A Rákóczi út 61. szám alatti társasház ügye 2024 őszén kezdődött, amikor az egyik első emeleti lakásban nagyszabású átalakításba fogtak, és a munkák során a teherhordó falakat is elbontották. Ezt követően előbb függőleges, később kiterjedt, mély, vízszintes repedések jelentek meg a felette lévő lakásban. A tulajdonos, Heck Tamás szerint
az ingatlan jelen állapotában lakhatásra alkalmatlan.
Az első emeleti lakás alatti földszinti üzlethelyiséget vízkár érte, a közös födémszerkezet meggyengült, a sitt és az építőanyagok szállítása közben pedig az első emeletre vezető lépcsőház és az új lift is megsérült, mondta Baraksó Gábor közös képviselő a Józsefváros Újságnak. „A munkások a bal oldali szomszéddal közös fal bontása során majdnem átvágták a fő gázvezetéket, nekem kellett szólni, hogy álljanak le. Ezeknek a fiúknak fogalmuk nem volt róla, hogy mit csinálnak, utasítást követve ügyködhettek” – mondta Baraksó. A társasház statikusa a helyszíni vizsgálat után
életveszélyes állapotúnak minősítette
az érintett épületrészt, és azonnali dúcolást tartott szükségesnek a további süllyedés megakadályozására. „A statikusunk azt mondta, csoda, hogy a Tamásnál folytatódó főfal nem omlott be, és meg tudta tartani a fölötte lévő szinteket.”
HATÓSÁGI HUZAVONA
A közös képviselő a kialakult helyzet miatt azonnali segítségért fordult a hatóságokhoz. Szerinte a katasztrófavédelem – folyamatban lévő belső átszervezésre hivatkozva – nem intézkedett érdemben, a rendőrségtől azt a választ kapta, csak a ház összeomlása esetén vonulnak ki. Még november végén bejelentést tett a tartószerkezeti fal bontásáról a Józsefvárosi Önkormányzatnál, amely hatáskör híján, még december elején továbbította az ügyet az építésügyi hatóságnak. A Budapest Főváros Kormányhivatala (BFKH) helyszíni szemlét követően napokon belül azonnali hatállyal
leállította a kivitelezést,
megtiltotta a munkák folytatását, és dúcolás elvégzésére kötelezte az első emeleti lakás tulajdonosát. Előírta továbbá, hogy a dúcolás szakszerűségét szakértői véleménnyel kell igazolni, emellett külön szakvéleményt kért arról, milyen feltételek mellett folytatható biztonságosan az építkezés. A kormányhivatal határozata 2025. január 27-én vált jogerőssé, a dúcolás elvégzésének határideje másnap járt le. Mivel a kötelezettség nem lett teljesítve, a hivatal a NAV-hoz fordult, hogy az kényszerítse ki a kötelezés teljesítését. Az eljárás során az első emeleti lakás tulajdonosa nyáron adott be statikai szakvéleményt arról, hogy
a helyreállítás megfelelően elkészült.
A NAV ezt követően kora ősszel „önkéntes teljesítésre” hivatkozva meg is szüntette a végrehajtási eljárást. A társasház csak 2025 végén, többszöri megkeresés után értesült arról, hogy a NAV már lezárta az ügyet, ezt követően kérték ki az ügy iratait a kormányhivataltól, és ekkor ismerték meg a júliusi statikai szakvéleményt is. A kormányhivatalt arról kérdeztük, miért fogadták el a júliusi szakvéleményt annak ellenére, hogy az nem terjedt ki a második emeleti lakás vizsgálatára. Arra is kíváncsiak voltunk, hogyan ellenőrizték a helyreállítást, és indokoltnak tartanak-e újabb, átfogó statikai vizsgálatot. Azt írták, a szakvéleményt azért fogadták el, mert az építésügyi hatóság kötelezés alkalmazása esetén csak a veszélyhelyzet elhárítását rendelheti el, annak módját nem írhatja elő. „A kötelezett benyújtott egy 2025. július 9-én kelt, helyszíni szemlén alapuló, fotódokumentációval alátámasztott statikai szakvéleményt. Eszerint a dúcolás helyett a középfőfalban áthidaló gerendákat építettek be, és a középfőfalban az utólagos nyílást befalazták. A tartószerkezet így végleges megerősítést kapott, és ismét alkalmas a rá jutó terhek hordására.”
AZ ELJÁRÁST LEZÁRTÁK, A VITA MARADT
A társasház ezt nem tartja elegendőnek. Baraksó Gábor közös képviselő szerint teljes körű kárfelmérésre és olyan műszeres vizsgálatra lenne szükség, amely mindkét érintett lakásra, valamint a közös tartószerkezetekre is kiterjed. „Mi ebben kértük a hatóság segítségét” – mondta. Mivel a társasház nem látott megnyugtató megoldást a szerkezeti problémákra, 2025 nyarán a ház jogi képviselője közjegyzői előzetes bizonyítási eljárást indított. Ennek lényege, hogy egy független igazságügyi statikus szakértő helyszíni vizsgálaton méri fel az épület állapotát és a keletkezett károkat, az általa kiállított szakvélemény pedig egy későbbi jogi eljárásban is felhasználható. A szakértőt hét hónappal később rendelték ki, ám
a helyszíni vizsgálatra ekkor sem került sor.
