A 2026-os országgyűlési választási kampány az eddigiek alapján minden korábbinál élesebb, személyesebb és strukturálisan is új típusú politikai küzdelemmé vált. Nem egyszerűen pártok versenyéről van szó, hanem egy olyan politikai helyzetről, amelyet sok elemző már rendszerváltásként aposztrofál: a 2010 óta fennálló politikai berendezkedés folytatása vagy leváltása a tét. Megy vagy marad a Fidesz-kormány?

„Nem tudom elképzelni, hogy egy diktatórikus rendszer azt mondja, a másik fél nyert, ezért el is fogok költözni, ha nyer a Tisza, ha nem” – mondta lapunknak egy érettségi előtt álló fiatal, amikor arról kérdeztünk, milyen eredményt vár az áprilisi választásoktól. Nincsenek túl nagy reményei Magyarország jövőjével kapcsolatban. Szerinte olyan mértékű rombolás történt az elmúlt 16 évben, hogy legalább 50 év kell a károk helyreállításához. Ő azt nem tudja kivárni.

Egy középkorú hölgy azt mondta, kormányváltó hangulat van. „Épp most voltam a rendelőben, és jó volt látni, hogy a kollégák is ugyanígy gondolkodnak. Én úgy gondolom, hogy rendszerváltás lesz. Szavazatszámláló leszek a kerületemben, ahol élek, úgy gondolom, hogy minden rendben lesz.” Egy másik ötvenes hölgy úgy vélekedett, hogy mivel országunkban a jogállamiság már csak nyomokban felfedezhető, változás csakis akkor lehet, ha összejön a kétharmad a Tiszának.

Az utca embere a Fidesz 16 évéről

Nem elégedett a kormány 16 éves munkájával az a 40 feletti férfi sem, aki szerint a kormány számlájára írható a demokrácia – a demokratikus alapvetések, alapjogok és intézmények – aláásása, a korrupció és az euró be nem vezetése.

Egy nyugdíjas hölgy úgy véli, a kormánypártok programja – többek között a nyugdíjak értékállóságának megőrzéséről, a szegények támogatásáról, a gyermekvédelem állapotának javításáról, a pedagógusok helyzetének javításáról, a tanterv átdolgozásáról, az egészségügy reformjáról – elbukott. Szerinte az ország a csőd szélén áll.

Egy 88 éves nyugdíjas hölgy viszont azt mondta, nagyon tetszik neki, ahogyan Orbán Viktor a magyarságot összehozta. „Most reggel azt hallottam, hogy a szovjet elnök is jó barátságban van a mi elnökünkkel.” Úgy véli, ez azért lehet, hogy „az ott lévő magyarok” is tudjanak szavazni. Magyar Pétertől egyenesen hányingert kap – mondta. Egyfelől a nemi élete, másfelől a viselkedése és modora zavarja, illetve az idősekhez való hozzáállásával sem elégedett. „Nem akarja követni Orbánt. Kiröhögi. A pénz embere.”

Hiátusként emlegette a demokráciát egy fiatal férfi is. „Az elmúlt 16 év egy elég nehéz 16 év volt. A fő probléma az, hogy most már több mint 35 éve igyekszünk működőképes demokráciát összehozni, és én személy szerint úgy érzem, nem sikerült.”

„Már 30 éve nem vagyok elégedett. Ehhez csak annyit tudok hozzátenni, hogy rosszabb ne legyen, mert már elég sok rosszat megettünk. De balga nép a magyar! Innentől kezdve teljesen mindegy, ki a vezetőnk, a szegény ember még szegényebb marad, a gazdag meg még gazdagabb lesz” – mondta el véleményét egy középkorú férfi. Szerinte 20 éve még létezett egy középosztály, ami a munkájából megélt tisztességesen. Fizetéstől fizetésig elég volt annyira, hogy félre is tudott tenni, „most már ez elmorzsolódott, nincs”.

Egy másik nyugdíjas hölgyet leginkább a gyűlöletkeltés zavarja, valamint a nincstelenek és sérülékenyek csoportjának semmibevétele. „Mindazok, akik rosszakat mondanak a birkákra, akik a Fideszre szavaznak, azok gondoljanak arra, milyen nyomás alatt vannak ezek a nagyon szegény emberek. Az értelmiség jól tenné, ha egy kicsit többet tudna Magyarországról.” A Tiszára fog szavazni, de nem meggyőződésből: nincs más választás szerinte. „Egyrészt reménykedem, hogy békésen lezajlik ez a hatalomváltás, másrészt abban, hogy a Tisza betartja azt az ígéretét, hogy változtatni fog a választási rendszeren. Szóval nem kell azt hinni, hogy mindenki, aki a Tiszára szavaz, azért teszi, mert szívvel-lélekkel úgy gondolja, hogy ők az egyetlen megoldás, ám pillanatnyilag nincs más.”

