„Isten szerint minden ember egyenlő. És én vele értek egyet” – ez a Setét Jenőtől származó idézet kerül majd arra a köztéri műalkotásra, amelyet a roma polgárjogi aktivista emlékére állítanak Józsefvárosban. Az egyenrangúságot hangsúlyozó gondolat adta a vezérfonalát egyúttal az alkotói munkának is, a Forma Bella Kft. által tervezett – több mint hat méter hosszú, 2 méter magas és 2 méter széles – emlékmű két azonos méretű, első ránézésre egyforma gömbjét középen gyűrű kapcsolja össze. (A gyűrű belső részére kerül gravírozva majd a Setét-idézet is.) A gömbhéjak perforációin átsejlenek a gömbök belső magjai is, amelyek viszont már jócskán eltérnek egymástól. A koncepció leírása szerint a kompozícióban
a gömb, mint tökéletes geometriai forma, az embert jelképezi.
A külső héj hasonlósága arra utal, küllemre az emberek is hasonlók, ám az eltérő magrészek azt mutatják különböző belső értékekkel, tapasztalatokkal bírnak. „A különbözőség azonban nem jelent alá- vagy fölérendeltséget. A két eltérő mag ellenére a gömbök azonos méretűek, azonos súlyúak és azonos jelentőségűek – értékük egyenlő.”
Az emlékműállítás igénye egy a 2023-as részvételi költségvetés egyik nyertes ötletéből, a Népszínház utcai ülőfelületek és Setét Jenő-emlékpad ötletéből fakadt és nőtte ki magát. A kezdeményezés közösségi
támogatottságára és jelentőségére hivatkozva
az önkormányzat azonban úgy döntött, saját büdzséből – nem pedig a részvételi költségvetésből – finanszírozza egy a Setét Jenő tiszteletére állított emlékmű tervezését és kivitelezését.
Ennek mentén nyílt ötletpályázatot írt ki egy olyan köztéri műalkotásra, amely egyfelől méltó emléket állít Setét Jenő személyének és nevének, ugyanakkor a felnövekvő generációk számára is érthetővé teszi munkásságát, törekvéseit. A műalkotás felállításának helyszínéül a Blaha Lujza teret jelölték meg a pályázatban.
A kiírt ötletpályázatra összesen nyolc pályamű érkezett. Ezek közül a bírálóbizottság
három tervet díjazott.
A bizottságban Setét Jenő lányai, Setét Eleonóra és Setét Fruzsina, valamint Oláh József, Bari Judit, Iváncsik Fanni, továbbá a Józsefvárosi Roma Önkormányzat, a Művészeti és Helytörténeti Tanács és a Ludwig Múzeum delegáltjai is részt vettek. A végső sorrendet a képviselő-testület június 25-én fogadta el, a díjátadót pedig július 7-én tartották a Józsefvárosi Múzeumban. A nyertes pályaművet a Forma Bella Kft. jegyzi, a második díjat Fogarassy Réka, Halmos Anita és Winkler Rebeka közös munkája kapta, míg a harmadik helyen Torma Kata és Hoff Ferenc Bence terve végzett.
A második helyezett pályamű Setét Jenő szakmai és személyes történeteihez kapcsolódó helyszíneit kapcsolja hálózatba, amelynek origója egy mozaik mintás beton emlékpad a Blaha Lujza téren. A hálózathoz tartozó további helyszíneket egyedi, a cigány zászló színeiből készült mozaiktérkövek jelzik. Az alkotáshoz tartozó weboldal és QR-kódok segítségével a helyszínekhez kapcsolódó tartalmak, történetek digitálisan is elérhetők. A harmadik helyezett pedig egy köztéri ivókút: a már a Blahán lévő ivókúttal operáltak a tervezők. A háromoldalú kút Setét Jenő által emlegetett három legfőbb értékre apellál: a szabadságot, az egyenlőséget és a testvériséget – roma nyelven: Slobodipe, Egalipe, Phralipe – jeleníti meg, a fogalmak leirata a kút körüli padlólemezre kerül. A három oldalról egyidejűleg használható kút az emberi interakciók lehetőségét szándékozik növelni.
A díjátadót július 7-én, kedden tartották a Józsefvárosi Múzeumban. Az ünnepi eseményt Oláh József, helyi képviselő nyitotta meg. Személyes hangon emlékezett Setét Jenőre, akit jó barátjának és harcostársának nevezett. Azt mondta, Setét Jenő „egyenlő távolságot mért minden politikai ideológiától, pártoktól”, mégis sokan álltak hozzá közel. Felidézte, hogy a kapcsolatuk a kilencvenes évek végén vált szorosabbá, amikor a romák társadalmi helyzete egyre nehezebbé vált. A képviselő szerint Setét Jenő szenvedélyesen
küzdött a kirekesztés, az elnyomás és a rendszerszintű rasszizmus ellen.
Emlékeztetett, hogy Setét Jenő szerint csak két dolgot lehet kirekeszteni: a kirekesztést és a gyűlöletet, és amíg a társadalomban van olyan csoport, amelyet kirekesztenek vagy megbántanak, addig senki nem lehet szabad, boldog és nyugodt. A képviselő elmondta, hogy Setét Jenő azért is harcolt, hogy a romákat magyarként is elfogadják: azt vallotta, annyira magyar, mint amennyire roma, és annyira érzi romának magát, mint amennyire magyarnak. Ebből soha nem engedett.
A díjakat Oláh József és Pikó András polgármester adták át. A nyertes emlékművet a tér Europeummal szembeni részére tervezték. Mivel ez már a Fővároshoz tartozó terület, az elhelyezésről a kerület vezetésének egyeztetnie kell, a folyamatot pedig a tér alatt húzódó közművezetékek is nehezítik. Pikó András polgármester azt mondta, szeretnék elérni, hogy az emlékművet Józsefváros 250. születésnapjára, 2027-re felállítsák a téren.
Fotók: Telenkó Zsombor / Józsefvárosi Önkormányzat
