A legjobb film a Magyarázat mindenre lett

2025. február 13.

Visszatért a Magyar Filmszemle a Corvin ​moziban

Tizenhárom évnyi böjt után február 3. és 9. között újra volt Magyar Filmszemle. 6 napon át közel 20 ezer néző előtt 390 magyar filmet vetítettek a Corvin moziban. Muhi Andrással, a Magyar Filmművészek Szövetségének elnökével, a szemle igazgatójával még az esemény előtt beszélgettünk a magyar film múltjáról és jelenéről.

A mostoha körülmények ellenére rengeteg magyar film készült az elmúlt években, éppen ezért nem volt meglepő, hogy az idei szemlére rekordszámú nevezés érkezett. A szélesebb körhöz eljutó nagyjátékfilmek mellett dokumentumfilmeket, kisfilmeket, animácós- és kísérleti filmeket is megnézhettek a mozgóképrajongók.

A korábbi szemlékhez képest újítás volt, hogy minden játékfilm, hosszú dokumentumfilm és animációs film, valamint a rövidfilmes blokkok után elemző beszélgetéseket lehetett hallgatni, amiket kritikusok, esztéták, gyakorló filmesek vezettek. Az érdeklődés pedig nem maradt el: 6 napon át

közel 20 ezer nézője volt

a Corvin mozinak.

Az utolsó napon 8 kategóriában adtak át díjakat, és újra volt Filmszemle fődíjas magyar filmalkotás is.

A 44. Magyar Filmszemle életműdíját Tarr Béla kapta.

A nagyjátékfilm kategória díjazottjai

  • Legjobb film, a Filmszemle fődíja:
    Magyarázat mindenre (Reisz Gábor)
  • Legjobb női színész:
    Szorcsik Kriszta (Hasadás)
  • Legjobb férfi színész:
    Hajduk Károly (Mesterjátszma)
  • Legjobb operatőr:
    Lehr Juhász Péter (Árni)
  • Legjobb forgatókönyvíró:
    Hajdu Szabolcs (Kálmán-nap és Egy százalék indián)
  • Nagyjátékfilm különdíj:
    Véletlenül írtam egy könyvet (Lakos Nóra)
  • Legjobb első film Simó Sándor díja:
    Fekete pont (Szimler Bálint)
  • Legjobb rendező:
    Vermes Dorka (Árni)
     
A Magyarázat mindenre előzetese

Az ökumenikus zsűri nagyjátékfilm díjazottjai

  • Ökumenikus zsűri különdíja:
    Nyersanyag (Boross Martin)
  • Ökumenikus zsűri, legjobb film:
    Lefkovicsék gyászolnak (Breier Ádám)

A Szemletanács Különdíja

  • Futni mentem

A kísérleti film kategória díjazottjai

  • Kísérleti film különdíj:
    Dunna Imágó (blanche the vidiot)
  • Legjobb kísérletifilm-rendező:
    Lichter Péter (The Geneva Mechanism: A Ghost Movie)
  • Legjobb kísérleti film:
  • Iszap (Dénes Csaba, Fazekas Lehel, Szatmári Loretta, Orbán Orsolya)

Rövid animációs film díjazottjai

  • Rövid animációs film különdíj:
    Az utolsó dobás (Tőkés Anna)
  • Legjobb rövid animációs-filmrendező:
    Traub Viktória (Cipők és paták)
  • Legjobb rövid animációs film:
    27 (Buda Anna Flóra)

Egész estés animációs film díjazottjai

  • Legjobb egész estés animációs-filmrendező:
    Csáki László (Kék Pelikán)
  • Legjobb egész estés animációs film:
    Kojot négy lelke (Gauder Áron)

A dokumentumfilm kategória díjazottjai

  • Legjobb dokumentumfilm különdíj:
    A boldogság ügynöke (Zurbó Dorottya, Arun Bhattarai)
  • Legjobb dokumentumfilm-rendező:
    Kapronczai Erika két filmje (Kim, Portál)
  • Legjobb dokumentumfilm:
    Az életed nélkülem (Rubi Anna)

Rövid dokumentumfilm

  • Legjobb rövid dokumentumfilm különdíj:
    Ónody – a 60-as évek császára (Almási Tamás)
  • Legjobb rövid dokumentumfilm-rendező:
    Surányi Judit (Nyomik)
  • Legjobb rövid dokumentumfilm:
    Háztűznéző (Ress Abigél)

A kisjátékfilm kategória díjazottjai:

  • Special mention:
    Donáth Péter (Ebédszünet)
  • Kisjátékfilm különdíj:
    Fratrum (Nagyistók Edit)
  • Legjobb kisjátékfilm-rendező:
    Korom Anna (Diamond Beauty)
  • Legjobb kisjátékfilm:
    Világvége (Hajmási Péter)

A TV-sorozat kategória díjazottjai

  • TV-sorozat különdíj:
    Vaszari Júlia operatőr (Angyaltrombiták)
  • Legjobb TV-sorozat női színész:
    Schell Judit (A király)
  • Legjobb TV-sorozat férfi színész:
    Keresztes Tamás (Marsra Magyar!)
  • Legjobb TV-sorozat rendező:
    Enyedi Ildikó (Angyaltrombiták)
  • Legjobb TV-sorozat:
    A király
     

Így jöttem: a kezdetek

„A Magyar Filmszemle annyira természetesen tartozott a február elejéhez, mint ahogy lélegzetet veszünk” – erről Muhi András, a szemle igazgatója beszélt korábban lapunknak.

