A képviselő-testületi ülés egyperces néma tiszteletadással kezdődött Varga Gáborra, a Fellegajtó Nyitogatók Alapítvány alapítójára és vezetőjére emlékezve, aki idén márciusban hunyt el.

Fidesz–Mi Hazánk viszony

Napirend előtt Oláh „Pöli” József szólalt fel, aki a Fidesz és a Mi Hazánk esetleges közeledését firtatta: „2021-ben Setét Jenővel és az Idetartozunk egyesülettel demonstrációt kellett szerveznünk a Mi Hazánk józsefvárosi irodája elé, mert a párt kiírta az ajtajára, hogy »nem lehetünk cigányország«.”

„Ezzel egyidejűleg Jászapátiban Torockai László azt mondta, hogy két biológiai fegyver létezik a magyarság ellen, a covid és a cigányság. Nemrégiben Lázár János, a Fidesz magyar hangja egy lakossági fórumon azt mondta, hogy össze kell fogni a Mi Hazánkkal. Azzal a párttal, amelyikről tudjuk, hogy romaellenes, és a cigánybűnözés retorikájával kampányol. Az lenne a kérdésem Egry Attilához, aki három nappal ezelőtt Ferenc Orsolyával közös videóban hitet tett amellett, hogy nem fognak össze a Mi Hazánkkal, hogy most mi az álláspontjuk, ki nem mond igazat? Van önök között véleménykülönbség?”

Vörös Tamás (Fidesz) válaszában hitelteleníteni próbálta Oláht: „Meglep, hogy a zaklatási ügybe keveredett képviselő, ahol roma nők voltak az áldozatok, morális talapzatról beszél.” Szerinte a Mi Hazánkkal szemben a Fidesz is fellépett már: „Az irodájuk ügyében a Fidesz is támogatta, hogy mondjuk fel a József körúti irodájuk bérleti szerződését. Azzal, hogy kollaborálnánk velük, minket nem lehet vádolni. A Fidesz józsefvárosi szervezete nem támogat semmilyen együttműködést velük addig, amíg nem tisztázzák a viszonyukat a cigányokhoz, zsidókhoz, és ha nem kérnek bocsánatot azokért a szavakért, tettekért, amik jogosan sértik a kisebbségeket.”

Egy politikai nyilatkozat

Az első napirendi pont egy politikai nyilatkozat elfogadásáról szólt, amely a Pikó András által már korábban ismertetett 12 pontot tartalmazta (partnerség az új kormánnyal, önkormányzati finanszírozás rendezése, szolidaritási hozzájárulás eltörlése, hajléktalanellátási teher csökkentése, lakhatási válság kezelése, átlátható, objektív fejlesztési forráselosztás, fokozottabb rendőri jelenlét Józsefvárosban, működő országos drogpolitika, építésügyi hatósági jogkörök visszaállítása, kontroll a kiemelt beruházások felett, Pázmány Campus ügy, Diószegi utcai kisajátítások kezelése).

Egry Attila (Fidesz) szerint a nyilatkozat mögött személyes sértettség áll: „Ez a vezetés sehol nem tudta képviselni a kerületet, mindenhonnan elhajtották, most pedig – önmagán kívül – mindenkinek, a kormányzatnak is feladatokat adna azért, mert szeretne kikerülni abból a helyzetből, amibe önmagát lavírozta bele. Önök a politikai senkiföldjére kerültek, az önök mögött álló szervezetek megszűntek, csak a Tisza és a Fidesz maradt a pályán, erre önök a szélbe belekiabálják a 12 pontjukat, és azt várják, hogy a kormányzat és egyéb szervezetek oldják meg az önök problémáját.” Pikó András szerint a probléma megoldására már nem kell sokat várni: „Várjuk meg április 12-ét, akkor mérlegre teszik az önök teljesítményét is a választók.”

Shakkour Aram szerint a kerület a kormány feladatait is ellátja, a drogprobléma pedig nem oldódott meg: „Folyamatosan kapom a drogfogyasztással kapcsolatos panaszokat például a Pápa tér környékéről, de a Fidesz a Turbinát záratja be, ez teljesen rossz drogpolitika.”

