A Józsefváros Újság archív számai közt találtuk meg, hogyan is született meg a józsefvárosiak körében manapság gyakran csak Pápa térnek nevezett közterület. Bár vannak, akik még mindig Köztársaság térnek vagy Köz térnek hívják. Kocsis Máté, a VIII. kerület akkori polgármestere szerelte fel az első II. János Pál pápa tér táblát a Köztársaság téren, miután a Fővárosi Közgyűlés 2011 áprilisában megszavazta az átnevezést. A polgármester az eseményt szimbolikusnak nevezte és hangsúlyozta, hogy a tér külső megújítása is tervben van, amihez már megszerezte a főpolgármester támogatását. Kocsis szerint az átnevezés társadalmi konszenzust élvez, mivel II. János Pál pápa személye általánosan elfogadott és tisztelt.

Az egyébként fővárosi kezelésű tér felújításának tervei között szerepelt egy családbarát park kialakítása, a 4-es metró felszíni megállójának rendezése, valamint egy II. János Pál pápát ábrázoló szobor felállítása is. Az akkori polgármester kiemelte, hogy a tér Budapest mértani középpontjában található, és az átnevezéssel a magyarok régi adósságukat törlesztik a pápa iránt. Az esemény kapcsán Kocsis külön megjegyezte, hogy örömmel „fúrja meg” az egykori MSZP pártszékházat az új tábla felszerelésekor. (A közterület-átnevezési döntés részeként egyébként a kerületben az Erdélyi utca is új nevet kapott, Bauer Sándor utca lett.)

A 2024. novemberi józsefvárosi közmeghallgatás váratlan fordulatot vett, amikor a közterületek rendjéről szóló napirendi pontnál a Magyar Ateista Társaság egyik tagja, Félix Péter és Békés Gáspár, a szervezet titkára egy különleges jogi érveléssel állt elő: álláspontjuk szerint törvénysértő, hogy a volt Köztársaság tér ma II. János Pál pápa nevét viseli. Arra is hivatkozott Félix, hogy a teret úgy nevezték át, hogy a környékbeli lakosok 58%-a ellenezte azt.

A mostani felvetés mélyebb kérdéseket is felszínre hoz az egyház és állam viszonyáról, valamint a közterület-elnevezések szimbolikus jelentőségéről amellett, hogy közigazgatási és jogi aspektusa is van. Megkerestük Waldmann Tamást, a Magyar Ateista Társaság elnökét, hogy fejtse ki társaságuk véleményét, illetve mondja el, mire jutottak azóta az ügyben.

Az ateisták a 2011. évi CLXXXIX. törvény (Magyarország helyi önkormányzatairól) 14. § (2) a) pontjára hivatkoznak, amely szerint közterület nem viselheti olyan személy nevét, aki XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek

A társaság érvelésének újszerűsége abban rejlik, hogy a Vatikán – annak hivatalos önmeghatározása alapján – teokratikus monarchia és ezért önkényuralmi rendszernek tekintendő.

„A Vatikán definíció szerint teokratikus abszolút monarchia, amit maga Ferenc pápa is megerősített hivatalos életrajzában” – hangsúlyozza Waldmann a társaság azóta

Szerintük ebből egyenesen következik, hogy egy ilyen állam vezetője szükségszerűen önkényuralmi rendszert irányít, függetlenül személyes kvalitásaitól vagy politikai nézeteitől.

Az érvelés egy közelmúltbeli bírósági döntésre hivatkozik, melyben a Fővárosi Törvényszék kimondta, hogy a Fővárosi Önkormányzatnak be kellett volna szereznie a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) állásfoglalását, mielőtt Horn Gyuláról közterületet nevez el. A bíróság azt is megállapította, hogy az MTA szerint Horn Gyuláról nem lehetett volna közterületet elnevezni, mert részt vett XX. századi önkényuralmi rendszer fenntartásában.

A Magyar Ateista Társaság elismeri ugyan, hogy léteznek demokratikus elemek a Vatikánban – például a pápaválasztás intézménye –, de szerintük ez önmagában nem elegendő a demokratikus működéshez, hiszen például a pápaválasztás során sem a „démosz” – a nép – választ, hanem az előző pápák által kinevezett 80 év alatti bíborosok.

„Nyilván Hitlert is megválasztották egy parlamentáris választáson, de ez ettől még nem jelenti azt, hogy a későbbiekben demokratikusan működött volna” – véli Waldmann. A társaság szerint a kulcskérdés a fékek és ellensúlyok rendszerének megléte vagy hiánya: „Kérdés, hogy vannak-e fékek és ellensúlyok, akár formálisan, akár informálisan. Ha a pápa akar valamit, akkor az ő önkénye érvényesül-e, és ennek vannak-e jogi garanciái?” A Vatikán irányításában nem érvényesül sem a hatalommegosztás elve, sem a fékek és ellensúlyok rendszere, és a pápai uralom legitimitása saját meghatározása szerint is nem a népfelség elvén és demokratikus felhatalmazáson, hanem az apostoli folytonosságon alapul.

Az ateisták külön hangsúlyt fektettek II. János Pál pápa személyes szerepére, különösen az egyházi szexuális visszaélések kezelésében. A társaság szerint még maga a Vatikán is elismerte, a néhai pápa „több száz vagy több ezer emberrel szemben elkövetett szexuális bűncselekmények” eltussolásában működött közre részben aktívan, részben mulasztással. Érvelésük szerint különösen aktuális ez a kérdés a közelmúlt magyarországi eseményei fényében.