A szemle ötlete 1965-ben Pécsett született. Akkor még nem szerepeltek dokumentum- és animációs filmek, ezeknek megvoltak a saját seregszemléi, kizárólag a játékfilmek készítői találkoztak egymás filmjeivel és a nézőkkel.  

A szemlének felváltva Pécs és Budapest adott helyet 1976-tól 1983-ig, aztán Budapest lett az éves találkozó házigazdája február első hetében. „A filmes társadalom a filmszemlére volt szocializálva, a Mozgókép Közalapítvány a támogatási szerződésben kötelezte is a produkciókat, hogy ott mutassák be a filmjeiket” – mondta Muhi András.

Szokás szerint az egész stáb részt vett az eseményen, és párhuzamosan vetítették a filmeket, így a stábok találkozhattak a folyosón. „40-50 ezer fő látogatott ki a szemlékre, és állítom, ebből tízezer ember mindennap eljött.” Igazi moziünnep volt: nem csak a szakma találkozott, a közönségből is bárki szóba elegyedhetett az alkotókkal. „Korunk hőse sokáig a filmrendező volt” – jelentette ki Muhi.

Az utolsó Filmszemlét 2012-ben rendezték meg, ezen már nem volt verseny, díjakat sem osztottak. A Magyar Filmszövetség Muhi András elnök javaslatára határozott úgy, hogy 13 év szünet után újra megrendezi az immár 44. Magyar Filmszemlét.

Nemzetközi hírnévtől a dilettantizmusig

A szemle aranykorában a Magyar Mozgókép Közalapítvány a nemzetközi filmes világ legfontosabb forgalmazóit, fesztiválszervezőit, producereit és újságíróit hívta meg. A siker a 2000-es években folytatódott a magyar filmes újhullámnak, az Inforg Stúdiónak, a Simó-osztálynak, a Duna Műhelynek és másoknak köszönhetően.

Az utóbbi 13 év alatt soha nem látott mennyiségű állami pénz ömlött olyan filmekbe, mint a Rákay Philip által jegyzett Most vagy ​soha, de nézőszámokban nem teljesítenek túl jól. Amikor Muhi Andrást arról kérdeztük, mi lehet ennek az oka, a válasz egy szó volt: dilettantizmus. „Akik döntenek, nem értenek hozzá. Ez ilyen egyszerű. Elsőfilmeseknek nem adunk 7 milliárdot, hanem mondjuk 80 milliót. Elég, ha ezt a két számot összevetjük, és meg lehet érteni a hozzá nem értés mértékét.” Azt is hozzátette, még a szocialista kultúrpolitika sem engedte meg magának azt a luxust, hogy minősíthetetlen filmet gyártson.

Hiába a magyar filmek nemzetközi elismerése, a legtöbb mégis méltatlanul kevés büdzséből készül állami támogatás híján. Muhi András szerint ez a gyakorlat nem tartható. „A film legalább annyira ipar, mint művészet és kreativitás. 100-200 ezer euróból készülnek magyar filmek, akikkel pedig versenyzünk, franciák, angolok, alsó hangon is két és félmillió euróból forgatnak. Amikor külföldön megkérdezték, mennyi volt a Saul fia költségvetése, nem akarták elhinni.”

A következő Magyar Filmszemlére remélhetőleg már nem kell 13 évet várnunk – legalábbis ezt ígéri Karácsony Gergely. A főpolgármester Facebook-bejegyzésében írt arról, megtisztelőnek tartja, hogy a Fővárosi Önkormányzat partner lehetett abban, hogy ismét „együtt tudjon ünnepelni a magyar filmszakma és a közönség” (a főváros ingyen biztosította a Corvin mozit a szemle megrendezéséhez).

Karácsony Gergely a gondolatait azzal zárta, „a Magyar Filmszemle fontos a fővárosnak, mert a filmes alkotásokon keresztül is tudunk üzenni a hazai kultúra képviselőinek, hogy Budapesten a művészetnek értéke van. Budapesten a művészet szabad. Budapesten a művészek szabadok.”

Fotók: Mile Máté

Kapcsolódó cikkek

2026. november 20.
A kerékpárjavítás 10 és 14 óra között lesz, az általános szerelés pedig hétfőn 16:30-tól 17:30-ig.
2026. november 20.
Szalkai Dániel kutató, designer szakembernek A felépülés kultúrája című kiállítása ma este hattól nyílik meg a Lehetőségek terében.
2026. november 20.
Huszonöt európai országban tartanak megmozdulásokat a mai napon. Követelik a jobb oktatási rendszert, a könnyebb megélhetést és a megfizethető lakhatást. A tüntetés délután háromkor indul a Fővám térről, áthalad a Kálvinon, majd a Március 15. téren ér véget.

További cikkek

2026. november 15.
Közel száz fa kivágása vált szükségessé Józsefvárosban, de az önkormányzat újabb fásításra készül: elég-e új fákat ültetni?
2026. november 14.
Az ingyenes korcsolyapálya november végétől január végéig lesz elérhető. Már ha az időjárás ezt lehetővé teszi.

Weboldalunk a felhasználói élmény javítása, valamint a zavartalan működés biztosítása érdekében sütiket (cookie-kat) használ.