Józsefvárost 2012-ben osztották tizenegy negyedre. Azelőtt a Losonci- és Corvinnegyed egyaránt Középső-Józsefváros része volt, s annak egy részét bontották le két menetben. Két, a régi várostól nagyban különböző új terület jött létre. A Losonci sétány vonalában, a 70-es években egy lakótelep, míg a 2000-es években a Corvin sétány körüli modern üzleti- és lakónegyed. Az itt élők kiköltöztetése és az újranépesülés két különálló történet.
Szocialista érzéketlenség
A 70-es években a régi lakóknak csak egy része maradt a kerületben. A lakótelep építéséről a Fővárosi Tanács döntött – a kerületi tanácsok nem voltak önállóak, mint a mai önkormányzatok –, a leromlott lakásállományú terület átalakítását városszerkezeti és lakásgazdálkodási ügynek tekintették.
Jeney Sarolta 1975-ös szociológiai vizsgálata szerint 1971 és 1973 között 1560 családot érintett a bontás, és csak 35 százalékuk maradhatott a kerületben. Többségük régi józsefvárosi házakban kapott lakást, mindössze 13 százalékuk az új lakótelepen. A legtöbben az újpalotai lakótelepre (41 százalék) és a zuglói Füredi úti lakótelepre (15 százalék) költöztek. Pontosabban ott kaptak lakást, hiszen akkoriban a lakások elosztása tanácsi feladat volt. A pesti nép azért találékony volt, és
sokan próbálták meg „elintézni”, hogy azt utalják ki nekik, amit maguktól is választanának.
A szocializmusban a szisztéma nem volt szociálisan érzékeny, de tény, hogy az akkori lakásínségben egy lakótelepi lakás mindenképpen áldást jelentett egy családnak, ha emiatt költözni kellett is. A kerületrész elveszítette régi polgárait, helyükbe más budapesti lakásigénylők jöttek, fiatal és jobb anyagi helyzetű családok, akik nem feltétlenül maradtak itt.
Szociális lakásprogram piaci alapon
A szociális városrehabilitáció ideje már a kapitalista Magyarország idején jött el. A Corvin sétány-projekt Csécsei Béla polgármestersége idején indult és Pikó András alatt zárult le. „A Corvin sétányt nem hagyományos ingatlanfejlesztésnek kezeltük, inkább szervezetépítésnek”, mondta Alföldi György, aki a Rév8 munkatársaként, később vezetőjeként a kezdetektől a projekt egyik motorja volt.
A már szinte lakhatatlan részek felszámolását, a lakók elhelyezését fejlesztői tőke bevonásával oldotta meg az önkormányzat, időben is elhúzva a beruházást közel húsz évre. Ez lehetővé tette, hogy a beruházó Futureal a felépített részek értékesítéséből mindig tovább tudjon építkezni.
A régi lakók elhelyezése már egészen másképp történt, mint a 70-es években. A Rév8 összegzése szerint 2002 és 2011 között zajlott a költöztetések zöme, a 946 családból 687 önkormányzati bérlő volt.
Nem kellett messze költözniük, teljesen átszervezni az egzisztenciájukat,
másik munkahelyet, új iskolát keresniük. Középső-Józsefvárosban kaptak cserelakást. A lakások mérete a régi, átlagosan huszonkilenc négyzetméterről harminckilencre nőtt, és a komfortfokozatuk is javult. A tulajdonosok pénzbeli megváltást kaptak, amiből új lakást vehettek (nehezen képzelhető, hogy sokkal jobbat).
Ebben a projektben régi lakó nem költözött az újonnan épült lakásokba, ide teljesen más emberek jöttek, jellemzően tehetősebb réteg és nagy számban külföldiek. Ez a dzsentrifikáció mintapéldája, de Molnár György szerint – aki helyi képviselőként és lakhatási szakértőként szintén kezdettől részt vett a programban – a mélyebb összefüggések mégis azt bizonyítják, hogy a drága lakásokkal teli Corvin sétány fejlesztése a szociális lakásprogram megvalósítását szolgálta.
Józsefváros ma is ezt a szociális városrehabilitációs módszert követi, aminek mintapéldája a Diószegi utcai kisajátítások miatt kútba esett, és a kormányváltás után talán ismét esélyt kapó DIÓ2030 projekt lenne, ahol a lakók nagy része úgy kaphatna modern cserelakást, hogy költöznie sem kellene.
A 70-es és a 2000-es évek felfogása sokban eltér, de ha igazán negatív példát kell találnunk, akkor a IX. kerületi városrehabilitációt említik a szakemberek. Az épületek megtartással megújítása ugyan haladó megoldás volt, a lakók elhelyezése helyett azonban inkább a kiszorításuk volt a cél, amit a szegényebb, nagyrészt roma lakosság szenvedett meg.
Nyitókép: Épül a Corvin sétány, a távolban a lakótelep toronyházai – Google StreetView
