Nemrég megjelent a These Roma Are Queer című könyv (alcíme: Roma LMBTQ+ Antológia) a Leányvállalat Kiadásában, a Háttér Társaság támogatásával. A magyar társadalom talán a cigányoktól és a melegektől is idegenkedik, az Eurobarometer szerint az utóbbiaktól jobban.
A romák között is ugyanolyan arányban vannak az LMBTQ+ közösség tagjai, mint bármelyik népcsoportban. Ilyen kettős stigmával élni pedig nem lehet egyszerű. Hiszen a romák sem kevésbé előítéletesek, azaz sokszoros nyomás nehezedik a szexuális másságú roma férfiakra és nőkre.
Az antológiában 10 novella található. Írókat kértek fel, hogy egy-egy érintettel való beszélgetés alapján írják meg történeteiket szépirodalmi eszközökkel. Azoknak, akik gyűlölködve buziznak – talán még átkozódnak is –, tiszta szívből ajánlom, hogy olvassák el a könyvet. Sajnos kereskedelmi forgalomban nem kapható, a Bura Galériában (Kőfaragó utca 5.) azonban hozzáférhető.
10 küzdelmes sors, 10 ember vívódása önmagával a másság felismerésétől a beletörődésig, az önelfogadásig. Majd jön a coming out: a szülők, a testvérek, a rokonok elé állni és bejelenteni. Közben megélni a szorongást, a félelmet. Nem tudni, hogyan fogadják, elveszítik-e a szeretett, számukra fontos személyek szeretetét.
Az élet más területein viszont „normálisan” kell működni, „normálisnak” kell látszani. Két dolog közös mind a tízükben. Az egyik, hogy már kicsi gyermekkorukban tudták: ők mások. A másik pedig, hogy a szüleik is tudták. Nem önszántukból lett más irányultságú a szexualitásuk, valamiért így teremtette őket az Isten. Tízük közül mindössze az egyikük családjában nem történt meg a feltétel nélküli elfogadás, az összes többiben viszont igen.
Többen mélyen istenhívők, és felteszik a kérdést, bűnösek-e a teremtőjük szemében. A keresztény egyházak azt vallják, hogy Isten a szeretet, a Megváltó pedig Isten földi megtestesülése. Máté Evangéliumában (22.37) Krisztus szerint a második legfőbb parancs:
„szeresd felebarátodat, mint önmagadat!”.
Isten minden embert a saját képmására teremtett, s minden embert egyformán szeret, szokták is hangoztatni a gyülekezetekben, hogy nem személyválogató. Ha Isten nem személyválogató, akkor mi sem lehetünk azok, ha mégis azok vagyunk, akkor a második legfőbb parancs megszegésének bűnébe esünk. A bűn pedig elválaszt Istentől. Biztos, hogy ezt szeretnénk?