Soós György a droggal kapcsolatban behozta a képbe a Magyar Kétfarkú Kutya Pártot is: „Az önök partnerei a kutyák, akik a drogok legalizációjáért küzdenek, a drogok ellen igenis a Fidesz harcol legjobban.” Oláh Józsefnek is visszaszúrt: „Láttuk a karlendítős Tisza-képviselőt, tőle mikor határolódnak el önök?” Shakkour Aram Oláh József helyett így replikázott: „Nekünk semmi közünk a Tiszához, már el vagyunk határolódva.”

Vörös Tamás is Egry Attila véleményén volt: „Itt van ez a 12 pont, miközben kampány van, várhatóan nagyon magas lesz a részvétel a választásokon, ez tölti ki teljes egészében a közbeszédet, ebben a klímában proklamációkat gyártani pótcselekvés, látszik, hogy a kutya nem kíváncsi önökre.”

Pálovics Emese (Fidesz) szerint a Turbina ideiglenes bezárása indokolt volt: „Turbina, Auróra, ezeken a helyeken tényleg fogyasztás és terjesztés zajlott, miközben az önkormányzat nem lép fel azokkal szemben, akik önkormányzati lakásban laknak és drogot terjesztenek. A lakók félnek ezeket az eseteket bejelenteni, de önöknek biztos, hogy szóltak, itt kellene fellépniük, a rendőrség intézkedéseit pedig üdvözölni kéne, és nem a drogos helyek mellett kiállni.”

Sátly Balázs alpolgármester szerint az önkormányzat cselekszik: „Ha tudomást szerzünk fogyasztásról, de különösen terjesztésről, továbbítjuk a rendőrség felé, de látjuk milyen eredménnyel tudnak közbelépni.” Ezt Gutjahr Zsuzsa (Közösen Józsefvárosért) és Bihari György (Közösen Józsefvárosért) is megerősítette, szerintük az, hogy a rendőrség nem hatékony ezen a téren, az irántuk való közbizalom megrendüléséhez vezet.

Horváth Alexander (Közösen Józsefvárosért) több szerénységet vár el a kormánypártiaktól: „Nagy az arcuk a fideszeseknek, miközben hozzám elég sok drogügy jut el, például hogy kristálydílerkedés zajlik a társasházakban, és fél éve beszélek erről a rendőrséggel, de nem történik semmi. Ráadásul, ha elkapnak valakit, nemsokára haza is engedik, és a lakók ezért inkább hozzánk fordulnak, mert a rendőrséghez nem érdemes.”

A nyilatkozatot 11 igen, 3 nem és 3 tartózkodással megszavazta a testület.

Kisajátítások, Diószegi utca

A következő téma is apropót teremtett egy kis politikai adok-kapokra, a Diószegi utca ügye ugyanis érzékeny téma. Az előterjesztés a Józsefvárosban zajló állami kisajátítások helyzetét és az érintett lakók elhelyezését mutatja be. A tervek szerint több, jelenleg önkormányzati tulajdonú ingatlan kerül állami kézbe az NKE-beruházás megvalósítása érdekében. Egyes ingatlanok már korábban átkerültek az államhoz, további lakóépületek esetében pedig a tulajdonátruházás a közeljövőben várható. Az érintett házakban jelentős számú bérlő él, akiknek a helyzete hosszabb ideje bizonytalan.

Bár a vonatkozó jogszabályok alapján a bérlők elhelyezésének kötelezettsége nem egyértelműen az önkormányzatot terheli, a kerület vezetése úgy döntött, a saját eszközeivel segíti az érintetteket. Ennek keretében önkormányzati lakásokat ajánlanak fel a kiköltözés előtt álló bérlők számára, részben azért, mert az állami kártalanítás folyamata időigényes lehet.

A kialakított gyakorlat szerint a bérlők több felajánlott lakás közül választhatnak, amennyiben megfelelnek a helyi lakásrendelet feltételeinek. Az önkormányzat beszámolója alapján már több háztartás esetében sikerült megoldani az átköltözést, ugyanakkor sok érintett számára még folyamatban van az elhelyezés.

