Korábban azt nyilatkozta, nyitni kíván a Pikó András vezette önkormányzat felé, mondván, „csak akkor tudunk a romákért közbenjárni, ha a városvezetéssel megegyezünk”. Ez a megegyezés sikerült?   

A legteljesebb mértékben. Pikó András nagyszerű polgármester, megbízható ember, rendszeresen, két havonta találkozunk. Rengeteg minden új volt nekem friss vezetőként, a bürokratikus dolgok, a hivatalos megjelenések, a polgármesterrel való tárgyalások, korábban még képviselő sem voltam. Ott találtam magam a frontvonalban úgy, hogy még egy költségvetést sem terveztem soha. A testületi ülések összehozása, az előterjesztések időben való beterjesztése komoly munka volt, ebbe bele kellett tanulnom.  

Nagy segítségemre volt a polgármester ebben, meg kellett ismernem a munkatársakat, az egész ház működését, hirtelen papírok tömkelege került elém. Ez komoly leterhelés, s mondtam neki, hogy habár már az elmúlt 5 évben is volt 3 munkatársunk az önkormányzatnál, de ahhoz, hogy számonkérhető munkát végezzünk, kell egy nagyobb apparátus. Ezért költségvetési kiigazítást kellett eszközölni. Most hatan vagyunk, megbízási szerződéssel, koordinátorunk lett, van, aki a naptáramat, van, aki a telefonos szolgálatunkat intézi, vagy a fogadónapunkat, van egy tanácsadó. Apámnál, aki megszakítás nélkül 32 évig vezette az önkormányzatot, nincs jobb tanácsadó.   

Az édesapja miért nem indult a tavalyi választáson?   

Apám januárban lesz 80 éves, de lett volna még benne annyi svung, hogy még egy ciklust lehúzzon, de a szembenállása Pikóval felőrölte, elkezdett belefáradni.   

Milyen természetű szembenállás ez?   

Apámnak mindegyik városvezetővel nagyszerű kapcsolata volt, az egyetlen 5 év, amikor szemben állt a polgármesterrel, az a 2019-től 2024-ig terjedő időszak, az első Pikó-ciklus. Volt egy rossz szájíz szerintem azért, mert mi együttműködtünk az elmúlt 15 évben a kerületi Fidesszel, tehát eleve az indítás nem volt szerencsés. Nem volt ennek felelőse, de volt egy rossz szájíz, talán egy kis előítélet is mindenki részéről, lett egy nagy árok. Apám a nagy rutinjával másfél évvel a választások előtt látta, hogy András újrázni fog, és mivel tudta, hogy a kapcsolatuk nem megjavítható, de a romáknak olyan vezető kell, aki a mindenkori polgármesterrel jó viszonyt képes kialakítani, azt mondta nekem: „fiam, indulj el helyettem, te meg tudsz vele egyezni, tudom, hogy milyen a habitusod”.   

Ha korábban nem volt önkormányzati tapasztalata, miből gondolta, hogy jól fog ebben a szerepben teljesíteni?   

Valóban, formálisan nem voltam az önkormányzat tagja, de sokat segítettem apámnak, így sok mindent megtapasztaltam. A háttérmunkában voltam benne, a családokkal való kapcsolattartásban, a zenekari ügyekben, a programok szervezésében. És apám direkt csinálta – szerintem elő akart nekem ágyazni –, rafináltan egyre jobban és jobban belevont abba, hogy segítsem a munkáját, így egyre jobban beletanultam. Nagyon nagy tapasztalat van őmögötte, és nekem megadatott az, hogy a professzortól tanultam.  

Milyen konkrétumokban egyezett meg a polgármesterrel?   

Az elmúlt öt évből hiányzott az, hogy megmutassa a JRNÖ a kerületi romák felé Pikó Andrást, hogy a cigány közösség mellé helyezze a polgármestert, és az is, hogy kifelé mutassuk azt, hogy egy egységet képvisel a nagy és a nemzetiségi önkormányzat. Mi ebben részt akarunk venni, és polgármester úr jelezte is, hogy ezt szeretné. Még mindig be kell, meg kell őt mutatni a romáknak. Fontos, hogy megértsék a kerületi romák, hogy ő mindent megtesz azért, hogy nekik jobb legyen. Ott van a Balogh Paci-ösztöndíj, a roma gyakornoki program, a Cigányzenészek éjszakája, és még sorolhatnám, ilyenek korábban nem voltak. Apám minden protokolláris eseményt kihagyott, de én minden ilyenre elmegyek: október 23-ára, a cigányok elleni sorozatgyilkosságok áldozataira emlékező eseményre, Józsefváros születésnapjára, a Setét Jenő-koszorúzásra, hogy mindenki lássa, hogy mellettük állunk.   