Kétpólusú kampány

A kerületben és országosan is azt látjuk, hogy a kis pártok nem tudnak labdába rúgni, a kampány gerincét a Fidesz és a Tisza Párt kétpólusú versenye adja. Ez már önmagában jelentős változás a 2022-es választáshoz képest, amikor egy sokszereplős ellenzéki együttműködés próbálta kihívni a kormányt. A struktúra összeomlott, a Magyar Péter vezette Tisza Párt pedig képes volt egységes politikai alternatívát kínálni. A kampány így leegyszerűsödött: Orbán Viktor rendszere kontra egy új politikai projekt​.​

Hogy a 2026-os áprilisi választásokon nem lesz más potens kihívója a Fidesznek, mint a Tisza, már Jámbor András is előrevetítette. Józsefváros-Ferencváros független országgyűlési képviselője 2025 márciusában, majd 400 nappal a választások előtt kampányindítót tartott, és arról beszélt, hogy legalább 25 százalékponttal megverik a Fideszt helyben. Június 19-én már azzal állt elő egy Facebook-videóban, hogy nem indul újra a 2026-os országgyűlési választáson, s elmondta, visszalépése stratégiai döntés, mert így szerinte többet tehet az Orbán-rendszer leváltásáért, és beszélt arról is, hogy szerinte a magyar baloldal válságban van. „Most azzal szolgálom a legjobban a szavazóimat, ha nem osztjuk meg a Tisza jelöltjével az ellenzékieket, és nem adunk esélyt a Fidesz győzelmére” – nyilatkozta lapunknak döntésének meghozatala után a politikus.

Mindezek példázzák, hogy elég hamar kétpólusúvá vált a kampány nemcsak országosan, hanem a Józsefváros nagyobb részét magába foglaló 2-es számú egyéni választókerületben és a jóval kisebb józsefvárosi érdekeltségű 7-es egyéni választókerületben is.

Körzethatárok átrajzolása

A 2024-es egyéni választókerületek (oevk) határainak átrajzolása után Budapest egyéni körzeteinek száma 18-ról 16-ra csökkent, és kettővel kevesebb országgyűlési képviselőt küldhet a parlamentbe. A módosítás után Józsefváros már a 2-es és a 7-es oevk-hoz tartozik a korábbi 1-es és 8-as körzet helyett. A kerület jelentősebb része a 2-es oevk-ba került, míg a 7-esben a Századosnegyed képviseli Józsefvárost.

A vonatkozó törvény szerint egy választókerületben a választók száma legfeljebb 15 százalékkal térhet el az országos átlagtól (ami körülbelül 70 ezer fő választókerületenként). Ha az eltérés eléri a 20 százalékot, akkor a választókerületek határait módosítani kell. A 2022-es adatok alapján egyes helyeken 15 százaléknál is nagyobb volt az eltérés, és több körzetben meghaladta a 20 százalékot. Vagyis a módosítást végre kellett hajtani. Bár a kormánypárt a törvényre hivatkozva módosított, az ellenzék a választókerületek manipulációját firtatta, mivel szakmai párbeszéd nélkül vitték át a módosítót. A körzetmanipuláció pedig olyan körzetek kialakítását teszi lehetővé, ami segítheti a körzet megrajzolására befolyással bíró politikai erők választási győzelmét, és nehezítheti a helyi ellenzék választási sikerét.

Mi történik a 2-es választókerületben?

A 2-es oevk-ban 2, egymástól karakterében és politikai hátterében is jelentősen eltérő jelölt, Ferencz Orsolya (Fidesz–KDNP) és Bódis Kriszta (Tisza Párt) csapnak össze. A körzet következő országgyűlési képviselője vélhetően kettőjük közül kerül ki.

Ferencz Orsolya kampánya alapvetően a Fidesz országos stratégiájába illeszkedett, erős helyi hangsúlyokkal. Kampányvideóiban és Facebook-bejegyzéseiben visszatérő elem volt a közbiztonság állítólagos romlása, a köztisztaság helyzete és a parkolási nehézségek, amelyeket részben a Pikó András vezette önkormányzatnak tulajdonított, és többször posztolt az állami kisajátításokban érintett Diószegi utcai családokról is. Kampánya kettős narratívára épült: egyrészt az elmúlt 16 éves kormányzati teljesítmény védelmére, másrészt a helyi városvezetés kritikájára.

