Dominik negyedikes, egy éve jár a Csia Lajos Általános Iskolába. Elmondása szerint azért jobb ez az iskola, mert a tanárok nem kiabálnak, nem szólnak hangosan a gyerekekre, hanem beszélgetnek. Valóban, ha konfliktus van, először az osztályfőnökkel, a szaktanárokkal beszélik meg a diákok, ha többször megjelenik egy probléma, akkor az igazgatót is bevonják a beszélgetésbe, és csak ezután értesíti a szülőket az iskola – mondta el első ottlétünkkor Novákné Tömösközy Etelka főigazgató.

Etelkától azt is megtudtuk, a diákok védett környezetben vannak, ahol szólhatnak, nem kapnak negatív visszajelzést, sőt segítséget kapnak minden helyzetben. A pedagógusok erre is biztatják a gyerekeket, hogy nyugodtan kérdezzenek, mert nincs rossz kérdés. Ezt Nata is megerősítette, aki szintén egy másik iskolából érkezett a Csiába, most ötödikes. Úgy érzi, itt sokkal több figyelmet kap a tanáraitól, mint az előző iskolájában. A tanárokról a nyolcadikos Vanda is elismerően nyilatkozott, azt mondta, sok érdekességet mutatnak és mondanak az órákon, amik nincsenek a tankönyvben. „A saját életükből is mondanak példákat, amiket megtapasztaltak” – fogalmazott. 

Vanda azt is hozzátette, bármikor lehet a tanárokra számítani és nem csak a tananyaggal kapcsolatos kérdésekben. „Ha például valami nehézségünk van, és ezt nem tudjuk mással megbeszélni, akkor megbeszélünk egy időpontot, és teszem azt, az infóterembe beülünk és megbeszéljük.” A Vandához hasonló kamaszokra külön odafigyel az iskola, mondta el Etelka. „Egy tanárral néha könnyebb a problémákról beszélni, főleg, akivel már kialakult egy bizalmi kapcsolat. Sokszor annyi is elég, hogy kibeszélje magából a nehézségeket, vagy egy beszólást, iskolán kívül elszenvedett sérelmet.”

A vallásnak és hitnek fontos szerepe van az iskola életében, ezért is voltunk kíváncsiak, a gyerekek hogyan viszonyulnak mindezekhez. Dominik azt mondta, jó érzés, hogy az iskolában beszélgetnek az Úrról, imádkozni pedig nem kötelező. „Szerintem harmadikig azt se tudtam, ki Jézus és Isten. Anyukám mondta, hogy »Jézus Mária!«, ezt én is átvettem, de most már tudom is, hogy mit mondok” – mesélte Nata mosolyogva. Vanda pedig azt mondta, amióta megismerte az Urat, sokkal nyugodtabb, és ő is egyetértett abban, hogy semmit nem erőltetnek a tanárok, nem kell megtérni, mindenki a maga tempójában halad. 

Arról is kérdeztük a gyerekeket, miért szeretnek ebbe az iskolába járni. Vanda osztályában mindössze 11-en vannak, szereti, hogy családias a légkör, nagyon jól ismerik egymást a diákok. „Jól érzem magam, olyan mintha otthon lennék.” Azt is elmondta, hogy nem sértegetik egymást, odafigyelnek, hogy ne mondjanak a másiknak olyat, ami rosszuleshet, ha mégis, akkor bocsánatot kérnek. Nata szerint azért is jó a Csiába járni, mert péntekenként játékdélutánon társasoznak, szombati tanítási napokon pedig inkább programokat szoktak tartani tanórák helyett, például kézműveskednek. „Karácsonykor lehetett mézeskalácsokat díszíteni, meg is lehetett őket enni” – mondta, majd hozzátette, hogy az órák miatt is ajánlja az iskolát, szerinte játékosabbak, néha még egy viccet is el szokott sütni a matektanár.

Etelka elmondása szerint is nagyon szeretnek a Csiába járni a diákjaik. Az elballagó gyerekek még hosszú hónapokon keresztül visszajárnak a középiskolákból, és a tanáriban mesélik, mik történnek velük az új iskolában. Nem ritkán a 10-11 évvel ezelőtt végzett diákok is részt vesznek az egyes iskolai rendezvényeken.

(X)

Nyitókép: Mile Máté