Powered by RedCircle
Gonda János zenepedagógusról szól Szántó T. Gábor író, szerkesztő, publicista A jazzprofesszor című könyve, amely a jazztanszak megalapítójának életét dolgozza fel, és úgy kapcsolódik a kerülethez, hogy Gonda maga is sokat inspirálódott a roma származású jazzisták munkájából.
„A cigányzene oldaláról, amit nem köt a kotta szigorú hagyománya, könnyebb út vezetett a jazzhez és az improvizációhoz.
Gonda úgy gondolta, hogy azt az utat, amit a roma zenészek bejártak, érdemes lenne tudományosan kutatni, ahogy azt is nagyon hamar felismerte, hogy a jazz nemcsak szuverén zenei műfaj, hanem egyenrangú a klasszikus zenével”, magyarázza Szántó T. Gábor az 50-es, 60-as évek jazztörténete kapcsán, amikor a jazz alig megtűrt műfajból szinte támogatottá vált, persze csak a beat és a rock ’n’ roll elleni harc miatt.
A könyv kiindulópontja az volt, hogy „Gonda János fia, Gonda Péter megkeresett azzal, hogy az édesapjáról és a családról lehetne írni egy könyvet. Letett elém egy Budapest és Sidney közötti komplett levelezést több száz levéllel, ami egy nagyon bonyolult, drámai családtörténetet rajzolt ki generációkon átívelő mentális betegségekkel, zsidó múlttal és az ötvenes évek nehézségeivel”, ez pedig regényért kiáltott, meséli az író.
Szántó T. Gábor új könyve, a Kafka sírja szintén a közép-európai identitáskeresés regénye,
többek között egy olyan főszereplővel, aki a történelmi múlt nyomását viselve igyekszik hozzáférni a saját jelenéhez, de folyamatosan falakba ütközik – egy valóságos és egzisztenciális nyomozás története Budapest és Prága között.
A beszélgetésből kiderül,
- mit tanultak a magyar jazz-zenészek a roma jazzistáktól;
- mi lehetett Gonda János életének alapfeszültsége, részben a családtörténete, részben a történelmi kor miatt, amelyben élt;
- lehet-e ma komoly, drámai közép-európai történetekből filmet csinálni, és ha nem, miért;
- hogy vannak most a másodgenerációs holokauszt túlélők, milyen megküzdési stratégiáik, milyen elakadásaik, nehézségeik lehetnek;
- miért érdemes arról is beszélni, hogyan éltek például a zsidók a háború után, nem pedig csak arról, hogyan haltak meg;
- hogyan válhatott giccsbe hajlóvá, esetenként érdektelenné a holokausztról szóló beszéd.
Ha tetszett az adás, iratkozzon fel csatornáinkra, hogy mindig értesüljön a legújabb beszélgetésekről! Ott vagyunk a Spotify, az Apple Podcasts és a YouTube platformjain is.
Fotók: Mile Máté