A JRNÖ a kb. 20 milliós költségvetéséből szociális programokba nem kezdhet, mivel tud mégis hozzájárulni legalább egy kicsit a cigányok jobb életminőségéhez?  

Mi elsősorban egy kulturális fókuszú önkormányzat vagyunk. Szervezünk zenés esteket, idén három nagy rendezvényünk volt itt a házban alkalmanként 80-120 fővel, mint a Járóka Sándor-emlékest, a roma kultúra szépségei estünk. De rengeteg cigányzenekar próbál itt, és ez elég nagy segítség nekik. Vannak virrasztalások (halottbúcsúztató virrasztás – a szerk.), mert sajnos a halálozási ráta nem akar lejjebb menni, csak idén már 30 ilyet csináltunk. Minden hónap utolsó szerdáján van a képviselői fogadóóra, szerdánként vonalas telefonos ügyeletet tartunk, mert az öreg romák nem tudják kezelni az új telefonokat, minden hó utolsó vasárnapján pedig zenés estek vannak.   

Milyen ügyekben szoktak telefonálni, vagy más úton segítséget kérni?   

Hát vajon milyen ügyekben? (nevet) Mindenki lakást vagy munkát szeretne, de ez nem a kommunizmus, hogy majd bemegyek a hivatalba és intézem, itt pályázati kiírások vannak, abban kell segíteni. Én nem tudom elintézni helyettük az ügyeiket, maximum odaviszem az ügyintézőhöz. De egyébként hívtak már páran a Diószegi utcából, ahol ezek a kisajátítások lesznek, kérdezik, hogy mi lesz, mit csináljanak, hiszen itt is nagyon sok roma van, ugye.  

Én ilyenkor nagyon óvatosan, vékony hangon szoktam azt mondani, hogy ha a kiajánlott lakások között egy is van, ahol el tudja képzelni, hogy tud majd lakni, akkor azt fogadják el, mert egyedül a helyi önkormányzat az, aki kimondottan a kerületben helyezi el a családokat.  Ha semmit nem fogad el, akkor nincs garancia arra, hogy az állam a VIII. kerületben helyezi el – ezt szoktam mondani. És sajnos nyilván munkát sem tudunk adni senkinek, ha valaki ezért keresne.   

Rengeteg munkanélküli cigányzenészünk van, amit az is mutat, hogy egyre fogy az utánpótlás. Szomora Zsolt, a nagyszerű primás mondta azt lapunknak korábban, hogy 20-30 év múlva el fog tűnni a műfaj. Kerületi szinten lehet valamit tenni a tendencia ellen?   

Rossz a helyzet valóban. Van a Muzsikáló Magyarország program, ami állami program, de itt is csak hatvan zenekarnak tudnak négy hónapra munkát adni azokon a vendéglátóhelyeken, amelyekkel szerződik az állam. Pikó Andrással már beszéltünk erről a problémáról is, de még nagyon az elején tartunk. Szóba jött, hogy jövőre jó lenne egy józsefvárosi cigányzenekart felállítani, vagy elindítani egy olyan programot, amelyben minél több cigányzenekart kihelyezünk vendéglátóhelyekre úgy, hogy azokat érdekeltté tesszük abban, hogy fogadják őket. De ez még a jövő zenéje.   

Idén két képviselő is visszaadta a mandátumát a JRNÖ-nél. Lehet tudni az okokat?   

Hosszú idő után lemondott Csikós Éva, akit győzködtünk, hogy ne tegye ezt, de hajthatatlan volt, ezt mi elfogadtuk, ez egy lezárt történet. A helyére érkezett Szilvási István, akit ezer éve ismerek, de nem voltunk jóban, mert a kampányban a rivális Phralipe jelöltjeként olyan volt a hangütése, ami nagyon nem tetszett nekem. Amikor átvette a mandátumát, akkor, megmondom őszintén,  még kezet se fogtam vele, amit nagyon zokon vett. Aztán mondtam neki, hogy szeretném ezt vele megbeszélni, nem akarok így elmenni és a végén még meg is akarom ölelni. Ez megtörtént, elástuk a csatabárdot, de 3 hónap múlva bejelentette, hogy lemond, amit nem indokolt.

A Fidesszel milyen a kapcsolata a JRNÖ-nek?   

Tavaly a választások után megszűnt a kapcsolat, nem keresnek minket, mi sem őket, nincs harag, de nem ígértünk egymásnak örök hűséget. 

Nyitókép: Karancsi-Albert Rudolf