A felajánlott lakások jellemzően komfortos vagy összkomfortos minőségűek, és jellemzően kedvezőbb lakhatási körülményeket biztosítanak, mint a korábbi otthonok. A folyamat felgyorsítása érdekében az önkormányzat további lakások felújításán is dolgozik, hogy minél több család számára tudjon megoldást kínálni a költözésre.

Sátly Balázs szerint gőzerővel dolgoznak az ügyön: „Ma 2 család fogadta el az új lakását, így már 36 ilyen család van. A Fidesz 2 év kemény munkájával egy honlapot hozott létre, YouTube-videókat gyárt, nyilatkozatokat tesznek, míg mi lakáskulcsokat adunk. Az állam által tárgyalásra kijelölt szervezetet a jövő héten fogadjuk, azt szeretnénk megtudni, hogy mennyi pénze van erre az államnak, hol vannak azok a lakások, ahova költöztetnék a bérlőket, milyen feltételek mentén történne mindez, és mikor fizetik ki azt a pénzt, ami a józsefvárosiaknak jár.”

Egry Attila szerint a dokumentum önleleplező: „Önök írják le, hogy 2 év kemény munkájával ennyi lakót sikerült elhelyezniük. Két éve ez még az önök feladata volt, aztán jött egy törvénymódosítás, miszerint ha önök nem lépnek, akkor az állam cselekszik. Időközi választásokon ezért is kaptak ki csúnyán, meg azért is, mert hintáztatták a lakókat, mint a bábukat, elfogadhatatlanul lassú a folyamat.” Gutjahr Zsuzsa szerint ők nem politikai bábukként, hanem a bérlőikként tekintenek a lakókra: „Visszautasítom ezt.”

Sátly Balázs szerint, ha megérkezett volna a kellő ütemezésben a pénz, akkor már senki nem lakna ott, mert tavaly nyáron megvették volna a lakásokat: „Nem jött meg a pénz, mert Ferenc Orsolya berezelt attól, hogy az önkormányzat megoldja a problémát, ezért gyorsan megváltoztatták a szabályokat. De már a lakók is tudják, átlátják a helyzetet, nem lehet behülyíteni őket az álértékbecslőkkel, a performanszokkal.”

Ezután még ment az oda-vissza szólogatás a Fidesz-frakció tagjai és Pikóék között, majd Sátly így intette frakciótársait: „Semmi értelme nincs a fideszesekre figyelni, ne reagáljatok az ellenzéki képviselők méltatlan hozzászólásaira.”

Erről a napirendi pontról nem szavazott a testület, mert csak tájékoztató jellegű volt.

Költöznie kell a Szigony-Útitárs nonprofit szervezetnek?

A következő előterjesztés egy, a Práter utcában található, jelenleg állami tulajdonú ingatlan önkormányzati tulajdonba adásának kezdeményezéséről szól. Az ingatlanban a Szigony–Útitárs nonprofit szervezet több mint két évtizede pszichiátriai betegek nappali és közösségi ellátását biztosítja, jelenleg bérlőként használva az épületet.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. ugyanakkor az ingatlan értékesítését készíti elő, ami a bérleti jogviszony megszűnésével is járhat, és veszélyeztetheti az ellátás folytonosságát. Ennek elkerülése érdekében az előterjesztés azt javasolja, hogy az önkormányzat kezdeményezze az ingatlan ingyenes tulajdonba vételét az államtól.

Az indoklás szerint így biztosítható lenne, hogy a szociális szolgáltatás zavartalanul működhessen tovább, miközben a jelenlegi bérleti jogviszony változatlan feltételekkel fennmaradna, azzal a különbséggel, hogy az állam helyett az önkormányzat lépne a bérbeadó helyére.

Udvarhelyi Tessza szerint érthetetlen, miért van szüksége az államnak egy ilyen alacsony piaci értékű ingatlanra: „Nem sok haszon származik ebből, ugynakkor egy nagyon fontos missziót teljesítő ingatlan esik ki így a képből. Ezt nem lehet mással magyarázni, mint azzal, hogy most szégyenérzet nélkül árusítják ki az utolsó morzsáit is a közvagyonnak.”

