A Népszava számolt be arról, hogy a szolidaritási adó, amit eddig 724 önkormányzattól szedett be – pontosabban vont el – a magyar állam, a jövőben további településeket érint, 124 újabb önkormányzatot kötelez erre. A szolidaritási adót azoknak az önkormányzatoknak kell fizetniük, amelyek magas helyi iparűzésiadó-bevételeket (hipa) tudnak beszedni, mert erős cégek székhelye van náluk, azaz megéri letelepedni náluk.

Niedermüller Péter erzsébetvárosi polgármester közérdekű adatigényléséből derült ki, amivel a Pénzügyminisztériumhoz (PM) fordult, hogy bár eredetileg arra találták ki a szolidaritás adót, hogy a szegényebb önkormányzatokat kompenzálják vele, a gyakorlat mégsem ez, hanem az állami költségvetés önkormányzati zsebébe kerülnek ezek a források, de semmi nem garantálja, hogy a rászorulók kapják meg a beszedett sarcot.

Niedermüller azt is meg akarta tudni, ki dönt arról, hogy kik és mennyit kapjanak, de ezekre a kérdésekre nem kapott választ a PM-től.

„Bezsebeli a kormány ezt a pénzt és berakja a közösbe. Én azt kérdeztem közérdekű adatigénylésben, sorolják fel, melyek azok a települések, amelyek ebből a pénzből kapnak. Kiderült, hogy ilyen lista nincs, kiderült az is, hogy nincsen semmiféle kritériumrendszer, és ez a pénz teljesen ellenőrizhetetlen módon befolyik a közös kasszába, és teljesen ellenőrizhetetlen módon használja fel a kormány. Az derült ki, hogy a kormány ebben az ügyben hazudik” – nyilatkozta a VII. kerületi polgármester a Klubrádióban.

A 2023-as évben 724 önkormányzattól vontak el szolidaritási adó néven 237 milliárd forintot, többek közt Budapesttől is 58 milliárd forintot, amely így nettó befizetője lett az államnak. A főváros bírósághoz fordult a szolidaritási adó miatt, jelenleg az Alkotmánybíróság előtt van az ügy.

Nem Budapest önkormányzata az egyetlen, ami nettó befizető, például Budaörs is ilyen. Wittinghoff Tamás budaörsi városvezető szerint azt állítja a kormányzat, hogy ez a pénz az elmaradottabb települések megsegítésére megy, és amelyik önkormányzat tiltakozik, azt azzal vádolják, hogy nem szolidáris. De ezeknek a pénzeknek a felhasználása szerinte sem nyomon követhető a költségvetésben, a pénzt csak kiszivattyúzzák az önkormányzatoktól, melyek közt egyre több már a működésképesség határán mozog, és egyre kevésbé tudja a törvényben rögzített feladatait ellátni.

Józsefváros önkormányzatától is beszedik ezt a pénzt, az adó mértékét az egy lakosra jutó adóerő-képesség alapján határozzák meg, amit a központi költségvetésről szóló törvényben határoznak meg.

De a 2024-es költségvetésben is volt szó a szolidaritási hozzájárulásról: ennek mértéke megnőtt, a 2024-es hozzájárulás összegével csökkentett normatívák a 2019-es (szintén hozzájárulással csökkentett) összeg 69 százalékát adják ki nominálisan. A 2023-as 1,6 milliárdról 2,2-re nő a hozzájárulás összege, a kerület több pénzt fizet be az államkasszába, mint amennyit kap onnan. (2020-ban a hozzájárulás összege még csak 28,5 millió forint volt.)

Erre az évre már 848 önkormányzatról gondolja azt a PM, hogy ezt az adónemet be kell fizesse, így már 310,6 milliárdos bevételt irányoztak elő. Azért a látványos, több mint 30%-os növekedés, mert a Pénzügyminisztérium szerint „az érintett települések adóbevétele nagyobb mértékben növekedett”. Az elvonások miatt azonban az önkormányzati szektor alulfinanszírozottsága tovább növekszik, megint mínuszba fordul az önkormányzatok egyenlege, 108 milliárd forintos a hiány. Nincs más megoldás, minthogy az önkormányzatok feléljék vagyonukat, és ingatlanokat adjanak el, vagy a bankbetétjeikhez kell nyúlniuk (ha vannak).

Míg 2023-ban összesen 1178 milliárd forint kormányzati támogatást kaptak a települések a törvényben rögzített feladataik elvégzésére, ez idén már csak 1050 milliárd Ft, ebből kell működtetni óvodákat, idősotthonokat, ebből kell finanszírozni a közétkeztetést, a szociális ügyeket, a közterületek gondozását, valamint a közösségi közlekedést is. De még ezt sem fizeti ki mind az állam, csak 740 milliárdot áldoz erre, a maradék 310,6 milliárd az a szolidaritási hozzájárulás, amit az önkormányzatoknak kell összedobniuk.

Eközben a szektornak 2500-2800 milliárd forintra lenne szüksége a működéséhez országosan, a költségek folyamatosan nőnek, míg az állami normatíva (amelynek a kötelező önkormányzati feladatok költségeit kellene fedeznie) évről évre csökken, 2027-re már csak 686 milliárdot fizetne az állam.

A legtöbb önkormányzatnak viszont nincs olyan mértékű saját bevétele, amivel követni tudná az egyre magasabb költségeket, és kénytelen az egyre szűkülő állami forrásokra támaszkodni. A gazdagabb településektől ugyan elvonja a pénzt a kormányzat, de nem adja oda a szegényeknek.

Mert nem a kevésbé tehetősekre költenek a központban, mondja a politikus, hanem olyan célokra, mint a Vodafone felvásárlása vagy éppen a budapesti repülőtér megvásárlása (ami még nem történt meg, de Orbán szerint hónapok óta napokon belül megvalósul). A szolidaritási adót a pandémia alatt vezették be, az állam (ellentétben más európai államokkal) nem adott, hanem elvett: iparűzési adót, parkolási bevételeket, és a gépjárműadót is elvonta. Ugyan egyes településeket kompenzált, de azt jellemzően politikai alapon tette az állam a VII. kerületi DK-s polgármester szerint, aki felhívta a figyelmet arra, hogy amennyiben egy önkormányzat bevételei nőnek, akkor számíthatnak arra, hogy a kormány el akarja majd venni azt.

A GKI vezérigazgatója, Molnár László szerint a kormánytól sosem állt távol, hogy a részlegesen független hatalmi ágat szorongassa, erre kiválóan alkalmasak a sokszor ellenzéki többségű önkormányzatok. Bizonyos megyei jogú városokban – Debrecenben vagy Kaposváron –, ahol kormánypárti a többség, ugyan formálisan megtörténik ugyanez az elvonás, de utólag akár duplán is kompenzálják őket. Az állam kivéreztetésre épülő politikája pedig kiválóan alkalmas annak demonstrálására, hogy az önkormányzati rendszer nem jól működik.

Fotók: Huszár Boglárka