Powered by RedCircle
„Hasznosabb bizonyos dolgokat érteni, mint nem érteni.
A filozófia egyik első számú feladata, hogy érthetővé tegye a nem érthető dolgokat.
Hogy megértsük a körülöttünk levő világot olyan mélységében, ahogy eddig nem tettük”, mondja Farkas Henrik filozófus, Az életproblémák a filozófia tükrében című kurzus vezetője a Csakugyan legújabb adásában.
Vagyis egyrészt a világmagyarázatban segíthet, másrészt „vannak kifejezések, amelyeket sokat használunk, mint a szeretet, bizalom, boldogság, de ha pontosabban meg kell fejteni, hogy mit jelentenek, akkor zavarba jövünk”, magyarázza a filozófus. „Ha egy filozófiai beszélgetésnek van gyakorlati jelentősége, akkor az az, hogy például a bizalom szó fogalmi elemzésével nemcsak a jelentését értjük meg, hanem az életünkben betöltött jelentőségét is. Előfordulhat, hogy rádöbbenünk, nem voltunk bizalmi kapcsolatban a partnerünkkel, csak mert nem tudtuk, mit is jelent pontosan a bizalom.” Ezek a felismerések pedig akár terapeutikus hatásúak is lehetnek.
Emellett ha végiggondoljuk, hogyan határozták meg különböző korok filozófusai például a boldogságot, magunk is eltöprenghetünk azon, mennyire hiszünk abban, hogy életünk lényege ezt az állapotot elérni, vagy esetleg egy szenvedésekkel teli, de értelmes életre kell törekednünk, illetve van-e olyan elképzelés, amely szerint a kettő összekapcsolható. Míg az antikvitásban kimondottan keresték a receptet az elégedett, boldog életre, a tizenkilencedik századtól merül fel az a gondolat, hogy a szenvedés bizonyos módon szükséges, elengedhetetlen része az értelmes életnek, fejti ki Farkas Henrik.
Az adásból kiderül még, hogy
- a szabadság vagy az igazságosság meghatározása miért alapvető fontosságú nemcsak az egyén, hanem a társadalom szempontjából is;
- hogyan függhet össze filozófia és politika;
- miért szűnt meg az, hogy közéleti kérdésekben fontosnak tartják a filozófusok véleményét;
- „az igazság utáni”, véleményuralmi korszakban miért jelentős a filozófia törekvése az igazság megtalálására;
- miért lenne fontos az embereket újra megtanítani megfontoltan, egymásra figyelve beszélgetni;
- a filozófia miért olyan, mint az aranymosás.
Ha tetszett az adás, iratkozzon fel csatornáinkra, hogy mindig azonnal értesüljön a következő beszélgetésről!
Spotify / Apple Podcasts / YouTube
Fotók: Karancsi-Albert Rudolf
