November 24-én írtuk a képviselő-testületi ülésről szóló cikkünkben: „Hosszasan tárgyalták, végül visszavonták a Corvin Áruház homlokzat-felújítás támogatásával kapcsolatos előterjesztést […]

visszautalják a Belügyminisztériumnak azt 300 millió forintot,

amit a józsefvárosi önkormányzat javára csoportosított át a támogatásra a felhasználásnak és az elszámolásnak részletes feltételeit meghatározó szerződés alapján. Az áruház banki finanszírozója azonban nem fogadta el a támogatás kötelező feltételeit, nem akarja azt vállalni. […] Vörös Tamás [fideszes] frakcióvezető ugyan felvetette, hogy az önkormányzatnak lobbiznia kellett volna, hogy azt a 300 millió forintot a kerület másképp használja fel, mire Rádai Dániel alpolgármester emlékeztette a támogatás célzott mivoltára – azt másra elkölteni nem lehet.”

Óhatatlan a kérdés, hogyan lehet egy állami támogatást nem elfogadni?

A testületi ülésen csak általánosságban utaltak az okokra, ezért elsőként a támogatás címzettjét, a felújítást végző Corvin Áruház Ingatlanfejlesztő Kft-t kerestem meg.

Nem a támogatásra építettek

„Nehéz helyzet volt, sajnáljuk, hogy nem valósult meg”, mondta Balogh Olivér, a cég vezetője, aki kérdéseinkre írásban válaszolt:

Ki adta a támogatást, és miért nem közvetlenül a cég kapta meg?

„Kormányhatározatnak megfelelően, közvetlenül a Belügyminisztérium és az Önkormányzat kötöttek támogatási szerződést. A jelenlegi jogszabályi rendszernek megfelelően folyt az eljárás. A állam és a Corvin között nem is jött létre szerződés, a Corvinnak a részleteket az önkormányzattal kellett letárgyalnia.”

Miért nem tudták befogadni a támogatást?

„A finanszírozó bankunk a támogatási szerződésben olyan részeket látott, amik miatt nem járultak hozzá az aláírásához, […] több kifogása is volt a támogatási szerződéssel kapcsolatban.”

Felmerült-e másféle megoldás lehetősége, ami a bank számára is elfogadható lett volna?

„A Corvin közvetlenül nem tárgyalt az állammal, […] csak az önkormányzattal álltunk kapcsolatban.”

Múlt-e valami az önkormányzaton ezzel kapcsolatban? Ha igen, szerepet kellett volna-e vállalniuk ebben?

„Nagyon köszönjük az önkormányzat munkáját az elmúlt 3 évben. Ebben a kérdésben a Corvin nem illetékes, ezt a kérdést nem tudjuk megítélni.”

Tényként kell-e kezelni, hogy ez a támogatás végleg elveszett?

„Igen.”

Milyen mértékben hátráltatja ez a munkájukat?

„Semmiben,

az épület finanszírozását a kezdetek óta úgy raktuk össze, hogy a támogatás esetleges meghiúsulása se okozzon problémát a felújításra nézve,

[…] a projekt az eredeti terveknek megfelelően, ütemszerűen és tervszerűen folyik, minden fennakadás nélkül.”

Milyen készültségben vannak? Tudnak-e haladni haladni a járvány, szakemberhiány, alapanyagár-emelkedés ellenére is? Mikorra lesznek készen?

„A belső átalakítási munkálatok nagy erővel folynak, a főhomlokzatot már állványozzák, és jövő év elején az oldalhomlokzatok felújítása is megkezdődik. Eddig a terveknek megfelelően tudunk haladni. Terveink szerint 2022 tele és 2023 tavasza között fogja megnyitni kapuit a megújult Corvin.”

A bank döntötte el a kérdést

Balogh Olivér a válaszában nem tért ki arra, hogy milyen kifogásokat emelt a bankjuk, márpedig enélkül nehéz megérteni a helyzetet. Az önkormányzatnál Békési Zsuzsa sajtófőnököt kérdeztük az ügy hátteréről, ő is azt mondta, a gondot a támogatás feltételei jelentették, ezzel volt baja a banknak.

Az önkormányzat egyébként csak „postásként” volt jelen kezdetektől,

a pénzt akkor fizethette volna ki, ha az állam által szabott feltételek biztosítva vannak. „Hasonlóan bármelyik állami vagy Európai Uniós támogatáshoz, ennek a 300 milliós állami támogatásnak is az volt a feltétele, hogy az állam garanciát kap arra, hogy a pénze arra lesz fordítva, amire adja, amit általában legalább 5-10 éves fenntartási kötelezettséggel és a tevékenység, profil megváltoztatásának tilalmával biztosít, ami ez esetben ütközött a Corvint finanszírozó bank érdekeivel. A pénz egyébként a VIII. kerületi önkormányzaton csupán átfolyt volna, itt az önkormányzatnak nem volt aktív szerepe” – mondta Békési Zsuzsa.

Egy állami pénzügyekben jártas gazdasági szakembert is megkérdeztem, aki megerősítve az eddigieket, rávilágított arra, mi oka van a banknak elleneznie egy támogatás befogadását. A beruházások nem kis részben bankhitelből valósulnak meg – a Corvin esetében is –, és a hitelt ilyenkor jelzáloggal biztosítják. Az állam is hasonló eszközzel, akár 20 évig is tartó elidegenítési tilalommal biztosítja a pénzét.

A két feltétel ütközik, ezért a bank nem járul hozzá annak bejegyzéséhez.

Ha valamilyen okból a befektető nem tudná a hitelt törleszteni, a bank szeretne élni a jelzálogjogával, de egy 300 milliós állami támogatás miatt nem tudná érvényesíteni a maga akár nagyságrenddel nagyobb követelését. Az önkormányzat ilyenkor csupán közvetítő, nem tehet ő sem semmit, mert ebben az esetben a jogszabályok megkötik mindekinek a kezét.

Címkép: Huszár Boglárka