Előző írásomban felelevenítettem, hogy a múlt század 30-as éveiben élt cigányzenészek milyen összefogásra voltak képesek. Óhatatlanul is felmerül a kérdés: vajon mi, a kortárs értelmiségiek képesek vagyunk-e hasonló, kizárólag szakmai alapon megszervezni magunkat, saját jól felfogott érdekünkben.