Soós György szerint a Fidesz támogatja az előterjesztést: „Alapjaiban támogatjuk, de emlékeztetném alpolgármester asszonyt, hogy a fővárosi vagyonkezelő most éppen milyen házakat árul ki, milyen ingatlanvagyontól szabadítja meg a fővárost.”

Udvarhelyi Tessza szerint az, hogy kilakoltatják az intézményt úgy, hogy ott közben aktív ellátás zajlik, ahhoz hasonlítható, mintha egy kórházzal tennék ugyanezt.

Az előterjesztést egyhangúlag elfogadta a testület.

Igény lenne a rövid távú lakáskiadás szabályozására

A következő előterjesztés a rövid távú lakáskiadás józsefvárosi helyzetével és annak szabályozási problémáival foglalkozik. A kerületben 2024 őszén több mint 1500 ilyen szálláshely működött, amelyek jelentős része lakásokban, elsősorban a Corvin-, Palota- és Csarnoknegyedben koncentrálódik. A jelenség számos problémát okoz, többek között társasházi konfliktusokat, zajterhelést, valamint hatósági és adózási kihívásokat.

Az önkormányzat szerint a jelenlegi jogszabályi környezet nem ad elegendő eszközt ezek kezelésére, ezért a képviselő-testület a kormányhoz fordul. A javaslat országos szintű szabályozást, részletesebb adatközlést, szigorúbb engedélyezési feltételeket, a társasházak nagyobb beleszólását, valamint a helyi adózás rugalmasabb alakításának lehetőségét kezdeményezi.

Udvarhelyi Tessza azt mondta, hogy májusban társadalmi egyeztetésbe kezd az önkormányzat: „Kicsi a mozgásterünk, hogy korlátozni tudjuk ezt a jelenséget, miközben a lakhatási problémák mélyülését és egyéb bosszúságokat is okoz. Arra kérjük a kormányt, legyen országos szintű szabályozása a rövid távú szálláskiadásnak, intézkedjen arról, hogy a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ az önkormányzatoknak is kiadja a nála levő adatokat, alkosson jogszabályt, ami kötelezővé teszi, hogy rövid távú lakáskiadást csak akkor lehessen létesíteni, ha megfelelnek az építési és települési követelményeknek – ez sajnos most nincs így –, tegye kötelezővé a társasházak hozzájárulását, emelje az építményadó felső határát, és tegye lehetővé az idegenforgalmi adó mértékének differenciált szabályozását, hogy mi, mint önkormányzat is jobban tudjuk ezeket adóztatni.”

Soós György szerint fontos előterjesztés: „Valóban rengeteg a probléma a területen, de ne a bevétel legyen a fő szempontunk. A társadalmi egyeztetést nagyon fontosnak tartom.” Kozma Lajos (Fidesz) egy másik kerületből hozott példát: „Az V. kerületben is jelen volt a probléma, de ez mérséklődött, mert ott 5 százalékban maximalizálták az egy házban rövid távon kiadható lakások számát.”

Az előterjesztést egyhangúlag elfogadta a testület.

Újabb közterületet neveznek el nőről a kerületben

Ezután egy olyan előterjesztés következett, amely egy új józsefvárosi közterület elnevezéséről szól, s az volt a célja, hogy tovább növeljék a nőkről elnevezett közterületek arányát a kerületben. A jelenleg névtelen, a Tömő utca környékén található, Jázmin térként ismert terület a tervek szerint a költő Nemes Nagy Ágnes nevét viselné.

A döntés előfeltétele a telek megosztása, amely lehetővé teszi az önálló közterület kialakítását. Az önkormányzat emellett a tér felújítását is tervezi, amely várhatóan 2026-ban valósul meg a lakossági igények figyelembevételével.

Udvarhelyi Tessza közölte, hogy a kerületben 125, emberről elnevezett közterület van, ezeknek csak a 10 százaléka van nőkről elnevezve: „13 ilyen közterület van, ezekből is hatot az utóbbi 5 évben mi neveztünk el. A közterületeink a közéletünket tükrözik, ha azokat mindenki magáénak érzi, viszontlátja magát bennük, akkor akarni és tudni fog részt venni a közéletben; ha csak a férfiak vannak, addig a patriarchátus élni és virulni fog.”

