Az alpolgármester az Építészfórum online portálon megjelent írásában hangsúlyozza, hogy alapvetően sem Józsefváros vezetése, sem a helyi lakosok nem ellenzik az egyetemi fejlesztést, az eredetileg pozitívan induló projekt mégis iskolapéldájává vált annak, ahogy a helyi közösség érdekeit semmibe veszik.
A várostervező szakember öt pontban foglalta össze az építkezéssel kapcsolatos aggályait, kiemelve az állami-egyházi beruházói oldal visszaélését a hatalommal és az okozott helyrehozhatatlan károkat.
1. A megfelelő lépték hiánya
Az első és talán legfontosabb probléma a beruházás léptéke. A Palotanegyed hagyományosan is egyetemi negyed, ahol több felsőoktatási intézmény működik egymás mellett. A probléma a tervezett épület méretével van – a tervek szerint ugyanis olyan monumentális komplexum épülne, ami teljesen szétfeszítené a történelmi városrész szövetét, közvetlenül a Magyar Nemzeti Múzeum szomszédságában.
Már a 2021-es tervpályázat bírálóbizottságában is felmerült – amiben Barta Ferenc, Józsefváros főépítésze is részt vett –, hogy a tervezési program és az elvárt beépítési mérték túlzó. Rádai alpolgármester szerint, ha az épület alapterülete körülbelül 30 százalékkal kisebb lenne, ha megmaradnának a Szentkirályi utcai épületek, és ha figyelembe vennék a környék jelenlegi terhelését, akkor széles körű támogatottságot élvező projekt valósulhatna meg.
2. A beruházói felelősség kérdése
A második súlyos probléma a beruházói felelősség teljes hiánya. A Palotanegyed Pest „várnegyede”, különleges történelmi értékkel bíró városrész. Ennek ellenére egyetlen kormányzati döntéssel, a szakmai véleményeket figyelmen kívül hagyva döntenek értékes épületek lebontásáról. Különösen fájó pont a Magyar Rádió nemzetközileg elismert stúdióinak és több 1956-os történelmi helyszínnek az eltüntetése.
Ez a rombolás teljesen szembemegy a fenntarthatóság alapelveivel is,
hiszen a leginkább környezetbarát megoldás most is a meglévő épületek hasznosítása lenne.
3. A helyi közösség tiszteletének hiánya
A harmadik kritikus pont a helyi lakosság véleményének szisztematikus figyelmen kívül hagyása. Bár a projekt 2021 óta kiemelt beruházás, ez nem jelenthetné automatikusan a helyi érdekek teljes mellőzését. 2022 tavaszáig még létezett valamiféle szakmai konszenzus a Budapesti Fejlesztési Központ (BFK) és a helyi önkormányzat között, ez azonban a BFK megszüntetésével semmivé vált.
2023 nyarán a Civilek a Palotanegyedért Egyesület petíciót indított a korszerű urbanisztikai elvek érvényesítéséért. Az önkormányzat 2024 tavaszán végül saját hatáskörben bonyolította le a társadalmi egyeztetést, amely egyértelműen megmutatta: a helyiek visszafogottabb fejlesztést szeretnének. Súlyos hiányosságként említi az alpolgármester azt is, hogy nem készült bontási és építési környezeti hatástanulmány, illetve a szomszédos épületek statikai vizsgálata is elmaradt. Az állékonysági vizsgálatot végül az önkormányzatnak kellett elvégeztetnie, de a beruházó ezt sem vette figyelembe.
4. A párbeszéd teljes hiánya
A negyedik gond a kommunikáció és az egyeztetés hiánya. Kezdetétől fogva tisztázatlan, ki a projekt politikai felelőse: az egyetemi vezetés és Lázár János miniszter rendszeresen egymásra mutogatnak, miközben a Katolikus Egyház hallgat. Még a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) fejlesztési főigazgatója,
Becker Pál is elismerte egy interjúban, hogy „lehetett volna jobb a kommunikáció”,
és ha szerencsésebb lett volna a beruházói oldal hozzáállása, ma már sikertörténetről beszélhetnénk.
5. A jogállamiság megsértése
Az ötödik, különösen súlyos baj a jogállami keretek szétfeszítése. A projekt során több precedens értékű döntés született: a lakók és az önkormányzat által indított közigazgatási per ellenére megkezdett bontás, a lex Pázmány keretében a hatósági jogkörök Debrecenbe telepítése, az önkormányzati jogkörök korlátozása, az általános tájékoztatási felületek megszüntetése és az ügyféli kör szűkítése
mind-mind a jogállamiság alapelveit sértik.
A beruházás költségei időközben az eredeti 150 milliárd forintról 250-300 milliárdra emelkedtek, miközben a korábban közpénzből épült piliscsabai kampusz az enyészeté lesz. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia egyszerű vagyonátadással, ingyenesen kapta meg a Magyar Rádió épületeit.
❊
Rádai Dániel szerint pozitív példaként szolgálhatna a Semmelweis Egyetem Science Park projektje az Orczynegyedben, ahol sikeres társadalmi egyeztetést folytattak le, és a fejlesztés a lakosság bevonásával, az észrevételeik figyelembevételével valósul meg.
A Pázmány Campus újraírta az építkezéssel kapcsolatos évtizedes jogi környezetet, és bár az eddig okozott károk már nem orvosolhatók, még mindig van lehetőség a korrekcióra, hiszen a Szentkirályi utcai épületek még állnak, és az építési engedélyezés sem kezdődött el, így talán még megvalósítható lenne egy mértéktartó, a környezetét figyelembe vevő beruházás.
Az alpolgármester emlékeztet Ferenc pápa közelmúltbeli látogatására, amikor az egyházfő épp a PPKE egyik karának épületében beszélt az egyetemek társadalmi szerepéről és a nyitottság fontosságáról. Becker Pál szavaival élve:
„egy egyetem szigetszerűen nem tud jól működni, csak akkor, ha szervesen beleilleszkedik a környezetébe, és együtt él vele.”
A jelenlegi fejlesztés azonban épp ezeket az elveket hagyja figyelmen kívül, és félő, hogy ugyanazokat a hibákat követik el, mint Piliscsabán.
A történet tanulsága szerint egy eredetileg pozitív célú fejlesztés is okozhat helyrehozhatatlan károkat, ha a megvalósítás során figyelmen kívül hagyják a szakmai szempontokat, a helyi közösség érdekeit és a jogállamiság alapelveit. A kérdés már csak az, hogy lesz-e még lehetőség és szándék a projekt újragondolására, mielőtt további visszafordíthatatlan károk keletkeznek a Palotanegyedben.
Nyitókép: Karancsi-Albert Rudolf