Ferencz Orsolya kampányának másik fontos eleme a saját személyének legitimálása volt. Több megszólalásában hangsúlyozta, hogy hosszú ideje a körzetben él, ismeri a helyi problémákat, ezzel szemben Bódis Krisztát következetesen kívülről érkezőként írta le, aki szerinte nem rendelkezik valós helyi beágyazottsággal. Ez a támadási irány jól illeszkedett a Fidesz országos stratégiájához, amely a Tisza jelöltjeit gyakran „külső”, központilag irányított szereplőkként igyekezett bemutatni.

Bódis Kriszta kampánya más logikát követett. A Tisza Párt stratégiájához igazodva kevésbé épített látványos, hagyományos kampányelemekre, és inkább a közvetlen, terepen zajló jelenlétre koncentrált. Bódis Kriszta szinte minden nap megosztotta Facebook-oldalán a másnapi pultozások menetrendjét, és néhány Facebook-bejegyzés szólt a kerületi lakhatási nehézségekről vagy a Pázmány-campus beruházásáról.

Kampányának másik fontos sajátossága az volt, hogy kevésbé épített a klasszikus médiamegjelenésekre. Míg Ferencz Orsolyát nem egyszer láthattuk nyilatkozni kormánypárti médiumoknak, addig Bódis Kriszta inkább saját platformján kommunikált.

Megjelenésünk előtt minden jelöltet megkerestünk e-mailben, és a közelgő választásokhoz kapcsolódva tettünk fel nekik kérdéseket. Valamennyi jelöltet Józsefváros legfontosabb megoldatlan problémáiról kérdeztük, és arról is, képviselőként mit kívánnak tenni ezekért az ügyekért az önkormányzattal együttműködve.

Bódis Kriszta a legutóbbi megkeresésünkre ugyan nem válaszolt, de a lapunknak korábban adott interjúban többek között arról beszélt, hogy kezdeményezni fogja a hajléktalanellátó szolgáltatások igazságosabb fővárosi szintű elosztását, a hangsúlyt az intézményi koncentráció helyett a lakhatásba kivezető megoldásokra helyezi, vagyis bérlakásprogramokra, lakhatási támogatásra és az intenzív szociális munkára. Azt is mondta, a Tisza párt kétharmados győzelme esetén nem fogja hagyni, hogy Józsefváros lakóinak érdekeit figyelmen kívül hagyják, és felülvizsgáltatják a Pázmány Campus és a Diószegi utcai beruházások terveit. Azt ígérte, vissza fogják adni az önkormányzatoknak a helyi döntések jogkörét a közterületek, oktatás, szociális programok és beruházások terén, hogy az önkormányzatok önállóan, a közösség bevonásával tudják megszervezni a helyi életet.

Ferencz Orsolya azt írta, hogy a „legnagyobb probléma jelenleg egyértelműen a droghelyzet. Erről panaszkodnak a kerület lakosai és ezt tapasztalom én is. […] Továbbá sokan jelzik, hogy évek óta kérik a minőségi lakáscserét, de az önkormányzattól nem kapnak segítséget. […] Mindemellett rengetegen jelzik, hogy a közterületek koszosak, elhanyagoltak. […] Fontosnak tartom továbbá azt is, hogy a kerületben zajló – állami vagy magán – beruházások kizárólag a lakók érdekeinek maximális figyelembevétele mellett valósulhassanak meg. Én ezért fogok dolgozni.”

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt színeiben induló Gergely Andrea szerint jelenleg nincs állami lakáspolitika, az önkormányzatok csak nagyon korlátozottan tudnak önálló lakásgazdálkodást folytatni, a fiatalok lakhatási válságát vagy akár a hajléktalanná válás megelőzését, kezelését nem lehet kerületenként megoldani, az államnak kell lépnie. „A nemzeti vagyon és örökség védelme alapvető feladat Józsefvárosban is, véget fogunk vetni a műemléképületek kiárusításának, a kiemelt állami beruházások önkényének. A közbiztonság problémáinak kezeléséhez olyan rendőrségre van szükség, ami szorosan együttműködik az önkormányzatokkal és mentes a pártok közvetlen befolyásától” – írta a politikus.