Ezt az előterjesztést is egyhangúlag fogadta el a testület.

A H13 Kultpont akadálymentesítése

Az előterjesztés a Fővárosi Szolidaritási Alap 2026 pályázati felhívást mutatja be, amelynek célja a szociális problémák enyhítése és a jóléti szolgáltatások fejlesztése Budapesten. A program összesen mintegy 390 millió forintos keretből támogat olyan célokat, mint a lakhatási válság kezelése, akadálymentesítés vagy a sérülékeny csoportok támogatása.

A javaslat szerint a kerület a Józsefváros Közösségeiért Nonprofit Zrt.-n keresztül pályázna a H13 Kultpont akadálymentesítésére. A projekt célja, hogy az intézmény mindenki számára hozzáférhetőbbé váljon: nemcsak fizikai értelemben, hanem a kommunikáció és a programok terén is, külön figyelmet fordítva például a fogyatékossággal élőkre és más speciális igényű csoportokra.

Az előterjesztést egyhangúlag elfogadta a testület.

A házi segítségnyújtás kivezetése

Az előterjesztés a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás megszüntetéséről szól Józsefvárosban. A szolgáltatást az önkormányzat eddig önként vállalt feladatként biztosította, azonban a rendszer elavulttá és költségessé vált, miközben megjelent az ingyenes állami Gondosóra-program, amely korszerűbb alternatívát kínál az időseknek és rászorulóknak.

A javaslat szerint a szolgáltatás 2026. április 30-ával megszűnne, az érintetteket pedig egyénileg tájékoztatják, és segítik őket az átállásban más ellátásokra. A felszabaduló dolgozókat az önkormányzat más szociális területeken alkalmazná tovább.

Az előterjesztés emellett technikai jellegű módosításokat is tartalmaz a szociális és gyermekjóléti ellátások térítési díjaira vonatkozó rendeletekben, azonban ezek nem változtatják meg az ellátottak által fizetendő díjak mértékét.

A szavazáson egyhangú pozitív döntés született.

Új közösségi kert létesül

Az előterjesztés a Magdolna utca 28. szám alatti, jelenleg parkolóként használt önkormányzati telek közösségi kertté alakításához kapcsolódik, amely a 2024-es részvételi költségvetés egyik nyertes projektje. A cél zöldfelületként működő, közösség által fenntartott kert létrehozása, amelynek kivitelezése várhatóan 2026 végén valósul meg.

A javaslat szerint az önkormányzat pályázatot ír ki egy olyan szervezet kiválasztására, amely hosszú távon működteti a kertet, szervezi a közösséget, és biztosítja a nyilvánosság számára is a hozzáférést. A nyertes pályázóval 5 évre kötnek megállapodást, és kiemelt szempont lesz a helyi lakosok – különösen a Magdolnanegyedben élők – bevonása.

Az előterjesztést minden jelen lévő képviselő megszavazta.

Támogatás a Vasas Művészegyüttes Alapítvány számára

A következő előterjesztés szerint a józsefvárosi önkormányzat 2026-ban is támogatná a kerület kulturális intézményeit és közösségeit. A Vasas Művészegyüttes Alapítvány esetében a korábbi évek együttműködésére építve módosítanák a közművelődési megállapodást, és 4 millió forintos működési támogatást biztosítanának. Az együttes továbbra is számos kulturális programot szervezne, többek között koncerteket, tánc- és zenei foglalkozásokat, valamint iskolai és közösségi eseményeket.

Emellett a Vasas Központi Könyvtár Alapítvány is önkormányzati támogatásban részesülne: a javaslat szerint 2 millió forinttal segítenék a könyvtár működését. Az intézmény jelentős szerepet tölt be a kerület kulturális életében, szolgáltatásai és programjai elsősorban a helyi lakosságot célozzák, külön figyelmet fordítva az oktatási és közösségi tevékenységekre.

A javaslatot megszavazták.

