükséges egy vagyonjogi kérdéseket rendező megállapodás megkötése, erről szólt a következő napirendi pont. Szilágyi Demeter megkérdezte, hogy lesz-e az önkormányzatnak többlet-üzemeltetési költsége, Rádai Dániel válasza: a térre néző homlokzatok után a kerület szedi a bevételeket. Megszavazták a javaslatot.

A szociális és gyermekjóléti ellátások rendeleteit módosítaná a következő javaslat, kibővítené a szociális támogatások körét, ösztönözve a kerületi szülőket arra, hogy gyerekeiket a kerületi bölcsődékbe járassák. Megszavazták az előterjesztést.

Civil és egyházi szervezetek két lakásra kapnának bérlőkijelölési jogot, amit pályázaton nyertek el – ezeket fel kell újítani, és józsefvárosi vagy korábban Józsefvárosban élő, lakással nem rendelkező, hátrányos helyzetű emberek juthatnak általuk lakáshoz, ez a következő napirendi pont. Szili-Darók Ildikó bejelenti, hogy újra kiírják ezt a pályázatot, hogy minden lakásnak legyen gazdája. Vörös Tamás kérdezi, hogy a Külső-Református egyház pályázatát nem lehetett-e volna segíteni, ha adminisztratív gond volt vele. Szili-Darók: egy egyház kért tőle segítséget, az ortodox, de nem tudott beadni pályázatot. A Külső-Református egyház nem kért segítséget, utána már nem lehet nekik segíteni a rossz pályázatnál. Vörös megjegyezte, hogy megint ismerős szervezetek indultak és nyertek (mint a Menhely Alapítvány), akik a kerületvezetést támogatják. Pesten a Menhely a hajléktalanok hivatalos ellátója, ezért ők pályáznak, magyarázta el Szili-Darók Ildikó. Megszavazták a döntést.

Fidesz: „A drog és a hajléktalanság kérdése kerüljön ki a napi politikai adok-kapokból”

Elbírálták a „Hajléktalan személyeknek szervezett szabadidős és közösségi program pályázat civil szervezetek részére” elnevezésű pályázatot is. A címben szereplő pályázatra öt érvényes pályázat érkezett, az összérték 4 millió forint, ez volt a 20. napirendi pont. Vörös Tamás megint az ismerős győzteseket firtatta (Oltalom, Utcajogász). Pikó András várja a többi pályázót, hogy ne csak Iványi Gáborék pályázzanak. Ferencz Orsolya azt vetette fel, hogy nem elég az, amit a kerület kínál a hajléktalan embereknek, kiscsoportos, széttagolt ellátás kéne, nem nagy intézmények. A Fideszt érdekli a hajléktalan emberek sorsa, emelte ki Ferencz Orsolya.

Pikó András elmondta, a Fidesz által kért pluszszolgáltatások Iványi Gáboréknál elérhetőek, és tényleg nem jó megoldás a nagy tömegintézmények rendszere. De egyrészt a többi polgármester nem fogadja be a hajléktalanszállókat Józsefvárosba, hogy ne minden a kerületben legyen. Másrészt a hajléktalankérdés átpolitizálódott,

„ez szégyenletes és méltánytalan”. Nem lehet két szájjal beszélni valamiről. Szilágyi Demeter szerint Iványi Gábor szervezeteinek érdeke konzerválni a rossz hajléktalanhelyzetet.

Ferencz Orsolya szerint

legyen egy közös beszélgetés a kérdésről. „A drog és a hajléktalanság kérdése kerüljön ki a napi politikai adok-kapokból”, veti fel Ferencz Orsolya. Pikó András: ha Ferencznek jó kapcsolata van Orbán Viktorral, beszéljünk róla, mert ez országos ügy, és országos folyamatok eredménye, hogy ide kerülnek hajléktalanok. Vörös Tamás szerint minden szint felelősségét fel kell vetni, a fővárosét is. Camara-Bereczki Ferenc Miklós is támogatja a közös beszélgetést, akár időpontban is hajlandó megegyezni, és szerinte általában is több informális beszélgetés kéne az oldalak közt. Megszavazták az előterjesztést.

Beszámolók

Javaslat a Józsefvárosi Szociális Szolgáltató és Gyermekjóléti Központ alapító okiratának módosítására, valamint bérlőkijelölési jog biztosítására – a Józsefvárosban nehéz helyzetbe került személyek, családok lakhatási helyzetének javítása, a LÉLEK-program megszűnő külső férőhelyeinek pótlásával, illetve bérlőkijelölési jog biztosításával a JSZSZGYK számára, erről szólt ez a napirendi pont. Megszavazták vita nélkül.

Elfogadták a Józsefvárosi Szociális Szolgáltató és Gyermekjóléti Központ 2022. évi beszámolóját is.

A gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról szóló 2022. évi átfogó értékelést is elfogadták. Szili-Darók szerint a gyerekvédelmi törvényt is módosítani kéne, mert sok gyerek kerül állami gondozásba, holott nem kéne nekik. Sántha Péterné azt kérdezte meg, a kiemelkedő kerületi munka ellenére miért kell a Rosa Parks Alapítvánnyal együttműködni? Szili-Darók Ildikó: vekopos és más pályázatokkal kapcsolatban, a négy tanodával működnek együtt, ez a források elérésének feltétele. Megszavazták az értékelést.  

A Józsefvárosi Polgármesteri Hivatal 2022. évi tevékenységéről szóló beszámolót is elfogadták. Vörös Tamás jelezte, hogy tartózkodni fognak, mert a politikai nyomásgyakorlással és a hivatal átpolitizálásával nem értenek egyet, tartózkodásuk nem a hivatali munkának szól.

A hivatali takarítási feladatok ellátása érdekében a képviselő-testület döntése szükséges a hivatali létszám 9 fős takarítói álláshellyel történő megemeléséről, Vörös Tamás megkérdezte, hogy az eddigi takarítók tovább lesznek-e foglalkoztatva. Vörös Szilvia válasza: igen, szeretnénk őket foglalkoztatni, de ez az ő döntésük, hogy hol, melyik költségvetési szervnél. Megszavazták a javaslatot.

A kedvezményes várakozásra jogosultak körének bővítéséről szóló önkormányzati rendelettel kapcsolatban a Kormányhivatal törvényességi felhívására adandó tájékoztatásról és a vizsgálat eredményéről szóló előterjesztés a soron következő képviselő-testületi ülésre készül el, ez volt az utolsó előtti napirendi pont témája. Erről is dönteni kellett. Vörös Tamás szerint nemcsak a civilek, hanem az állami és önkormányzati dolgozók is kapjanak ingyenes parkolási lehetőséget. Rádai Dániel: a hivatali munkavállalók most is benne vannak a rendeletben. Ezt a kormányhivatali felhívást nyugtázni kellett a képviselő-testületnek, ezt meg is tette a testület.

Végül a polgármesteri beszámoló következett. Vörös Tamás kiemelte, hogy 2,2 milliárd forint készpénz, és 11 milliárd forint lekötött betét áll a kerület rendelkezésére. Elfogadták a javaslatot.

Aki megtekintené a közvetítés 8 óráját, itt teheti meg.