Az Egy nő fogságban esetében nem áll meg a kisfilm besorolás, mert 1 óra 24 percről van szó. Tuza-Ritter Bernadett (rendező és operatőr) filmje azt a sokak által újságból, híradásokból ismert jelenséget mutatja meg a maga valójában, amit csicskáztatásnak hívnak. A modern kori magyar rabszolgaság máig fennmaradó gyakorlata a maga valójában jelenik meg: Maris rabszolgaként él Budapesten valahol a 2010-es évek Magyarországán. Hogy mindezt sikerült nemcsak Marissal elmondatni, hanem bemutatni magát a gyakorlatot is (a rabszolga nevére felvett hitel, a fizetés leadása, megalázás), az az isteni szerencse és az alkotói zsenialitás keveréke. Nehéz ennél erősebbre lelni az elmúlt 10-15 év terméséből, és nem a legkönnyebb hétvégi program, de érdemes rászánni azt a kis időt – az emberi természetről és a hatalom természetéről is sokat lehet tanulni. Meg a bátorságról.