Kvacskay Károly, a Mi Hazánk képviselőjelöltje ugyancsak a lakhatás kérdését nevezte meg az egyik fő problémaként a megélhetés és az egészségügy mellett. „Javaslom a megélhetési minimum összegéig a részleges adómentességet, amivel rögtön emelkedne a kézhez kapott fizetés. A nyugdíjaknál az emelést az élelmiszerinflációval kötném össze. […] Bérlakás-építési programot indítanék országszerte. Több ezer új lakás épülne. Az utak állandó tisztántartását is fontosnak tartom. Józsefvárosnak is tisztán, felújítottan és szépen ragyognia kell. Az egészségügyben a várólistákat lerövidíteném. Az emberek lelki és testi egészségét, élelmezését, lakhatását minden jogi és fizikai eszközzel támogatom” – írta.

A kerületben megoldandó feladatokról nagy vonalakban ugyanaz rajzolódik ki a jelöltek válaszaiból: a közbiztonság javítása, a lakhatási válság kezelése és az állami beruházások visszaszorítása.

A körzetben indul még képviselőjelöltként Halmai Richárd (DK), Simon György (Szolidaritás), Csárdi Antal (független). Őket is megkerestük, de lapunk megjelenéséig nem küldtek választ.

A Századosnegyed kihívásai

De mi a helyzet a szó szerint perifériára szorult Századosnegyeddel, ami Zuglóval és Kőbányával „osztozik” a 7-es egyéni választókerületen. A hétköznapokban kevés szó esik a kerület ezen részéről, sajnos nem volt ez máshogy a kampány alatt sem. A körzet képviselőjelöltjeinek is megküldtük kérdéseinket, jobbára a Századosnegyedre szabva.

A Fidesz jelöltje itt a kőbányai polgármester, D. Kovács Róbert Antal. Válaszában kifejtette, hogy a gigaberuházások és a lakóövezet között a negyed ma egy „pufferzóna”. Szerinte hatalmas terhelést jelentenek a Puskás, a Papp László és az MTK stadionok rendezvényei, melyek látogatói parkolóként használják a szűk utcákat. Legsúlyosabb gondnak a közbiztonság és a köztisztaság romlását nevezte meg, és hozzátette, a droghelyzet és a hajléktalan emberek közterületi jelenléte már a negyedben élők biztonságérzetét veszélyezteti. „Középtávon szigorítani kell a parkolási szabályokat a helyiek javára, és ki kell kényszeríteni a metróállomás komplex rehabilitációját. Hosszú távon a szociális ellátórendszer reformjára és a rendfenntartó erők fokozott jelenlétére van szükség” – írta. Válaszában ígéretet tett arra is, hogy képviselőként szoros szakmai szövetséget fog kötni Pikó András polgármesterrel.

Ugyanezeket a problémákat említi válaszában a Demokratikus Koalíció jelöltje, Arató Gergely is. „Ezekben az ügyekben képviselőként az elmúlt években is tettem mint Kőbánya képviselője. Számtalan parlamenti felszólalásban, hivatalos megkeresésben és helyszíni egyeztetésen képviseltem a lakók érdekét a zajcsökkentés és a lakossági parkolás védelme érdekében. Ezt a munkát szeretném folytatni a jövőben is” – írta. Azzal folytatta, hogy „a helyi ügyekben akkor is együtt kell működni a választott vezetőkkel, ha a nagypolitikai kérdésekben nem mindenben értünk egyet”.

A kutyapártos Kling Ond Századosnegyedet érintő kérdéseket nem említett, ellenben ígéretet tett rá, hogy csak a minimum nyugdíjnak megfelelő összeget költené magára 2 milliós képviselői fizetéséből. „Két hétnyi hamburgerezést megér a parlament. A többit a választókörzetre fordítom, ez több mint 70 millió Ft. Ami nem tűnik soknak, de pont ennyivel több, mintha más képviselné a körzetet. Sőt, kellő mennyiségű önkéntes mellett ez csupán anyagköltségekre fog menni” – írta.

A független jelölt Vékony Csongor 2024 óta Kőbánya önkormányzati képviselője. A leírtakból nem derül ki, hogyan viszonyul a századosnegyediekhez, viszont aktív kapcsolatot ápol a kőbányai lakosokkal. „Őket kérdezve felmérést végeztem, hogy mit tartanak a legégetőbb problémáknak. Így járnék el a VIII. kerületben is!”

Czeglédy János, a Mi Hazánk jelöltje és Trentin Balázs, a Tisza jelöltje lapunk megjelenéséig nem válaszolt kérdéseinkre.

