Adatalapú kutatással kezdtek, felmérték a józsefvárosi egészségügy helyzetét, mondta Udvarhelyi Éva Tessza. Ennek alapján készült egy munkaanyag, amit a lakosság és szakértők véleményeztek, visszajelzéseikből alakul ki a végleges koncepció. A kerületi egészségügyre több száz milliót költenek évente, a koncepció szerinti új dolgok kipróbálására 30 milliót különítettek el. 

A 2026–2030 közötti időszakra szánt egészségügyi stratégia alapvetése, hogy a Józsefvárosi Önkormányzat a szűk mozgástér ellenére is felelősséget vállal a helyiek egészségéért és az egyenlőtlenségek csökkentéséért. Az egészségesebb lakosság aktívabb, így hosszabb távon csökkenhetnek az egészségügyi kiadások is. A kerületben jelentős a szív- és érrendszeri, légzőszervi és daganatos betegségekhez kötődő többletteher, miközben hozzáférési gondok látszanak az alap- és járóbeteg-ellátásban, alacsony a részvétel a megelőző vizsgálatokon (külön kiemelve a mammográfiát), és kedvezőtlenek a reproduktív egészség mutatói.

Az egészség nem az ellátórendszerben kezdődik, hanem a társadalmi-gazdasági helyzetben, a lakhatás és a környezet minőségében, az életmódban. A stratégia adatbázisa a Budapest Intézet 2023–2024-es helyzetelemzése, a Központi Statisztikai Hivatal és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatai, továbbá interjúk és egy 2025. május–júniusban felvett lakossági kérdőív. A kérdőív kulcsadata, hogy a válaszadók 38 százaléka halogat valamilyen szükséges ellátást. A kerület felújított rendelőket, átvállalt rezsiköltségeket, a Józsefvárosi Szent Kozma Egészségügyi Központ (JEK) laborját 2024-ben 54 millió forinttal támogatta – de további, célzott beavatkozások kellenek.

A jövőkép egy olyan kerület, ahol társadalmi helyzettől függetlenül reális esély van a hosszú, aktív, jó minőségű életre és a méltányos, emberközpontú ellátásra.

Helyzetelemzés

A kerület lakossága kb. 70 ezer, s fiatalabb korösszetételű az országos átlagnál: 20 év alattiak aránya 12,5, a 60 év felettieké 20 százalék (19 és 27 országosan). Erős a belső törésvonal, a rosszabb helyzetű negyedek kedvezőtlenebb lakhatási és iskolázottsági képet mutatnak: a Magdolnanegyed adatai 30,9 négyzetméter/fő és 35,4 százaléknyi a legfeljebb 8 osztályt végzett, míg a Palotanegyedé 47,5 négyzetméter/fő és csak 18,7 százalék. A külföldi állampolgárok aránya kb. 12 százalék (a budapesti átlag 5,8). 

A legkeményebb egészségkimeneti adat a többlethalálozás: 2018 és 2022 között évente átlagosan 133 fővel többen haltak meg, mint ami az országos átlag alapján várható. A többlet főként szív- és érrendszeri, idült alsólégúti betegségekhez (pl. COPD) kötődik; a 65 év alatti halálozás 18 százalékkal magasabb, a szegregátumokban 36 százalékkal. Légzőszervi problémával az országos átlagnál 190-nel több ember kerül kórházba, összefüggésben a szmoggal és penészes lakásokkal. A krónikus gondozásban hiány látszik: a várhatónál 1150-nel kevesebb a kezelt magas vérnyomásos. A mammográfiás szűrésen mintegy 1200 fő hiányzik a várható részvételhez képest. A reproduktív és szexuális egészséget is fejleszteni kell, alacsony a fogamzásgátló-használat, magas az abortuszszám, a perinatális mutatók is kedvezőtlenek: alacsony születési súly, koraszülés, nem egészséges újszülött. Az abortuszok aránya az országos átlag több mint kétszerese (évente kb. 30 többleteset), és évi 20-30 esettel több a problémás születés. 

Hozzáférés

A stratégia az ellátási oldal hozzáférési szűkülését jelzi: a 44 háziorvosi praxisból 5 betöltetlen, a kerületi lakcímmel rendelkező felnőttek közel 13 százaléka nincs háziorvoshoz regisztrálva, mintegy 5 százaléknak nincs érvényes tb-jogviszonya. A háziorvosokhoz bejelentkezettek 44 százaléka nem kerületi lakcímmel rendelkezik, míg a kerületiek 26 százaléka kerületen kívüli praxisba jár; közben a háziorvos–beteg találkozások száma az országosan mértnél alacsonyabb (-22,3 százalék), ami kielégítetlen szükségletekre utalhat. A szakmai interjúk és a panaszok visszatérő példái a szakrendelői várólisták, az időpontfoglalás és a kommunikáció. A lakossági felmérés pedig konkrét igényt jelez az ingyenes szűrések, a pneumococcus- és HPV-oltások, mentális egészség, addiktológiai és életmód-tanácsadások iránt.

Rebró Fanni

Nyitókép: Karancsi-Albert Rudolf