Tavaly ősz óta nagy a csend a Sorsok Háza körül, nem tudni, hogy a kormánynak milyen tervei vannak az épületkomplexummal. Most úgy tűnik, az Orbán-kormány elengedte a projektet. A Népszava érdeklődött az ügyben, kérdésükre a Miniszterelnökségi Sajtóiroda azt a választ adta, sajnálatosnak tartják, hogy sem a múzeum tartalmáról, sem annak működtetése kapcsán nem jött létre egyetértés a zsidó szervezetek között.
A kormány 2013-ban döntött a holokauszt áldozatainak emlékét megőrző új központ, a Sorsok Háza létrehozásáról a volt Józsefvárosi pályaudvar helyén. Megnyitóját eredetileg 2014. április 16-ra, a holokauszt magyarországi emléknapjára, a vészkorszak hetvenedik évfordulóra tervezték. Az épületet végül 2015-re húzták fel, a megépítés költsége 7,5 milliárd forint volt. A Népszava információi szerint
az üresen álló épület állagmegóvása és őrzése évi 80 millió forintba kerül.
A projektért eredetileg Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója volt felelős, de közte és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) s más zsidó szervezetek között szakmai és politikai vita támadt a kiállítás koncepciójáról. Mivel nem jutottak megegyezésre, a nyitás elmaradt.
2018 szeptemberében arról döntött a kormány, hogy a Sorsok Házát az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) tulajdonába helyezi, működtetőjének és üzemeltetőjének is a hitközséget jelölte ki. Kétmilliárd forint támogatást is odaítélt az építtetési munkák befejezéséhez, valamint a kiállítási és tartalomfejlesztési koncepció megvalósítására. Ezt a határozatot viszont tavaly szeptemberben visszavonta a kormány.
Tavaly októberben ismét körvonalazódni látszott a Sorsok Háza sorsa: ekkor tárgyalt a Mazsihisz elnöke és Orbán Viktor a Karmelitában. Grósz Andor akkor a Klubrádióban azt nyilatkozta, hogy a találkozó egyik témája a Sorsok Háza volt. A kormányfő akkor új irányokat vázolt a létesítmény hasznosítására. Többek között helyet kapott volna a magyar zsidóság sportban betöltött kiemelkedő szerepének bemutatása is. „Magyarországon a zsidóság jelentős részvétellel bírt a sportban az elmúlt században, számos olimpiai bajnokot és világhírű sportolót adott az országnak. Úgy gondolom, erről is méltó módon meg kell emlékezni” – fogalmazott Grósz Andor.
A Népszavának most viszont máshogy emlékezett az elnök: „ennek a megbeszélésnek nem a Sorsok Háza volt a témája és a célja” – mondta, majd hozzátette, nincs információja arról, hogy azóta történt volna bármilyen fejlemény, de ha megszólítják, akkor nem zárkózik el akár a kormányzattal, akár az EMIH-vel tárgyalásokat kezdeményezni az épület jövőjéről.
A Népszava megkérdezte Köves Slomót, az EMIH vezető rabbiját is, tud-e bármit arról, mi lesz a Sorsok Házával. A rabbi egyetlen szóval reagált: „nincs”. Köves Slomó tavaly azt mondta a lapnak, előzetesen nem kaptak tájékoztatást arról, hogy a kormány elveszi tőlük a Sorsok Házát. Az utóbbi években nem volt érdemi egyeztetés az EMIH és a kormány között. Az EMIH mindenesetre 2021-re elkészítette a kiállítás részletes koncepcióját, a rabbi sajnálatosnak tartaná, ha a „megvalósításra váró tervek örökre a fiókban maradnának”.
Fotó: Karancsi-Albert Rudolf
