Az új kenyér ünnepe előtt pár nappal szólalt meg a Semmelweis Egyetem dietetikusa, Szabó Adrienn, azt állítva, hogy naponta többször is ehetünk kenyeret, ha teljes kiőrlésű.

Az állítása szembemegy a ma elterjedt nézettel, hogy a kenyér fogyasztása – szénhidrát- és gluténtartalma miatt – egészségtelen, és teljes elhagyása az étrendünkből csak előnyöket hozhat. A kenyér (és egyéb szénhidrát) fogyasztása hízáshoz vezet, és a cukorbetegség kialakulásában is szerepe van – ezek a legfontosabb ellenérvek.

Önmagában nem a szénhidrát hizlal, állítja Szabó Adrienn, hanem az, ha folyamatosan a testünk napi szükségleténél több energiát viszünk be a szervezetünkbe, és a

magyarokra sokkal inkább a túlzott zsír-, mint a túlzott szénhidrátfogyasztás jellemző.

A kenyér alapvető táplálékunk, és a nemzetközi ajánlások szerint is helyes, ha a napi energiaszükségletünk alapvetően – 40–60 százalék közötti arányban – szénhidrátból ered.

A dietetikus szakember szerint azonban ez csak akkor igaz, ha teljes kiőrlésű kenyeret fogyasztunk:

döntő a liszt minősége, és ezt klinikai vizsgálatok is igazolják.

A teljes kiőrlésű lisztben a gabonaszem minden alkotórésze benne van, a népszerű finomlisztből, fehér lisztből hiányzik az értékes korpa és csíra is. Amit tehát valóban érdemes kerülni, azok a finomított pékáruk, a fehér kenyér és társai, amelyeket puhaságuk miatt kedvelnek az emberek. A legegészségtelenebb ételek listáin a finomított pékáru állandó szereplő.

Szabó Adrienn megerősíti: a vadkovászos verziók egészségesebbek, mert a kovász érése közben a liszt alkotóelemei könnyebben emészthetővé, mikrotápanyagai jobban hasznosíthatóvá válnak, ellentétben a gyorskelesztett, élesztős termékekkel, amelyek tele vannak adalékanyagokkal is. A teljes kiőrlésű gabonából készült kenyér, állítja, bizonyítottan szerepet játszik a civilizációs betegségek – metabolikus szindróma, magas vérnyomás, 2-es típusú cukorbetegség, szív- és érrendszeri betegségek, vastagbéldaganat – rizikójának csökkentésében, és emiatt akár naponta többször is érdemes teljes kiőrlésű kenyeret enni. Azt javasolja, próbáljunk ki többféle teljes kiőrlésű kenyeret is, rozsból vagy tönkölybúzából készültet, mert mikrotápanyag-összetételük kissé különböző.

Nem mindegy az sem, hogyan esszük a kenyeret, mondja Szabó Adrienn. A hétköznapok megszokott szendvicsei – két vastag szelet fehér kenyér közé tett párizsi és zsíros sajt – valóban egészségtelenek.

Legalább olyan laktató az egészséges változat is,

például a teljes kiőrlésű kenyérszelet zöldfűszeres túróval, paprikával, paradicsommal.

Sokaknak lehet ellenvetése, mert szeretik a megszokott fehér kenyeret, vagy drágának tartják a teljes kiőrlésűt. Igaz, a teljes kiőrlésű, kovászos kenyér kilónkénti ára 1400–2000 forint, ami nem kevés. Nem olcsóbb megvenni a napi két vizes zsemlét darabonként 60–80 forintért? Könnyebb egyszerre csak 150 forintot kiadni, mint 800-at, ez igaz, de a fehér lisztes zsemle kilónkénti ára is 1300–1400 forint, csak ki nézi azt? Pedig érdemes, mert két ilyen puha zsemle (100–120 gramm) táplálkozási értéke töredéke 100 gramm teljes kiőrlésű kenyérének.

Szent Istvánra ismét meghirdették az ország kenyere versenyt, és a nyertes – mintha a dietetikus kérte volna – egy solymári pékség teljes kiőrlésű lisztből, hagyományos kovásszal, hosszan kelesztett kenyere lett.