„Pénteken, június 6-án 10 percre, 11:50 és 12:00 óra között leáll a közösségi közlekedés Budapesten” – írta ki Facebook-oldalára Karácsony Gergely főpolgármester június 3-án, szerdán. A tízperces leállás egyfelől figyelmeztetés a kormány felé annak „Budapest-ellenes sarcpolitikája miatt”, másfelől jelzés az itt élőknek arról, mi is a tétje annak a küzdelemnek, amit a főváros a kivéreztetése ellen vív már évek óta, írta a főpolgármester.
Karácsony szerint azzal, hogy már majd hússzorosára emelte a kormányzat az elvonásokat, nemhogy kerékbe törte a főváros fejlesztési terveit, de mára a város fenntartását és működtetését is veszélybe sodorta. „Budapestnek az elvonások miatt nem maradt pénze fejlesztésre, ezért megszereztük az uniós forrásokat – ám azokat is megakasztotta a kormány vitája az Európai Unióval. És ebben a helyzetben kellett kivédenünk azt, hogy elherdálják Budapest aranytartalékait és jövőjét” – írta bejegyzésében Karácsony.
Hozzátette, a leállás nem sztrájk, az a szakszervezetek hatáskörébe tartozik, amelyek máskülönben már megszervezték sztrájkbizottságukat, derült ki a főpolgármester egy korábbi posztjából.
Szerinte, ha most nem áll ki a Főváros a kormányzati politikával szemben,
„a 10 percből nagyon hamar 10 óra, majd 10 nap, aztán 10 hónap lehet”.
Bízik a fővárosiak megértésében és szolidaritásában. Úgy véli, a pénteki leállás kiállás Budapestért.
Május 26-án, hétfőn tartott rendkívüli sajtótájékoztatóján Karácsony bejelentette: a folyamatos kormányzati elvonások és
a tizenkétszeresére nőtt szolidaritási hozzájárulás miatt
a főváros működőképessége veszélybe került, ezért rendkívüli intézkedéseket kell bevezetniük.
Aznap jogvédelmi kérvényt nyújtott be a Fővárosi Önkormányzat a bírósághoz, hogy a Magyar Államkincstár ne inkasszálhassa a folyószámláját.
Ezt azért volt kénytelen megtenni, mert a Kúria egy héttel korábban kimondta, szabálytalan a Főváros 2025-ös költségvetése, ugyanis abban az előírt 89 milliárdos szolidaritási hozzájárulás helyett csak 39-et tüntetett fel – írta meg a Telex.
A kérvény mellett Karácsony vészforgatókönyvet kért be a BKK-tól arra vonatkozólag, milyen mértékben kell visszafogni a közösségi közlekedés kapacitását, ha az állam mégis érvényesítené az inkasszót. Akkor azt mondta, a tömegközlekedés az egyetlen közszolgáltatás, amelynél egyáltalán fölmerülhet, hogy jelentős összeget spórolhatnak, ha az inkasszóval számolniuk kell.
A Magyar Államkincstár a sajtótájékoztatót követő csütörtökön végül 10,2 milliárd összeget inkasszált le a Főváros számlájáról.
A főpolgármester június 2-án, hétfőn a Partizán esti műsorának volt vendége, ott számolt be elsőként a tízperces leállásról. Azt mondta, ez azzal jár, hogy a szerelvények 10 percen át nem hagyják el az aktuális állomást. A leállással szeretnének pillanatképet adni arról,
milyen az, amikor a város nem működik.
A műsorban is hangsúlyozta, a leállás nem sztrájk, hanem tulajdonosi döntés, amihez szándékosan csúcsidőn kívüli időpontot választottak. Megerősítette, hogy a szakszervezetek sztrájkbizottsága már megalakult, annak létrehozását viszont nem a Főváros hozzáállása kényszerítette ki, hanem a Fővárost sújtó kormányzati politika. Karácsony azt mondta, nincs köze a szervezkedéshez, de teljes mértékben egyetért vele, jó eszköznek tartja.
Elmondta továbbá, szerinte a 10,2 milliárdos inkasszó jogszerűtlen, hiszen azt a kérvény beadása után vetette ki a MÁK. Ha a Főváros megkapja az azonnali jogvédelmet, a pénz visszakerül a számlájára, úgy szeptemberig, az iparűzési adó megérkezéséig „kihúzza a főváros”. Ha a bíróság elkaszálja a kérvényüket, akkor
a közszolgáltatások összeomolhatnak.
A főpolgármester arról is beszélt – egy korábbi alkotmánybírósági döntésre hivatkozva –, hogy a Fővárosra kivetett szolidaritási adó mértéke és módja szembemegy az alaptörvénnyel,
ugyanis sokkal többet kell befizetnie a Fővárosnak, mint amennyit megkap az államtól,
(így tehát nettó befizetője a központi költségvetésnek, míg 2-3 kivételt leszámítva a városok nettó haszonélvezők), „a helyzet sérti a Főváros pénzügyi autonómiáját”, magyarázta Karácsony.
Azt is mondta, bár a fővárosiak az elmúlt másfél évtizedben hozzászoktak ahhoz, hogy a közszolgáltatások működnek, ő maga nem nyugodt, így nem ígérheti, hogy ez a jövőben is megadatik.
Karácsony elmondta, a következő lépés
egy kétórás sztrájk lehet,
amiről a szakszervezetek dönthetnek. Ha nem kapja meg a Főváros a jogvédelmet, a sztrájk még a nyáron bekövetkezhet. „Ha a helyzet nem fog megoldódni, sztrájk lesz. Ha leáll 1 hétre a budapesti közösségi közlekedés, a GDP-előrejelzéseket módosítani kell a minisztériumnak. Ez egy brutális gazdasági erő, ne becsüljük alá. […] Itt van 27 ezer munkavállaló. Ezek nélkül az emberek nélkül ez a város leáll egy perc alatt. Ha ez a város leáll, leáll a magyar gazdaság. Ha a magyar gazdaság leáll, akkor
a magyar kormánynak ez nagyon fog fájni”
– mondta Karácsony. Hozzátette, ha a város fizetőképtelenné válna, „Magyarország egyből bekerülne a bóvli kategóriába a hitelminősítőknél”.
Fotók: Mile Máté