Eladják a Magdolnanegyed több ingatlanát

A Budapest Fővárosi Önkormányzat és a Józsefvárosi Önkormányzat a Magdolnanegyed több ingatlanát kínálja értékesítésre pályázat útján. A területek között megtalálhatóak romos lakóházak, felújításra szoruló ipari létesítmények, valamint beépítetlen telkek is, így a befektetők különböző lehetőségek közül választhatnak.

Az egyik kiemelt ingatlan a Kis Fuvaros utca 6. szám alatt található, mely osztatlan közös tulajdonban áll. A telek felszíne sík, rajta egy pince, földszint, hátsó traktusból álló, romos lakóház áll. Az épület állapota már nem teszi gazdaságossá a felújítást, ezért az önkormányzat az értékesítés mellett döntött. Az ingatlan forgalmi értéke közel 381 millió forint, a pályázat során a legmagasabb vételár lesz a döntő szempont.

Szintén pályázat útján kínálják a Koszorú utca 30. szám alatti ingatlant, amely egy irodai és műhelyfunkciókat egyaránt magában foglaló, 1397 négyzetméteres telek. Az épületek állapota vegyes: az irodák jól karbantartottak, a műhelyek és a szociális blokk (WC-k, mosdók, öltözők, zuhanyzók) azonban felújításra szorulnak. Az ingatlan értéke meghaladja az 547 millió forintot, a pályázóknak a vételár 15 százalékának megfelelő biztosítékot kell nyújtaniuk, és vállalniuk kell a jogerős építési és használatbavételi engedélyek megszerzését meghatározott határidőkön belül.

A Lujza utca 32. és a Dobozi utca 39. szám alatti ingatlanokat együttesen értékesítik. Az első telek beépítetlen, míg a második földszintes lakóházat és udvari melléképületet tartalmaz. A 2 ingatlan együttes forgalmi értéke több mint 855 millió forint. A pályázóknak vállalniuk kell, kötbér ellenében, a meglévő épület bontását, valamint az építési és használatbavételi engedélyek beszerzését meghatározott időn belül.

Minden pályázat nyilvános, kétfordulós eljárás keretében zajlik: az első fordulóban a pályázatok benyújtása történik, a másodikban a legmagasabb érvényes ajánlatot tevő 5 pályázó versenytárgyaláson vesz részt. Az ingatlanok birtokba adása a vételár beérkezését és az elővásárlási jogok lemondását követően történik.

Soós György szerint az ilyen jellegű fejlesztési területekre az önkormányzatnak inkább saját bérházat kellene építenie: „Nem támogatjuk az előterjesztést.”

Camara-Bereczki Ferenc Miklós sem állt a javaslat mellé: „A kampányban azt ígértük, hogy a Dobozi és a Lujza utca azon szakaszát, ami a Baross utca és Magdolna között van, megbontjuk, mert nagyon hosszú. Inkább az átjárhatóságot kellene biztosítani, miközben a zöldfelületek arányát növeljük. Nem támogatom.”

Gutjahr Zsuzsa szerint viszont már a 2025-ös vagyongazdálkodási tervben is szerepelt a Dobozi utca 39. középtávú értékesítése, amit akkor Camara-Bereczki Ferenc Miklós is elfogadott.

Egry Attila szerint az önkormányzatnak nincsen szüksége az eladásból származó bevételekre: „Komoly pénzösszeg van az önkormányzat bankszámláján, a polgármester úr pedig azt mondta el, hogy súlyos milliárdok fognak beérkezni a Diószegi kisajátítások után, így nem lehet beszélni olyan pénzügyi nyomásról, ami igazolná, hogy ezeket a területeket így kell értékesíteni, egészen más stratégiában kellene gondolkodni, felesleges a kiárusítás, módosítsuk a vagyongazdálkodási tervet.”

Pikó András a kisajátítások után érkező pénzzel kapcsolatosan szkeptikus: „Én majd akkor hiszek az önök kormányának, ha már itt van nálunk a pénz, illetve akkor, amikor már el is költöttük, mert ahogy a példa mutatja, bármikor leemelhetnek pénzeket egy önkormányzat számlájáról.”

Az előterjesztést a testület 11 igen, 7 nem szavazattal és 1 tartózkodással elfogadta.

Fotók: Karancsi-Albert Rudolf