„Miután az év elején a pedofil vagy kegyelmi botrány nyomán Magyarországon valakiknek le kellett mondania, mert kegyelmet adtak egy pedofil-segítőnek, ez most Magyarországon tabunak számít” – mutattak rá. „Eközben II. János Pál pápa ehhez képest sokkal-sokkal nagyobb bűnöket követett el ezen a területen.”

A megszólított Pikó András józsefvárosi polgármester – akihez a Köztársaság tér elnevezés személy szerint is közelebb áll – több szempont mérlegelésére hívta fel a figyelmet a közmeghallgatáson. A gyakorlati nehézségek között említette az érintett lakosság adminisztratív terheit, például az okmányok kötelező cseréjét. Emellett rámutatott, hogy a tér fővárosi kezelésben van, így a kerületnek korlátozott a mozgástere, de konstruktív hozzáállást tanúsított: „Adjanak nekem egy jogi dokumentumot arról, hogy a Vatikán önkényuralmi állam, teokrácia, és akkor foglalkozom a kérdéssel” – fogalmazott, hozzátéve, hogy jelenleg a téma egyáltalán nincsen napirenden Józsefvárosban és túl sok eszközük sincsen. Azt javasolta, hogy a civil szervezet forduljon a bírósághoz az ügyben.

Shakkour Aram (Szikra Mozgalom), a körzet képviselője a társadalmi párbeszéd fontosságát hangsúlyozta: „Minden ilyen névváltoztatást egyeztetéseknek, felméréseknek kell megelőzniük.” Személyes véleménye szerint nem probléma, ha köztereket akár keresztényekről, akár ateistákról neveznek el.

Közben a Magyar Ateista Társaság elnöke, Waldmann Tamás hivatalosan is

melyben két lehetséges megoldási utat vázolt fel: vagy a Kormányhivatal közvetlenül utasítja a Fővárosi Közgyűlést a tér átnevezésére, vagy kikéri az MTA szakvéleményét. A társaság jelezte, amennyiben beadványuk nem jár eredménnyel, készek bírósági útra terelni az ügyet.

„Azt várjuk, hogy nyilván megpróbálnak kitáncolni a dolog alól” – nyilatkozta Waldmann, de optimisták a végső kimenetelt illetően. „Ha az MTA kedvezően nyilatkozik, kénytelenek lesznek lépni.”

A történet pikantériája, hogy a Kormányhivatal élén az a Sára Botond főispán áll, aki később a táblacserét személyesen is levezénylő Kocsis Máté utódja volt a VIII. kerületi polgármesteri poszton, azelőtt Kocsis alpolgármestereként dolgozott.

A Magyar Ateista Társaság elnöke egyébként differenciáltan látja a katolikus egyház vezetőit. Ferenc pápát például pozitívabban ítéli meg elődeinél, elismerve reformtörekvéseit. Ugyanakkor kritizálja, hogy ezek a reformok nem elég mélyrehatóak, különösen a magyarországi egyházi korrupció és a gyermekvédelmi ügyek kezelése terén. „XII. Piusz, aki gyakorlatilag végigasszisztálta a holokausztot, vagy az inkvizíciót végző pápák és Ferenc pápa között nyilván nemcsak a stílusban van különbség, hanem a politikában is.”

A társaság hivatkozik a vatikáni gyermekvédelmi bizottság jelentésére is, amely szerint még Ferenc pápa alatt sem tesz meg mindent az egyház ezen a téren. Különösen kritikusak a magyarországi helyzetet illetően: „Amikor Pető Attilát bilincselik meg és kerül előzetesbe augusztus 20-án, akkor nem látszik az, hogy a magyar klérus annyira elszánt lenne az ilyen cselekmények felderítésében.”

A Magyar Ateista Társaság álláspontja a következő:

„Az önkényuralmi vezetőről való elnevezés szimbolikája vállalhatatlan

Természetesen megvan a szimbolikus értéke annak, hogy éppen a Köztársaság teret nevezték át egy önkényuralmi vezető nevére: a névváltoztatás azt üzeni, a névváltozás támogatói semmibe veszik a népszuverenitás elvét, amely az Alaptörvény szerint a Magyar Állam alapja.

Annak is megvan a jelképisége, hogy éppen a volt kommunista pártszékház előtti teret nevezték át: éppen az MSZP vezetője, Horn Gyula kötötte meg 1997-ben a Vatikáni Szerződést, amelynek tartalma alapjaiban sérti meg az állam vallási és világnézeti semlegességét és ezzel a polgárok vallási, világnézeti egyenlőségét és szabadságát.

A fentiek alapján egyértelműnek tartjuk, hogy a »II. János Pál pápa tér« elnevezés a magyar jogszabályokkal ellentétes és erkölcsileg is vállalhatatlan.”

(A teljes állásfoglalás itt olvasható.)

Az ügy túlmutat egy egyszerű közterület-átnevezési vitán. Alapvető kérdéseket vet fel az állam és egyház kapcsolatáról, a történelmi személyiségek megítéléséről, valamint arról, hogyan kellene egy modern demokráciának viszonyulnia a teokratikus államformához és annak vezetőihez. A vita kimenetele precedensértékű lehet más hasonló közterület-elnevezési ügyekben is, és hatással lehet arra, hogyan ítéljük meg a XX. századi történelmi személyiségek szerepét és örökségét a mai magyar közéletben.

Ön szerint mi lenne a legjobb döntés az elnevezés kapcsán? Szavazzon!

Nyitókép: Karancsi-Albert Rudolf