Az eljárást idén nyáron a közjegyzői rendszer kormányzati átalakítására hivatkozva megszüntették, tudtuk meg a közös képviselőtől. Az ügy ezzel együtt 2026 tavaszán tovább bonyolódott. A lakók az első emeleti lakásban újabb munkálatokat észleltek, holott a továbbépítésre vonatkozó tiltás még életben volt. Heck Tamás márciusban újabb beadványt küldött a BFKHnak, miszerint több mázsa cementet és más építőanyagot hordtak be az érintett lakásba, a padozat feltöltésén és új téglafalak építésén dolgoztak, ami szerinte jelentős pluszterhet jelentett a már sérült tartószerkezet számára. A BFKH ezt követően megállapította, hogy az első emeleti lakás tulajdonosa nem tett eleget a korábbi munkaleállítási kötelezettségnek, ezért
ismét elrendelte a végrehajtást,
és a NAV-hoz fordult. Azt is írták, hogy a munkák folytatásáról sem rendelkeztek: sem a biztonságos munkavégzés feltételeit rögzítő szakértői vélemény, sem a társasházi tulajdonosok teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt hozzájárulása nem érkezett be hozzájuk, így a munkálatok továbbra sem folytathatók jogszerűen. Júniusban a kormányhivatal és a NAV közös helyszíni ellenőrzést tervezett az első emeleti lakásban, azonban nem tudtak bejutni. A munkaleállítás kikényszerítése jelenleg is folyamatban van a NAVnál. Utóbbit arról kérdeztük, hol tart az eljárás, mi történt a júniusi helyszíni ellenőrzésen, terveznek-e újabb szemlét, illetve mi alapján zárták le a 2025-ös végrehajtást, a NAV azonban a titokvédelmi szabályokra hivatkozva nem adott tájékoztatást az ügyről.
KÁRTÉRÍTÉST, DE HOGYAN?
Arra is rákérdeztünk a kormányhivatalnál, kezdeményezhet-e Heck olyan vizsgálatot, amely az egész érintett szerkezetre kiterjed, és indokolt esetben elrendelheti-e ezt a kormányhivatal. Azt válaszolták, hogy Heck lakása esetében „a hivatal tartószerkezeti állékonyságot veszélyeztető állapotot nem tudott megállapítani, így jelenleg e körben építésügyi hatósági intézkedésre okot adó körülmény nem áll fenn”. Saját költségen persze, ha a tulajdonos vitatja a korábbi szakvéleményt, bármikor felkérhet jogosult szakértőt a tartószerkezet felülvizsgálatára. A hivatal azt is írta, a vonatkozó jogszabály alapján, ha az épület műszaki állapotának felülvizsgálata szükséges, de a tulajdonos azt nem vállalja vagy a megadott határidőre nem teljesíti, az építésügyi hatóság a felülvizsgálatot a tulajdonos költségére elvégezteti. Heck Tamás 2025 júniusában
birtokvédelmi kérelmet nyújtott be az önkormányzathoz.
A kérelem olyan műszaki és statikai kérdéseket érintett, amelyekben a jegyző nem járhat el, azok az építésügyi hatóság hatáskörébe tartoznak, másfelől a kérelem tartalmilag hiányos volt, közölte lapunkkal az önkormányzat. Azt is írták, hogy a statikai veszélyhelyzettel és szabálytalan építkezéssel járó ügyek intézését korábban jelentősen megkönnyítette, hogy 2020 előtt az építésügyi hatósági ügyintézők még helyben dolgoztak, ezért egy veszélyhelyzetben közvetlenül és gyorsan tudtak egymással egyeztetni, információt cserélni és tisztázni a hatásköröket. Heck Tamás lakásáról hivatalos, végleges kárfelmérés nem készült, ezért továbbra is független igazságügyi szakértő vizsgálatát várja, hogy annak alapján a károk és a szükséges helyreállítás is megállapítható legyen. Magánbiztosítója elutasította a kárigényét arra hivatkozva, hogy az eset nem tartozik a biztosítási szerződés fedezete alá, és azt javasolta, hogy a kárt a szomszéd lakás felelősségbiztosítására jelentsék be. Az első emeleti lakás tulajdonosát is megkerestük. Dudás Nándortól, aki Dél-Budán aranyfelvásárlással foglalkozó boltot működtet, szerettük volna megtudni, milyen műszaki tervek és statikai számítások alapján végezték a munkákat az ingatlanában, hogyan viszonyul a felette lévő lakásban és a társasházban keletkezett károkhoz, illetve mit tesz az ügy rendezése érdekében, de lapzártánkig nem válaszolt. A társasház statikusát arról kérdeztük, ő biztonságosnak tartja-e jelenleg az érintett épületrészt, illetve szükségesnek tart-e újabb, átfogó statikai vizsgálatot. A szakember azt felelte, sem ebben, sem más ügyben nem kíván nyilatkozni a sajtónak. Baraksó Gábor szerint a társasház a továbbiakban mind hatósági úton, mind polgári peres eljárásban próbálhatja kikényszeríteni az ügy rendezését.
