Nem Szabó Bálint fellépése volt a legbotrányosabb a Fővárosi Közgyűlés februári rendes ülésén. Akitől megszokhattuk, hogy vagy „valami mozog a végbelében”, vagy éppen egy égő szalmabálához kötözik a cipőfűzőjénél fogva, esetleg gazda nélküli gazdatüntetést jelent be, attól az a legkevesebb, hogy oda ül, ahová nem szabad, majd zavartalanul ischlert majszol a büfében a Városháza biztonsági szolgálatának felügyeletében.

A reggel 9-kor kezdődő ülés még délben is az első napirendi pontot – a Rákosrendező megvásárlása utáni hogyan tovább kérdéskörét érintő előterjesztést – tárgyalta. Erről alighanem az is tehet, hogy a Fidesz frakciója – amely később az Óbudai Gázgyár talajszennyezettség-mentesítéséről szóló előterjesztést is végigakadékoskodta – folyamatosan a Tisza Pártot támadta, véletlenül sem a napirendhez tartozó panelekkel. Magyar Péter pártja a Fővárosi Szociális Közalapítvány kuratóriumi tagjának jelölte Bódis Kriszta írót, a Van helyed Alapítvány vezetőjét.

hogy Bódis Kriszta „LMBTQ-aktivista”, támogatja a migrációt és Soros-ügynök. A képviselők soraiból többször felszólították az ülést levezető Karácsony Gergelyt, hogy tartson rendet és ne engedje a képviselőket nem a tárgyhoz tartozó politikai kampánnyal foglalkozni. A főpolgármester azt ígérte, igyekszik megfelelni a kérésnek. Igyekezetéből annyira tellett, hogy a nap folyamán még jó sokszor felhívta a figyelmét a fideszes képviselőknek arra, hogy még mindig nem Bódis Kriszta a témája a napirendi pontnak.

Csak nyújtja a hosszát, de nem akadályozza a közgyűlés üléseinek eredményességét a politikai balhé, amely e ciklusra bizonyosan beköltözött a díszterem falai közé. Elfogadták ugyanis Vitézy Dávid javaslatára a villamosgyorsítási csomagot. Valójában felfoghatatlan, hogy miért küzdenek érte a közlekedési civil szervezetek eddig eredmények nélkül. Amint a Magyar Közlekedési Klub (MKK) közleménye fogalmaz, „fontos leszögezni, hogy minden terelőszöveggel ellentétben a budapesti villamosok gyorsítása elsősorban nem pénzkérdés. Politikai döntéseket kell hozni, különösen, ami a lámpaprogramok átalakítását, illetve a felesleges megállók elhagyását illeti. A BKV irányába pedig világossá kell tenni a Fővárosnak, hogy nem értük van a város, hanem ők vannak a városért. Elfogadhatatlan, hogy a villamoshálózatot üzemeltető cég a saját kényelme és egyes kirobbanthatatlan emberek rögeszméi miatt akadályozza a villamosok gyorsítását évtizedek óta.” Mi értelme a villamosok gyorsításának? Ahogy az MKK írja, „a menetidő csökkenése által elért utasoldali pozitívum nyilvánvaló, ugyanakkor fontos látni, hogy a villamosok gyorsítása révén egyrészt energiamegtakarítás is elérhető, de ennél is hangsúlyosabb, hogy kevesebb járművel biztosíthatóvá válik a közlekedés. Ezáltal növelhető az alacsonypadlós villamosok részaránya, és a beszerzendő járművek mennyisége is csökkenhet – utóbbi különösen fontos szempont egy EU-pénz-szegény időszakban.”

Hasonlóan fontos és előremutató lehet, hogy

„Újdonság, hogy arra is pályázhatnak idén lakótelepi épületek, hogy megtervezzünk a tetejükre egy tetőkertet, ami segíthet a helyi vízmegtartásban, az esővíz öntözési hasznosításában és javíthatja a tető hőszigetelési tulajdonságait, óvhatja az UV-től a vízszigetelést. Ezt a tervet aztán felhasználásra átadjuk a háznak, de mivel típusterv a cél, úgy ahogy a lakótelepek is típusterv alapján készültek, ezt más házak számára is fel tudjuk később ajánlani, akik ilyen projektbe vágnának bele, hogy kezdjenek valamit a klímakihívással” – üdvözölte a döntést Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze.

Újraindul az útfelújítási program is. Ahogy Vitézy Dávid beszámolt a döntésről, „a 2025. évi fővárosi költségvetésben 4,1 milliárd forintos útfelújítási keret jöjjön létre – ez egyrészt sokkal több, mint az elmúlt években bármikor, de sajnos még mindig sokkal kevesebb, mint kéne”. Elsőként Ferencvárosban a Mester utcában és Újpesten, a 14-es villamos menti Pozsonyi utca és István út felújításával kezdődhetnek a munkák.

Fontos döntés, hogy Budapest nekiállhat a Rákosrendezőre szánt tervei megvalósításának, és hogy a főváros beszáll az állammal szembeni, az Óbudai Gázgyár karcinogén vegyületekkel erősen szennyezett talaja kicserélésének elmaradása miatt indított perbe. Az állami tulajdonú MVM – mint a szennyező jogutódja – ugyanis évek óta húzza a végrehajtását. A rákkeltő anyagokkal szennyezett talajvíz pedig továbbra is a Dunába szivárog.

Nyitókép: Purger Tamás / MTI