Bardóczi Sándor a hőhullám okozta helyzetről tegnap és ma több Facebook-bejegyzést is közzétett néhány órányi különbséggel. Az első bejegyzésben a bevezetőben is említett ellentmondást igyekszik feloldani: „Budapesten nincs vízellátási probléma, ezért a történelmi aszályban elemi kötelességünk továbbra is a város legnagyobb, vízzel működő természetes légkondicionáló és árnyékoló berendezésének (nevezhetjük zöldfelületnek is) az öntözése. Persze ésszel, takarékoskodva, és akkor locsolva, amikor sem az áramellátásban nem okoz gondot, sem pedig a lakossági ivóvíz-felhasználásban. Tehát ha lehet, hajnalban vagy kora reggel. A FŐKERT erre dolgozott ki protokollt, amit megoszt majd a kerületi fenntartókkal is.”

A kormány áram- és víztakarékosságra szólított fel, mert nagyon alacsony a folyók vízállása, és nincs elég víz a Dunában a paksi atomerőmű hűtésére, amit ezért akár teljesen is le kell állítani. Bardóczi szerint, „kisebb hisztéria alakult ki azzal kapcsolatban, hogy szabad-e öntözni, a rendőrség kereste hétvégén a főkertes vezetőket, hogy locsolást láttak emberek a Margitszigeten […], máshol a társasházak lakói követelik a társasházi képviselőktől, hogy állítsák le az automata öntözést”, és emiatt sok milliós zöldvagyon menne tönkre az aszályban.

Úgy látja, hogy sok vidéki településsel ellentétben Budapesten nincs vízhiány, a Duna továbbra is fedezi a főváros vízfelhasználását, „ezért őrültség lenne a város zöldfelületeit hagyni elpusztulni, kiszárítani, mert azzal csak egyet érnénk el, több ember halna bele a hőhullámokba. Már csak abból kifolyólag is locsolnunk kell, hogy a tűzveszélyt csökkentsük. Át kell vészelnünk ezt a nyarat, hogy a következőt átvészelni is képesek legyünk. S ez csak a zöld infrastruktúránk fenntartásával lehetséges.”

A hőhullám csendes gyilkos, idézi az európai közvélekedést: a WHO az idei hőhullámok alatt már 1300-at meghaladó többlethalálozást regisztrált Európában. „Különösen súlyos a helyzet a nagyvárosokban, amelyek a túlépítettség, rossz vagy nem létező hőszigetelés és az intenzív légkondicionáló használat miatt ontják magukból a hőt. Igen, a légkondicionálás akár 2 °C-ot is hozzá tud rakni a belvárosok hőszigeteihez. A szobákat, járműveket le tudja hűteni, de ennek két nagy ára van: az elektromos hálózat túlterhelése és a kültéri egységek fűtő hatása, mindkettő negatív spirálba rántja a társadalmunkat”, írja Bardóczi Sándor.

De a városi zöldek másképpen hűtenek, árnyékot adnak, ezért a burkolat nem forrósodik fel. A növények levelei vizet párologtatnak, ami hőt von el a környezetből. „A fásított városrészek felszíne Közép-Európában akár 8–12 °C-kal is hűvösebb lehet a fátlan, zöldfelületek nélküli, teljesen leburkolt és beépített területeknél. […] A növényi párologtatás, a város legnagyobb élő légkondicionáló berendezése, aminek csak kültéri egysége van, de a beltereket is hűti, folyamatos vízbetáplálásra szorul. […] Amióta a fővárosnak dolgozom, pontosan az ilyen helyzetekre készítjük fel a várost, a sokat szidott méhlegelők, az új típusú ültetések, a szivacsváros program, a betonfeltörések, a vizes élőhely rehabilitációk, az erdőtelepítéseink, az önkéntes vízadás program mind azt a célt szolgálják, hogy mi is, a zöldfelületeink is alkalmazkodni tudjanak a klímaváltozási szélsőségekhez, s tompítsák a csapásokat, amiket kapunk.”

Bardóczi Sándor szerint lehet takarékosan is öntözni, alkalmas időpontban, éjjel vagy hajnalban, jó módszerekkel, átitatással, csepegtető öntözéssel, automata gyökéröntözéssel, és helyes fontossági sorrendben, elsőként a fákat, majd a talajtakarókat, s végül a nyírott gyepet.

A FŐKERT szakmai csapata már vasárnap elkezdte kidolgozni a takarékos öntözés szakmai iránymutatását, amiről Dezsényi Péter főigazgató számolt be szintén a Facebookon.

A vészhelyzeti öntözési protokoll meghatározásánál szempont volt a vízfogyasztás csökkentése is, miközben az ökológiai kár és újratelepítés szükségessége a lehető legkisebb legyen, írta Dezsényi Péter.

A FŐKERT „öntözési mátrixot” készített, tekintettel az egyes növénykultúrákra és a vízkorlátozás fokozataira:

Mintegy kétszáz helyszínen a parkfenntartók az első szintű vészhelyzeti öntözési protokoll szerint működnek, de néhány kiemelt park öntözését magasabb szinten tartják. „Ezek azok a közparkjaink, amelyek a rendkívüli hőség idején is valódi zöld menedékként képesek szolgálni, és így nagyon fontos egészségügyi és jóléti szolgáltatást nyújtanak a városlakók, sőt a városi élővilág más szereplői – például madarak és pollinátorok – számára is”, ezeken a helyeken az öntözés drasztikus leállítása „rövid idő alatt milliárdos anyagi kárt, és évek, évtizedek alatt pótolható ökológiai veszteséget okozhatna”.

Az öntözést kiemelt szinten folytatják „a Zöld Menedékek” esetében, köztük józsefvárosi helyszíneken is: a Margitszigeten, a Városligetben, a Feneketlen tó parkjában, a Szent István parkban, a II. János Pál pápa téren, a Nehru parton, a Múzeumkertben, a Városmajori Piknik-téren, a Gellért-hegyen a Jubileumi parkban és a Kancsós mezőn.

Vannak kisebb kiemelt helyszínek is, melyek öntözése szintén intenzívebb protokoll szerint történik: Clark Ádám tér, Károly körút, Andrássy út az Oktogonnal és a Kodály körönddel, Blaha Lujza tér, Rókus kórház melletti kert, Széll Kálmán tér és a Jane Henning rakpart. 

Bardóczi Sándor úgy véli, a FŐKERT protokollja alkalmas alap lehet arra, hogy más települések is kialakítsák a saját vészhelyzeti öntözési tervüket.

A józsefvárosi helyzetről Pólyán Józsefet, a JGK kertészeti irodavezetőjét kérdeztük, aki azt mondta, a városi zöldek öntözését nem hagyják abba, hogy ki ne pusztuljanak. A vízadagokat azonban drasztikusan visszavették, és időben is korlátozták, mikor öntöznek. Egyes jól meggyökeresedett, szárazságot jobban tűrő növényeket, cserjéket pedig átmenetileg nem öntöznek, ezek néhány hetet is kibírnak víz nélkül, de folyamatosan ellenőrzik őket, nehogy kiszáradjanak.

Fotók: Mile Máté