Előrejelzések

A Választási Monitor előrejelzései szerint – ahol a korábbi választások adataiból kalkulálnak – a tiszás Trentin Balázs a befutó jelölt a 7-es egyéni választókerületben több mint 55 százalékkal. A második helyre pozícionálják D. Kovács Róbert Antalt, a Fidesz–KDNP jelöltjét 27 százalékkal, harmadik helyen pedig a DK jelöltje, Arató Gergely végezne a prognózis szerint, majdnem 10 százalékkal.

Nagyon hasonló eredményt jósol a Választási Monitor a 2-es egyéni választókerületben is: a tiszás Bódis Kriszta szerepel első helyen közel 49 százalékkal, második befutó a fideszes Ferencz Orsolya 29 százalékkal, és szintén DK-s jelöltet várnak a harmadik helyre, Halmai Richárd személyében, 7,5 százalékkal.

A legfrissebb március végi, április eleji közvélemény-kutatások is ezt a kétpólusú versenyt támasztják alá. A Medián, a 21 Kutatóközpont, a Závecz, a Publicus, a Republikon, az IDEA és a Minerva mind Tisza-előnyt mutat a biztos szavazók körében, miközben a Nézőpont, a XXI. Század, az Alapjogokért és a McLaughlin Fidesz-előnyt mért. Egy nemzetközi összesítés alapján a Tisza a dönteni tudók között 56-37 arányban vezet, miközben a teljes népességben is előnyben van 40-28 arányban.

A Publicus április 2-án közölt mérése szerint a biztos pártválasztók 49 százaléka támogatja a Tiszát és 40 százaléka a Fideszt. Ugyanakkor a választás kimenetele továbbra sem tekinthető eldőltnek: a bizonytalanok aránya még mindig 20-26 százalék körül mozog, ami rendkívül magas egy ennyire kiélezett kampányban.

Csontvázak a szekrényből

A Tisza Párt kampánya alapvetően a korrupció, az állami működés átláthatatlansága és az uniós források kérdése köré épült. Ezekbe a narratívákba illeszkedtek bele azok az ügyek, amelyek a kampány során robbantak ki.

Kiemelkedő jelentőségű volt a Szijjártó Péter külügyminisztert érintő lehallgatási botrány, amely a kormányzati működés biztonságával és az Oroszországgal való túl szoros kapcsolat kérdéseit vetette fel. Ezzel párhuzamosan jelent meg a nyilvánosságban Szabó Bence, a Nemzeti Nyomozó Iroda századosa, aki a Tisza elleni magyar titkosszolgálati akcióról beszélt a Direkt36-nak. Szabó Bence kiállása szimbolikus jelentőségűvé vált: a Tisza narratívájában a belső rendszerellenállás bizonyítékaként jelent meg, míg a kormányoldal árulásként értelmezte.

Hasonló súllyal került be a kampányba Pálinkás Szilveszter százados, a Magyar Honvédség korábbi arcának felbukkanása. Tovább erősítette az érzetet, hogy a kampány már nemcsak politikai, hanem államapparátuson belüli konfliktusokról is szól.

Ezek az ügyek hozzájárultak ahhoz, hogy a kampány hangulata fokozatosan radikalizálódott. A politikai verseny mára már csak nyomokban tartalmaz klasszikus szakpolitikai kérdéseket, a Fidesz narratívájában egyre inkább az árulás és lojalitás került a középpontba. Ennek egyik kulcsélménye volt a miniszterelnök győri beszéde, amely jól mutatta a kampány retorikai irányát. Orbán Viktor már nemcsak a saját táborát mozgósította, hanem a tiszás szavazókhoz is szólt, akiket úgy jellemzett, mint akik „a düh és rombolás emberei”, az „ukránok szekerét tolják” és „a magyarok pénzét Ukrajnába akarják vinni”. A helyszínen kialakult feszültség tettlegességig fajult. Ez a fajta polarizáció talán a kampány egyik legfontosabb társadalmi következménye.

Bár a közvélemény-kutatások többsége fölényes Tisza előnyt mutat, a választás kimenetele továbbra is nyitott. A bizonytalanok aránya, a mérési torzulások és a Fidesz hagyományosan erős mozgósító képessége miatt a kampány utolsó napjai döntő jelentőségűek lehetnek. Ez a választás így nemcsak politikai értelemben, hanem a magyar politikai rendszer jövője szempontjából is valódi fordulópont lehet.

Nyitókép: Mile Máté