Vége, nem húzódik tovább a Pázmány Campus beruházása miatt 2023 óta zajló per. A felperesek – a civilek, a lakók és az önkormányzat – attól tartanak, hogy a bontás során mérgező azbeszt kerül a levegőbe. „A bíróság a felperes keresetét elutasítja, fellebbezésnek helye nincs” – hirdette ki az ítéletet Gondos-Szojka Annamária Bernadett bíró február 26-án a Fővárosi Törvényszéken. A felpereseknek 480 ezer forint perköltséget kell megfizetniük.
A Magyar Rádió volt épületeinek bontása miatt a szomszédos társasház, a Civilek a Palotanegyedért Egyesület (CaPE) és a VIII. kerületi önkormányzat perelte a Pest Vármegyei Kormányhivatalt. A felperesek azt is kifogásolták, hogy miközben a bontás leállításáról zajlik a per, a bontás javában folyik. A bontási és építési munkálatok miatti
statikai problémákra és az értékvédelemre
hivatkozva indított három keresetet a bíróság egyesítette, és az ítélettel mindhármat lezárta. Az ítélet szerint az önkormányzat, a társasház és a Civilek a Palotanegyedért Egyesület által kifogásolt szakértői nyilatkozatok hiánya, illetve a meglévők hiányossága nem helytálló, a környezeti hatásvizsgálat elmaradása pedig nem az alperes mulasztása, hanem az érintett hatóságé. A bíróság honlapján közzétett rövid indoklása szerint „a társasház épületrészeinek és a bontással érintett egyes épületek közös falát – a keresetben foglaltakkal ellentétben – nem akarják elbontani”, és tartószerkezeti műszaki leírás készült a beruházás során, melyet okleveles építőmérnök adott ki. További igazságügyi szakértői véleményre nincs szükség.
A most már romjaira bontott Pollack Mihály téri Magyar Rádió történelmi jelentőségű épület volt. „Ezek a falak a XX. századi magyar történelem esszenciáját képviselik” – mondta Márkus Ferenc építőmérnök, az egyik felperes, a CaPE tagja korábban lapunknak. Szerinte a döntés indoklása „tárgyi tévedéseket” tartalmaz.
„Egyelőre nincs birtokunkban a bírósági ítélet írásbeli indoklása, szeretnénk megvárni, mielőtt részletesen kommentálnánk. Az indoklást alaposan meg fogjuk vizsgálni és döntünk a következő lépésekről” – mondta lapunknak az önkormányzat.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusa a kormány kiemelt beruházása. A tervek szerint
200-250 milliárd forintból épül
meg a Nemzeti Múzeum mögött. A tervezett új épület a 27,7 méteres magasságával jelentősen megváltoztatja a városképet, hívta fel a figyelmet a CaPE. A területet a kivitelezők várhatóan 2027-ben adják át a Pázmány Péter Katolikus Egyetemnek.
A Zöld Palotanegyedért Egyesület a beruházásról azt írta „értelmes beszélgetést folytatva próbáltuk az érveinket elmondani, de úgy látjuk a 10 ezer diák belvárosi igényei és a katolikus egyház kiszolgálása fontosabbak neki (Lázár Jánosnak – a szerk.), mint a választópolgárok!” A civilek és az önkormányzat egyeztetéseket javasolt a beruházó, a lakosság és az önkormányzat részvételével.
A Palotanegyed túlterheltsége miatt Könczöl Dávid kerületi frakcióvezető korábban a Mikszáth térre invitálta Lázár Jánost, „hadd lássa, hogy már most sem lehet egy tűt ott leejteni, mi lesz, ha plusz tízezer diák szabadul rá a környékre?”. Könczöl Dávid szerint az is érdekes, hogy az ügy koordinációját már nem Budapest Főváros Kormányhivatala, hanem a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal látja el, és abszurd, hogy ez a hivatal dönt a forgalmi rend változásairól, miközben a helyi önkormányzattal nem konzultál.
Józsa Árpád a Civilek a Palotanegyedért Egyesület képviselőjeként évek óta küzd az épületegyüttes észszerű hasznosításáért.
„Sosem az egyetemi fejlesztés ellen tiltakoztunk,
hanem a túlzó bontások és az aránytalan beépítés ellen.” Az építészmérnök szerint a most bontás alatt álló modernista irodaházban akár 350 fős kollégiumot is kialakíthattak volna kisebb költséggel, mint amennyiből a tervezett 200 férőhelyes új kollégiumi szárny épül.
Nyitókép: Telenkó Zsombor
